+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2021. március 17. szerda, 07:10
Bejutási küszöb híján rekordszámú párt juthat be az új holland parlamentbe, köztük pedig már az egészen pici rétegpártok képviselői is a mérleg nyelveivé válhatnak. De kik is ők? Kiválogattuk a legmeghökkentőbbeket!

Úgy szól a politikatudományi közhely, hogy hiába az arányos választási rendszer a legigazságosabb (hiszen a leginkább tükrözi a választói preferenciákat), a veszélye, hogy képes kormányozhatatlanná tenni egy országot. Hogy ez mennyire így van, azt valószínűleg a szerda estig tartó holland parlamenti választás mutatja meg, ahol várhatóan Mark Rutte eddigi négypárti kormányának sem lesz újból parlamenti többsége, így hónapokon át tartó mandátumsakkozás kezdődhet a hágai parlamentben. A választásról szóló elemzésünket olvasd el itt!

 

Az arányos rendszereknek azonban van egy megkérdőjelezhetetlen előnyük is: egészen niche választói igényeket is képesek kiszolgálni, és azoknak is lesz hangjuk a parlamentben, akik egy többségi modellben meg se mukkanhatnának. Hollandiában pedig, ahol az arányos rendszer mellé még parlamenti bejutási küszöböt sem ír elő a választójogi törvény, hatványozottan így van: az új parlamentbe az előrejelzések szerint akár 17 párt is bejuthat, egy ilyen töredezett pártrendszer mellett pedig már az egyszázalékos, egyképviselős rétegpártok politikusai is a mérleg nyelveivé válhatnak.

 

Éppen ezért összeszedtük a legmeghökkentőbb holland rétegpártokat, akiknek komoly esélyük van a parlamentbe jutásra!

 

5. Lockdownellenes értelmiségi vitaklub

 

FOTÓ: THIERRY BAUDET / FACEBOOK

 

Milyen népszerűek? 3-4 százalékra és 5-6 székre számíthatnak

 

Fura helyzet – Thierry Baudet értelmiségi vitaklubként indult nemzeti-konzervatív pártja két éve rövid időre még Hollandia legnépszerűbb pártja volt. Nem véletlenül, hiszen a faragatlan iszlamofóbiára építő Geert Wilders-féle szélsőjobbal szemben a Baudet-féle Fórum a Demokráciáért (FvD) mégiscsak egy latinul és ógörögül bármikor idézni képes, jó kiállású filozófust tudott a közvélemény elé állítani. Miután viszont a párt ifiszervezetéből kiszivárgott egy csomó zsidózós üzenet, hamar visszaesett az FvD támogatottsága, Wilders pedig visszavette a tőle „elrabolt”, régi szavazóit.

 

Hogy Baudet mégse essen ki szégyenszemre a parlamentből, mára az FvD a Wilders-féle szabadságpárttól is jobbra navigálta magát: az EU-ból való kilépést, vagyis NEXIT-et ígérnek, beszüntetnék az EU-n belüli szabad mozgást lehetővé tevő schengeni egyezményt (habár az a koronavírus miatt lényegében beszüntette magát), az uniót magát pedig egy szabadkereskedelmi zónára redukálnák.

 

Az euroszkeptikusokon kívül a lockdownellenesekre hajtott még rá Baudet pártja, a kampány „szavazd vissza a szabadságod!” néven fut, a lockdown ellenére pedig maszkmentes kampányrendezvényeket tartanak. Emellett még az iskolások kötelező tesztelése, a maszkok és a másfél méteres távolságtartás ellen is tiltakoznak. Mindezzel a párt (szét)esését sikerült megállítani, de két éve Thierry Baudet ennél még többre számíthatott. Az FvD programját itt lehet elolvasni.

 

4. Kormányra készülnek az állatvédők

 

A TENGERSZINT-EMELKEDÉS MIATT A PÁRT ATTÓL TART: A KLÍMAVÁLTOZÁSSAL A TENGERPARTTÓL 50 KILOMÉTERRE FEKVŐ UTRECHT IS TENGERPARTI VÁROS LESZ. FOTÓ: PVDD / FACEBOOK

 

Milyen népszerűek? 5-6 parlamenti széket is jelenthet a körülbelül 4 százalékos eredmény

 

Eredetileg nem is a kormányzás, hanem az állatjogokra való figyelemfelhívás volt a célja a 2002-ben alapított Párt az Állatokértnak az (PvdD), de idénre az állatvédők listavezetője már kijelentette: felkészültek a közös kormányzásra. Vagyis a mozgalom a marginális kispártok végeláthatatlan sorából kezd valódi párttá érni, ami nemcsak, hogy akar kormányozni, de az 5-6 fősre becsült frakciója már tényleg fontos erő lehet a koalíciós tárgyalásokkor. A listavezető Esther Ouwehand kompromisszumkészségét még azzal is próbálta bizonyítani, hogy bár eredetileg a holland élőállat-állományt az élelmiszeriparban 75 százalékkal csökkentették volna, kormányon beérnék az állatállomány megfelezésével is.

 

Ezek után talán nem is meglepő, mi áll a PvdD-program fókuszában: szeretnék, ha a hágai Nemzetközi Törvényszék által büntethetővé válna a „környezetirtás” („ecocide”), alkotmányba írnák az állatjogokat, véget vetnének a nagyipari állattartásnak, és mivel a halak is éreznek fájdalmat, betiltanák a sporthorgászatot, a hálóval halászatot (mivel egyes tengeri állatok ezekbe beleakadva megfulladhatnak). Az összes ötlet (az angolra is lefordított pártprogramban) itt olvasható.

 

3. Az erősödő euroföderalisták

 

FOTÓ: VOLT NEDERLAND / FACEBOOK

 

Milyen népszerűek? Egyre erősödnek, de ez még mindig legfeljebb 3 százalékot és 4 mandátumot jelenthet. 

 

A Volt nevű páneurópai, és európai föderációt támogató ifjúsági politikai mozgalom még a 2019-es EP-választás előtt tűnt fel először, és nyugat-európai fiatalok körében hamar népszerű is lett az európai integráció mélyítéséért kampányoló szervezet. EP-képviselőt akkor viszont csak a német szervezetüknek sikerült adnia (Németországban az EP-választásokkor egyedülálló módon nincs bejutási küszöb), habár az összes voltos tagszervezet közül szavazatarányosan a luxemburgiak után a hollandok teljesítettek a legjobban – ez 1,9 százalékot jelentett nekik, de Hollandiában az EP-választásokon viszont már van ötszázalékos küszöb.

 

A parlamenti választásokon viszont nincs, ráadásul a holland Volt azóta csaknem megduplázta a támogatottságát, és biztos számolni kell majd velük az új parlamentben. Programjuk főleg a fiatalokra fókuszál, eltörölnék például a tandíjakat, szeretnék, ha a 18-20 évesek is a 21 év fölöttiek minimálbérét kapnák, Digitális Minisztériumot állítanának fel. Az EU-ban megszüntetnék a Tanács vétójogát, támogatják az EU-pénzek jogállamisághoz kötését, és nem ingáztatnák többé Strasbourg és Brüsszel között az Európai Parlamentet.

 

2. A woke-szélsőbal pártja

 

FOTÓ: BIJ1 / FACEBOOK

 

Milyen népszerűek? 1 százalék körül ingadoznak, vagyis leeshet nekik egy mandátum

 

Képzeld el, hogy összegyúrod a kormánymédia összes rémálmát (migránsok, feketék, píszí, melegek, balos kultúrharc) egy nagy adatbázisba, az eredményből pedig megalapítod a Bayer Zsolt Rémálma pártot: körülbelül így kell elképzelni a surinamei származású Sylvana Simons műsorvezető 2016-ban alapított pártját, a BIJ1-gyet (vagy eredeti nevén az „Artikel 1”-et, ami a holland alkotmány mindenki számára jog előtti egyenlőséget biztosító, első cikkelyére utal). A párt büszkén vállalja a „radikális baloldali” jelzőt, idei programjának fókuszába pedig a rasszizmus elleni harcot helyezte.

 

Betiltanák például az olyan szervezeteket, ahol „rasszista eszméket" terjesztenek, tilos lenne közterületen az arc feketére festése (a Fekete Péter nevű, egyre többet támadott holland hagyományra utalva), a mindenféle társadalmi igazsgátalanságok ellen Egyenlőségi Minisztériumot hoznának létre, átneveznék a gyarmati időkre emlékeztető utcákat, valamint kormányra kerülve Hollandia nevében bocsánatot kérnének az ország gyarmatosító múltja és a rabszolgaság miatt. Gazdaságilag a párt támogatja az alapvető iparágak újraállamosítását és a 30 órás munkahetet. Kiléptetnék továbbá Hollandiát az „imperialista” NATO-ból, a hadseregből pedig kizárnák a „szélsőjobboldali nézeteket” vallókat. A pát programját itt lehet böngészni.

 

1. Az Ószövetség alapján halálbüntetést követelő radikálkálvinisták

 

FOTÓ: SGP / FACEBOOK

 

Milyen népszerűek? 2 százalék és 2-3 parlamenti szék juthat nekik

 

A holland politika talán legfurább szerzete a Református Politikai Párt (SGP), ami azért került az első helyre, mert ellentétben a fenti kispártokkal, amelyekre tíz éven belül senki nem emlékszik majd, az ortodox kálvinisták már száz éve is ott ültek a holland parlamentben, és valószínűleg száz év múlva is ott fognak. Az SGP ugyanis az ország legrégebbi politikai pártja, egy évvel azután alapították, hogy Hollandiában bevezették a felnőtt férfiak általános választójogát.

 

Ennek megfelelően a radikálreformátusokat nem is nagyon érdeklik a női szavazatok: egészen 1989-ig hivatalosan is ellenezték a nők választójogát, 2006-ig párttagok nők nem is lehettek, és csak 2013-tól indulhattak az SGP listáján választásokon (ezt is amiatt, mert a holland állam a párt támogatásainak elvételét lengette be a diszkrimináció miatt). Ezek után talán kevéssé meglepő, hogy az SGP hevesen ellenzi az abortuszt, a melegek örökbefogadási jogát, és a gyermekgondozókat, hiszen a szülők inkább maradjanak otthon gyereket nevelni.

 

Súlyos vétségek esetében bevezetnék még a halálbüntetést is, mégpedig a mózesi tanítás alapján: „aki ember vérét ontja, annak vérét ember ontja”, vagyis az SGP szerint az államnak is joga van ítélkezni élet és halál felett. Ezek csak a kálvinisták legnagyobb port kavaró ötletei, de a pártnak a müezzinektől kezdve az azbesztes tetők problémáján át a vakcinákig tényleg mindenről van kialakult álláspontja. Hollandia legrégebbi pártjának ötleteit itt böngészheted.

 

 

FOTÓ: BIJ1 / Facebook

 

 
 
 
 
 
 
 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Palocsai Béla erről a Facebook-sztorijában posztolt a németekkel vívott történelmi 2-2-es döntetlen után.

Boris Palmer, Tübingen zöld polgármestere megint szembemegy a fősodrattal, és feltett pár kérdést a német-magyar focimeccs kapcsán.

Aki minőségi németezésre várt a meccs előtt, az ezt előbb kapja meg Svájcból, mint a magyar kormánypárt környékéről.

A Momentum így több jelöltjét is visszahúzva sorol be a például jobbikos Brenner Koloman, Csányi Tamás vagy Ander Balázs mögé, míg a Jobbik a Momentum által indított Szabó Szabolcsot vagy Szecsődi Andreát támogatja.

Közel 3 és fél évig tartották őket fogva, amiért megszervezték a spanyol kormány és legfelsőbb bíróság szerint illegális és alkotmányellenes függetlenségi népszavazást 2017-ben.

Bárki bármilyen ötletet bedobhat, és még egy
kis pénzt is kaphat érte.

A szocdemek bizakodóak: szerintük átmegy. A PNL belső harcai akár kapóra is jöhetnek.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás