A határontúlizásban valósulhat meg Orbán és Gyurcsány bizarr nagykoalíciója

A határon túliak ügye olyan törésvonal a DK és a hatpárti ellenzék többi tagja között, amit érdemes a Fidesznek is mélyítenie. A DK ebben egyelőre partner: kérdés, akarnak-e változtatni 2022-ig.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

A határon túliakkal szemben az egyik legáltalánosabb vád korábban az MSZP, mostanában inkább a DK szavazóinak részéről, hogy ők tehetnek a Fidesz-kétharmadról, mert kettős állampolgárként ők is szavazhatnak a magyarországi választáson, úgy szólva bele a magyarországi belpolitikába, hogy ők maguk nem is élnek itt.

Ezen felül a határon túliak nemcsak Fidesz-kétharmadról tehetnek, hanem mindenféle juttatásban is részesülnek, nyugdíjban például, most meg a koronavírus ellen beoltatni magukat járnak át Magyarországra. Utóbbira ezúttal Vadai Ágnes felhívta a figyelmet,

Nem mintha nem lenne egyébként botrányos a könnyített honosításra épült biznisz és az ezzel kapcsolatos tömeges visszaélések, beleértve a biznisz részeként szállított szavazatokat is, amik a meggyőződésből szavazó határon túliak voksai mellett valóban növelik a kormánypártok előnyét. 

Nem mintha nem lenne legitim arról beszélni, hogy szavazzon-e, aki nem él Magyarországon – és gyorsan tegyük hozzá, hogy azokról van szó, akik nemcsak nem élnek Magyarországon, hanem korábban sem éltek, és nem is terveznek itt élni. A szavazati jog szempontjából ugyanis nem is annyira magától értetődő a különbség a határon túli magyarok és a nyugatra költözött magyarországi magyarok között.

Csakhogy a visszaélések és a meggyőződésből leadott határon túli szavazatok összemosása egyrészt nem túl korrekt, másrészt a mennyiségük valójában jelentéktelen a Fidesz-KDNP-re az itthoni választók által leadott szavazatok tömegeihez képest.

– már csak azért is, mert a Fidesznek kétharmadra sincs szüksége ahhoz, hogy bármit keresztülverjen a parlamenten. 

Hogy a DK és az ellenzéki összefogás többi pártja pont a határon túliak témájában fog nehezen egyetértésre jutni, az Fekete-Győr András Azonnalinak adott interjúja után is kiderült. A Momentum elnöke ugyanis azt mondta, hogy a DK a határon túli magyarok ügyében engedett az ötpárti többségnek, amit aztán a DK sietett cáfolni: Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese szerint nem született semmiféle egyezség a határon túliak kettős állampolgárságára vonatkozóan, abban a DK véleménye nem változott.

A DK határon túliakhoz fűződő, valahol a kettős állapolgárságról is szóló, végül érvénytelen 2004-es népszavazásban gyökerező viszonya jól mutatja, hogy

mennyire nem képesek átérezni a határon túli magyarok helyzetét vagy megérteni, hogy egy magyarországi magyar számára miért tud kiemelt fontosságú lenni a határon túliak ügye. Ez pedig olyan törésvonal lehet a hatpárti együttműködésben, amire a Fidesznek is érdemes lehet rárepülni – és úgy tűnik, nem is hagyja ki a lehetőséget. Vadai határontúlizása rendkívül hálás témának bizonyult a kormánypárti média számára: a Magyar Nemzet erről szóló írását átvevő megyei napilaphálózat országosan visszhangozta, hogy „Újra gőzerővel támadja a határon túli magyarokat a DK”. 

Semjén Zsolt március 15-i, ünnepi Nemzet-interjújának fő témája szintén a határon túliak voltak;

Semjén természetesen reagált a DK-s határontúlizására is: úgy gondolja, hogy ha itthon mindenkit beoltottak, akit rá tudtak beszélni az oltásra, akkor mért ne segítene Magyarország a „határon túli magyar testvéreknek” (bár ez nem pont ugyanaz, amit Vadai kifogásolt). Semjén még azt is kiemeli, hogy ez praktikusan a kárpátaljaikat jelenti, hiszen Szerbia jól áll az oltással, a többi szomszédos ország meg EU-tagállam, így ezekben is oltanak. 

Nem tudom, ki hogy van vele, én a szolidaritásban nem találok kivetnivalót, a határon túli magyarok közül meg pont a kárpátaljaiak azok, akik most tényleg szívnak. Külön amiatt, hogy az Oroszországgal gyakorlatilag háborúban álló Ukrajna képes Kárpátaljában is a Krímhez hasonló elszakadás veszélyét látni, amire csak ráerősít az ottani magyarokat segíteni próbáló magyar kormány látványos oroszbarátsága – a kárpátajai magyarok ellen így rendszeresekké váltak a nem csak a retorika szintjén megmaradó nacionalista kirohanások. És külön amiatt, hogy még egy hónapja sincs, hogy Ukrajna elkezdte az oltáskampányt, amivel azóta is nagyon lassan halad – úgyhogy a kárpátaljaiaktól aztán tényleg nem sajnálnám a segítséget. Teljesen függetlenül attól, hogy amúgy milyen visszaélések történnek az ukrán-magyar határon.

Pilhál Tamás meg a Pesti Srácokon már egyenesen nekiállt igazolni a „határon túliak felelnek a kétharmadért” tételt: a 2010 előtti modorosblog legszebb pillanatait idéző írásában – gúnyhatár, Degenerált Koalíció – azzal nyomasztja a határon túli „drága magyar testvéreit”,

merthogy az őket legjobban gyűlölő DK-s „szív, lélek és magyarságtudat nélküli bolsevikok, a nemzetek fölszámolásán ügyködő liberálnácik” vezette „moslékkoalíciónak” matematikai esélye lesz nyerni a választáson. 

Pilhál amellett, hogy elmondja, mit vár tőlük, nem felejti el emlékeztetni a határon túliakat a rájuk szánt rengeteg pénzre sem: „bölcsődék, óvodák, iskolák, templomok, sportpályák, stadionok, jégcsarnokok épültek vagy újultak meg számolatlanul Kárpát-medence-szerte az Orbán-kormány bőkezű támogatásával” – írja, és nemcsak a kettős állampolgárokat biztatja szavazásra, hanem az állampolgárság felvételére is azokat, akiknek még nincs, hogy ők is szavazzanak.

Szóval ez az állás: megint itt egy ügy, amiben a DK önreflexiót gyakorolhatna, és egyúttal kifoghatná a szelet a hatpárti együttműködést ezzel támadók vitorlájából. (Ahogy arról már korábban is írtam, nagyon hiányolom a magyar politikából az önreflexióra való képességet.) 

és nemcsak emiatt lenne különösen nehéz az önreflexió annak az embernek a pártjától, aki pont egy zárt körben elmondott könnyelmű önreflexió nyilvánosságra kerülése és az amiatti országos felzúdulás után volt képtelen az igazi önreflexióra. 

Pedig ha a DK nem akarja, hogy a határon túliak ügye a 2022-es kampány fontos témájává váljon és ez szétfeszítse a hatpárti együttműködést – amiben egyáltalán nem vagyok biztos, hiszen ez az egyik legjobban működő topikja a hívek mozgósítására – akkor változtatnia kell a határon túliakhoz fűződő viszonyán. Akkor is, ha az eddigiek miatt már senki nem fog hinni nekik: így legalább a saját aktív közreműködésükkel nem nyitnak majd támadási felületet saját maguk és ezzel a hatpárti együttműködés ellen.

Már az önmagában örömteli fejlemény lenne, hogy ha már a Fidesz megvásárolható tömegekként tekint a határon túliakra, akkor azt legalább nem a DK-val nagykoalícióban tenné. A Fidesz ugyanis biztosan kampánytémává teszi majd a határon túliakat,

A szerző maga is határon túli magyar, bár már 12 éve Budapesten él. Olvasnál még Renczes Ágostontól? Itt megteheted. Vitáznál vele? Írj!