A határontúlizásban valósulhat meg Orbán és Gyurcsány bizarr nagykoalíciója

Renczes Ágoston

Szerző:
Renczes Ágoston

2021.03.17. 09:03

A határon túliak ügye olyan törésvonal a DK és a hatpárti ellenzék többi tagja között, amit érdemes a Fidesznek is mélyítenie. A DK ebben egyelőre partner: kérdés, akarnak-e változtatni 2022-ig.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A határon túliakkal szemben az egyik legáltalánosabb vád korábban az MSZP, mostanában inkább a DK szavazóinak részéről, hogy ők tehetnek a Fidesz-kétharmadról, mert kettős állampolgárként ők is szavazhatnak a magyarországi választáson, úgy szólva bele a magyarországi belpolitikába, hogy ők maguk nem is élnek itt.

Ezen felül a határon túliak nemcsak Fidesz-kétharmadról tehetnek, hanem mindenféle juttatásban is részesülnek, nyugdíjban például, most meg a koronavírus ellen beoltatni magukat járnak át Magyarországra. Utóbbira ezúttal Vadai Ágnes felhívta a figyelmet,

 

beindítva a DK híveinél ugyanazokat a reflexeket, mint amik a migránsok ellen is működtek a fideszeseknél, meg általában bármilyen ellenségképzés esetén hadrendbe állíthatók.

 

Nem mintha nem lenne egyébként botrányos a könnyített honosításra épült biznisz és az ezzel kapcsolatos tömeges visszaélések, beleértve a biznisz részeként szállított szavazatokat is, amik a meggyőződésből szavazó határon túliak voksai mellett valóban növelik a kormánypártok előnyét. 

Nem mintha nem lenne legitim arról beszélni, hogy szavazzon-e, aki nem él Magyarországon – és gyorsan tegyük hozzá, hogy azokról van szó, akik nemcsak nem élnek Magyarországon, hanem korábban sem éltek, és nem is terveznek itt élni. A szavazati jog szempontjából ugyanis nem is annyira magától értetődő a különbség a határon túli magyarok és a nyugatra költözött magyarországi magyarok között.

Csakhogy a visszaélések és a meggyőződésből leadott határon túli szavazatok összemosása egyrészt nem túl korrekt, másrészt a mennyiségük valójában jelentéktelen a Fidesz-KDNP-re az itthoni választók által leadott szavazatok tömegeihez képest.

 

Így a határon túliak nyakába varrni a kétharmadot azzal, hogy az így is múlhatott pont rajtuk, ócska pótcselekvés a hazai ellenzék itthoni sikertelenségével való szembenézés helyett

 

– már csak azért is, mert a Fidesznek kétharmadra sincs szüksége ahhoz, hogy bármit keresztülverjen a parlamenten. 

Hogy a DK és az ellenzéki összefogás többi pártja pont a határon túliak témájában fog nehezen egyetértésre jutni, az Fekete-Győr András Azonnalinak adott interjúja után is kiderült. A Momentum elnöke ugyanis azt mondta, hogy a DK a határon túli magyarok ügyében engedett az ötpárti többségnek, amit aztán a DK sietett cáfolni: Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese szerint nem született semmiféle egyezség a határon túliak kettős állampolgárságára vonatkozóan, abban a DK véleménye nem változott.

A DK határon túliakhoz fűződő, valahol a kettős állapolgárságról is szóló, végül érvénytelen 2004-es népszavazásban gyökerező viszonya jól mutatja, hogy

 

a magát a legeurópaibb pártnak tartó DK mennyire nem érti Közép-Európát:

 

mennyire nem képesek átérezni a határon túli magyarok helyzetét vagy megérteni, hogy egy magyarországi magyar számára miért tud kiemelt fontosságú lenni a határon túliak ügye. Ez pedig olyan törésvonal lehet a hatpárti együttműködésben, amire a Fidesznek is érdemes lehet rárepülni – és úgy tűnik, nem is hagyja ki a lehetőséget. Vadai határontúlizása rendkívül hálás témának bizonyult a kormánypárti média számára: a Magyar Nemzet erről szóló írását átvevő megyei napilaphálózat országosan visszhangozta, hogy „Újra gőzerővel támadja a határon túli magyarokat a DK”. 

Semjén Zsolt március 15-i, ünnepi Nemzet-interjújának fő témája szintén a határon túliak voltak;

 

a miniszterelnök-helyettes még Brüsszelt és az LMBTQ-devianciákat is a Minority Safepack kapcsán emlegette.

 

Semjén természetesen reagált a DK-s határontúlizására is: úgy gondolja, hogy ha itthon mindenkit beoltottak, akit rá tudtak beszélni az oltásra, akkor mért ne segítene Magyarország a „határon túli magyar testvéreknek” (bár ez nem pont ugyanaz, amit Vadai kifogásolt). Semjén még azt is kiemeli, hogy ez praktikusan a kárpátaljaikat jelenti, hiszen Szerbia jól áll az oltással, a többi szomszédos ország meg EU-tagállam, így ezekben is oltanak. 

Nem tudom, ki hogy van vele, én a szolidaritásban nem találok kivetnivalót, a határon túli magyarok közül meg pont a kárpátaljaiak azok, akik most tényleg szívnak. Külön amiatt, hogy az Oroszországgal gyakorlatilag háborúban álló Ukrajna képes Kárpátaljában is a Krímhez hasonló elszakadás veszélyét látni, amire csak ráerősít az ottani magyarokat segíteni próbáló magyar kormány látványos oroszbarátsága – a kárpátajai magyarok ellen így rendszeresekké váltak a nem csak a retorika szintjén megmaradó nacionalista kirohanások. És külön amiatt, hogy még egy hónapja sincs, hogy Ukrajna elkezdte az oltáskampányt, amivel azóta is nagyon lassan halad – úgyhogy a kárpátaljaiaktól aztán tényleg nem sajnálnám a segítséget. Teljesen függetlenül attól, hogy amúgy milyen visszaélések történnek az ukrán-magyar határon.

Pilhál Tamás meg a Pesti Srácokon már egyenesen nekiállt igazolni a „határon túliak felelnek a kétharmadért” tételt: a 2010 előtti modorosblog legszebb pillanatait idéző írásában – gúnyhatár, Degenerált Koalíció – azzal nyomasztja a határon túli „drága magyar testvéreit”,

 

hogy 2022-ben az ő kezükben lesz a haza sorsa,

merthogy az őket legjobban gyűlölő DK-s „szív, lélek és magyarságtudat nélküli bolsevikok, a nemzetek fölszámolásán ügyködő liberálnácik” vezette „moslékkoalíciónak” matematikai esélye lesz nyerni a választáson. 

Pilhál amellett, hogy elmondja, mit vár tőlük, nem felejti el emlékeztetni a határon túliakat a rájuk szánt rengeteg pénzre sem: „bölcsődék, óvodák, iskolák, templomok, sportpályák, stadionok, jégcsarnokok épültek vagy újultak meg számolatlanul Kárpát-medence-szerte az Orbán-kormány bőkezű támogatásával” – írja, és nemcsak a kettős állampolgárokat biztatja szavazásra, hanem az állampolgárság felvételére is azokat, akiknek még nincs, hogy ők is szavazzanak.

Hát mi ez, ha nem a legszebb példája annak, hogyan adják a lovat a DK alá abban az ügyben, ami szétfeszítheti a hatpárti együttműködést?

Szóval ez az állás: megint itt egy ügy, amiben a DK önreflexiót gyakorolhatna, és egyúttal kifoghatná a szelet a hatpárti együttműködést ezzel támadók vitorlájából. (Ahogy arról már korábban is írtam, nagyon hiányolom a magyar politikából az önreflexióra való képességet.) 

Oké, a határon túliak kettős állampolgárságának elutasítása a DK egyik fő attribútuma,

és nemcsak emiatt lenne különösen nehéz az önreflexió annak az embernek a pártjától, aki pont egy zárt körben elmondott könnyelmű önreflexió nyilvánosságra kerülése és az amiatti országos felzúdulás után volt képtelen az igazi önreflexióra. 

Pedig ha a DK nem akarja, hogy a határon túliak ügye a 2022-es kampány fontos témájává váljon és ez szétfeszítse a hatpárti együttműködést – amiben egyáltalán nem vagyok biztos, hiszen ez az egyik legjobban működő topikja a hívek mozgósítására – akkor változtatnia kell a határon túliakhoz fűződő viszonyán. Akkor is, ha az eddigiek miatt már senki nem fog hinni nekik: így legalább a saját aktív közreműködésükkel nem nyitnak majd támadási felületet saját maguk és ezzel a hatpárti együttműködés ellen.

Már az önmagában örömteli fejlemény lenne, hogy ha már a Fidesz megvásárolható tömegekként tekint a határon túliakra, akkor azt legalább nem a DK-val nagykoalícióban tenné. A Fidesz ugyanis biztosan kampánytémává teszi majd a határon túliakat,

 

és hogy ez mennyire fog neki sikerülni, az azon is múlik, hogy ebben a Gyurcsány Ferenc pártja mennyire lesz majd partner.

A szerző maga is határon túli magyar, bár már 12 éve Budapesten él. Olvasnál még Renczes Ágostontól? Itt megteheted. Vitáznál vele? Írj!

 

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől
Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek