Lehet rá esély, hogy Merkel utódja nem a CDU/CSU-ból jön majd

Szerző: Techet Péter
2021.03.16. 14:05

A hétvégi német tartományi választásokon megjelent egy szociálliberális alternatíva a zöldek, szocdemek és liberálisok összefogásával. Ha a CDU továbbra is bukdácsol, az őszi parlamenti választásra komoly ellenfele lehet balközépről. Mi a CDU válságának oka? És tényleg lesz-e többség ősszel a CDU/CSU ellenében is?

Lehet rá esély, hogy Merkel utódja nem a CDU/CSU-ból jön majd

Vasárnap két német tartományban is választásokat tartottak – mindkét helyen

történelmi kudarcot szenvedett a CDU.

Ráadásul két olyan tartományról van szó, amely egykoron évtizedeken át inkább konzervatívnak számított: a közép-nyugati Rajna-vidék-Pfalzról és a délnyugati Baden-Württembergről. A CDU-nak főleg Baden-Württemberg elvesztése fáj nagyon, a tartományt ugyanis párt 2011-ig majdnem megszakítások nélkül uralta – a CDU kudarca Baden-Württembergben olyan, mintha a CSU elvesztené Bajorországot.

A CDU már saját hagyományos bázisában is esik vissza

Nem maradt tehát következmény nélkül az a korrupciós botrány, ami a német uniópártokat rázza meg. Kiderült, hogy egy CDU-s és egy CSU-s parlamenti képviselő nemcsak lobbizott két szájmaszkgyártónak, hogy ők nyerhessenek tavaly állami pályázatokat, de pénzt is kaptak ezért – egyikük 250 ezer, másikuk 650 ezer eurót. Mostanra mindkét politikus kilépett pártjából, a választóknál nem maradt mégsem következmény nélkül a botrány.

Történelmi vereséget szenvedett a CDU mindkét tartományban. Mainzban Merkel pártja marad ellenzékben, Stuttgartban pedig – ahol eddig a Zöldek juniorpartnerei voltak – akár ellenzékbe is kerülhetnek, mert a Zöldeknek az SPD-vel (esetleg az FDP-vel kiegészülve) is megvan a többségük.

Mindkét tartományban erősödtek a Zöldek, és visszazuhant az AfD.

Az SPD Mainzban örülhet, hogy továbbra is az első erő maradt, Stuttgartban pedig – noha a párt veszített öt évvel ezelőtti eredményéhez képest – kormányra kerülhet. Szintén jó hír a liberálisoknak, hogy Mainzban megőrzik kormányzati részvételüket, Stuttgartban pedig kormányzati részvételt nyerhetnek.

+ Baden-Württembergben a Zöldek 33, a kereszténydemokraták 24, a szocdemek 11, a liberálisok 10, az AfD-sek szintén 10 százalékot kaptak. Itt tehát a Zöldek eldönthetik, hogy a CDU-val folytatják-e, vagy a szocdemekkel és a liberálisokkal alakítanak egy szociálliberális kormányt.

+ Rajna-vidék-Pfalzban pedig a szocdemek kaptak 36, a kereszténydemokraták 27, a Zöldek 9, az AfD-sek 8, a liberálisok és a centrista Szabad Választók pedig 5-5 százalékot. Itt marad a szocdem-zöld-liberális koalíció. Az egyetlen érdekesség még, hogy bejutottak a centrista Szabad Választók, akik eddig csak a bajor és a brandenburgi parlamentekben ültek bent.

Mi következik az eredményekből?

+ A személyiség továbbra is fontos: a szocdem Malu Dreyer Mainzban és a zöld Winfried Kretschmann Stuttgartban a saját táborokon túl is népszerűek voltak. Kretschmannal a CDU-szavazók 89 százaléka is elégedett, és

ha közvetlenül kellett volna miniszterelnököt választani, a CDU-sok több mint fele a zöld politikust ikszelte volna.

WINFRIED KRETSCHMANN CSAK ANNYIT MONDOTT A SVÁBOKNAK ÉS BADENIEKNEK, HOGY „ISMERNEK ENGEM“, ÉS EZ ELÉG VOLT. A ZÖLD MINISZTERELNÖK NÉPSZERŰSÉGE MÉG A CDU-SZAVAZÓK KÖZÖTT IS HATALMAS. MOST PEDIG EGY ZÖLD-LIBERÁLIS-SZOCDEM-KORMÁNNYAL ADHAT AKÁR A SZÖVETSÉGI SZINTNEK IS PÉLDÁT. FOTÓ: TECHET PÉTER / AZONNALI

+ A Zöldek végleg megérkeztek nagy néppártként – legalábbis Baden-Württembergben. A párt már nem csak a városi, tanult fiatalok pártja. Több egyéni körzetet nyertek vidéken, mint a CDU (persze a városokat is mind besöpörték), és

valamennyi korosztályban (a legidősebbek között is) a Zöldek a legerősebbek.

Sőt, a párt már egyáltalán nem a fiatal erő, ugyanis miközben a hatvan felettiek között az átlagnál jobb, 35 százalékos eredményt szereztek, a harminc év alattiak körében „csak“ 28 százalék szavazott rájuk.

+ A CDU-nak újra kell fogalmaznia magát, mert láthatóan most már hagyományos bázisában – azaz a vidéki idősebb szavazók között is – visszaszorulóban van.

+ A városokat pedig végleg elveszteni látszik a CDU, azok mindkét tartományban a Zöldeké lettek. Még azon Rajna-vidék-Pfalzban is, ahol a Zöldek csak 9 százalékot kaptak, a tartomány székhelyének, Mainznak a belvárosában egyéni mandátumot is szereztek.

Mi történik most a CDU-val?

Nem jó jel egyetlen pártnak se, ha a Bundestag-választás előtt tartományi választást veszít. 2017-ben Martin Schulz, az SPD akkori kancellárjelöltje akkor búcsúzhatott el minden reményétől, amikor azon évben a pártja elbukta az észak-rajna-vesztfáliai választást. Ott akkor Armin Laschet CDU-politikus győzött.

Ő az, aki a CDU-t vezeti január óta. Hogy azonban szeptemberre ő lesz-e majd a CSU-val közös kancellárjelölt, nagyban függ attól, milyen teljesítményt nyújt a CDU. A most vasárnapi kudarcok bizonyosan

nem lesznek erős érvek Laschet mellett, ha esetleg Markus Söder bajor kormányfő is el akar majd indulni a kancellárjelöltségért.

Laschet egyetlen reménye a kancellárjelöltség mellett az lehet, ha a CDU/CSU annyira visszaesik, hogy Söder eleve nem akarja a kudarcot elvinni – ez esetben Laschetre várna a megtisztelő feladat. Azaz nagyon úgy nézhet ki:

Söder csak akkor engedné át Laschetnek a jelöltséget, ha Laschetnek sincs már esélye nyerni.

ARMIN LASCHET SZERINT MARKUS SÖDER KÉT DOLOGBAN BIZTOS JOBB NÁLA: SZEBB SÖRÖSKRIGLIJEI VANNAK, ÉS JOBBAN BESZÉL BAJORUL. HOGY AZONBAN KANCELLÁRJELÖLTNEK IS JOBB-E A BAJOR MINISZTERELNÖK, AZT A FELTÁMADÁS ÉS A MENNYBEMENETEL ÜNNEPE KÖZÖTT DÖNTI EL A KATOLIKUS LASCHET ÉS AZ EVANGÉLIKUS SÖDER. FOTÓ: MS / FB

A CDU gyengesége sok mindenre visszavezethető.

+ Továbbra sem eldöntött, ki lesz a a CDU/CSU közös kancellárjelöltje. Armin Laschet és a testvérpárt CSU elnöke, Markus Söder valamikor húsvét és pünkösd között ígér eredményt.

+ Laschetnek továbbra sincs éles, világos arcéle – a merkeli út folytatása láthatóan nem elegendő ígéret.

+ A CDU-t nem csak a szájmaszkok beszerzése körüli korrupciós ügyek tépázták meg, de az oltások akadozásáért Jens Spahn, CDU-s egészségügyi minisztert teszik sokan felelőssé. Nem véletlen, hogy a CDU/CSU-val közösen kormányzó, de mégiscsak rivális szocdemek év eleje óta „lőnek“ Spahnra – megpróbálva az oltási problémákat a CDU-ra kenni.

Új alternatíva a láthatáron

Eddig közmegegyezés uralkodott arról, hogy a következő kancellárt is a CDU vagy a CSU adhatja, elvégre a párt országos továbbra is a legnépszerűbb erő – bár tegyük hozzá: csökkenő tendencia látható.

Egy hónap alatt 37-ről 29 százalékra zuhant a CDU/CSU népszerűsége.

Persze ezzel is még a legelső erő, és vélhetően az elsőséget az őszi Bundestag-választáson is megőrzi majd. A mostani hétvégi tartományi választások azonban előhoztak egy olyan lehetőséget akár szövetségi szinten is, ami többséget teremthet a CDU/CSU-n kívül:

a zöld-szocdem-liberális összefogást.

Mainzban eddig is egy szocdem-zöld-liberális kormány volt hatalmon, Stuttgartban pedig jó eséllyel a Zöldek a CDU-t a szocdemekre és a liberálisokra cserélik. A pártok színei – piros, zöld, sárga – alapján „közlekedési lámpának” nevezett koalíció

országosan is esély lehet arra, hogy a merkeli 16 év után a CDU/CSU mégiscsak ellenzékbe szoruljon – amint az történt 1998-ban is a szintén 16 éven át uralkodó Helmut Kohl vereségekor.

Mi szól egy „közlekedésilámpa“-koalíció mellett?

+ Ha az SPD és/vagy a Zöldek nem akarnak juniorpartnerek lenni a CDU/CSU mögött, akkor egy balközép koalíciót kell megcélozniuk.

+ Ma a kommunista Linkével matematikailag se jönne ez ki – de a programok is nagyon messze vannak egymástól. Hiába lett februárban új vezetése a pártnak, amely nyitott lenne már a kormányzásra, azon pontokban – így az oroszpárti kül- és védelmi politikában –, amelyek miatt leginkább elszigetelt a Linke, nem látszik engedni a párt. A februári kongresszusukon még az elnökségbe se szavazták be azon politikusukat, aki a NATO-ellenesség feladását kéri. Ez persze szép elvhűség – de egy NATO-ellenes és Moszkva-barát Linke továbbra is „no go“ a Zöldek és a szocdemek számára.

+ Éppen ezért nőtt meg az esélye annak, hogy a két balközép párt esetleg az amúgy inkább jobboldalra sorolható FDP-t környékezi meg.

CHRISTIAN LINDNER, A POLGÁRI LIBERÁLIS FDP ELNÖKE MEGBESZÉLÉST FOLYTAT KATRIN GÖRING-ECKARDT-TAL, A ZÖLDEK FRAKCIÓVEZETÖJÉVEL. A KÉT PÁRT EGYARÁNT A JÓMÓDÚ POLGÁRSÁGOT KÉPVISELI, DE SZÁMOS KÉRDÉSBEN NAGYON MÁST GONDOLNAK: KÜLÖNÖSEN AZ ADÓ- ÉS A KÖZLEKEDÉSI POLITIKÁBAN VÁLASZTJÁK EL VILÁGOK ÖKET. FOTÓ: CL / FB

+ Egyrészről az FDP egy liberális párt – és bár az utóbbi majdnem 40 évben mindig jobbra sorolt be, a pártnak erős szociálliberális hagyományai is vannak. 1969 és 1982 között voltak is országosan hatalmon a szocdemek mellett. Egy Zöldek-SPD-FDP-koalíció

esély lenne a liberálisok számára, hogy kitörjenek az eddigi neoliberális imidzsükből.

+ Másrészről

az FDP számára nagyon más hatalmi opció nincs is,

elvégre a CDU/CSU-val nem látszik kijönni egy közös, tisztán jobbközép többség. Azaz ha kormányozni akarnak megint (utoljára 2009 és 2013 között voltak hatalmon Merkel mellett), akkor nyitniuk kell a balközép felé.

Az FDP ma is alapvetően – főleg, ha a gazdaságpolitikájukat nézzük – jobboldali párt, a pártelnök Christian Lindner is a párt jobbszárnyáról jön. De azt ők is kezdik belátni, hogy érdemes nyitva hagyni az SPD és a Zöldek felé is az ajtót.

A témák szempontjából persze még mindig nagy a szakadék: a szocdemek és a zöldek adóemelést akarnak, a liberálisok meg pont adócsökkentést; különösen a zöldek az autó melletti alternatív közlekedési eszközöket erősítenék, a liberálisok viszont továbbra is az autóipar pártja maradnának; a Zöldek lazítanák az alkotmányba írt költségvetési szigort, az FDP e téren nem engedne; a Zöldek és a szocdemek emelnék a minimálbért, az FDP-nek meg maga a minimálbér gondolata se különösebben tetszik.

De ki lenne a közlekedési lámpa kancellárja?

A jelenlegi legnagyobb akadály a három párt együttműködése mellett persze maga a tény, hogy

jelenleg még hárman együtt se szereznének többséget:

a Zöldek és a szocdemek fej-fej mellett 17-17 százalékon állnak, a liberálisok pedig majdnem 11 százalékra jöttek fel – de ez még csak 45 százalék közösen. Azonban az is igaz, hogy mind a szociáldemokraták, mind a szabad demokraták folyamatosan erősödnek (a Zöldek inkább stagnálnak).

Egy „közlekedési lámpa“-koalíció esetén azonban azt sem tudni, ki is lenne a kancellár. Egyelőre fej-fej mellett haladnak a Zöldek és a szocdemek, azaz bármelyikük befuthat a CDU/CSU mögötti második helyre. Az SPD-nek már van kancellárjelöltje: a hamburgi Olaf Scholz, jelenlegi alkancellárt, pénzügyminisztert indítja. A Zöldek ezzel szemben – hasonlóan a CDU/CSU-hoz – még mindig nem döntöttek: az ökopártnak a két társelnök, Robert Habeck és Annalena Baerbock közül kell választani.

A ZÖLDEKNEK ANNALENA BAERBOCK (BALOLDALT) ÉS ROBERT HABECK (JOBBOLDALT) KÖZÖTT KELL DÖNTENIÜK, KIT IS INDÍTANAK KANCELLÁRJELÖLTKÉNT. HABECK NEM CSAK A KÉPEN MUTAT BAERBOCKRA, DE VALÓBAN KÉSZ VISSZALÉPNI, HA BAERBOCK SZERETNE ELINDULNI JELÖLTKÉNT. FOTÓ: B90/G/FB

Baerbocknak van jelenleg több esélye – legalábbis Robert Habeck azt közölte: ha Baerbock vállalni akarja az indulást, akkor ő átengedi azt neki. Habeck szerint nem csak az udvariasság, de a női politikusok támogatása is ezt kívánja.

Ezt a cikket és még sok mást már hétfő reggel hétkor a postaládájukba kapták azok, akik feliratkoztak a Reggeli feketére, az Azonnali heti háromszori hírlevelére. Iratkozz fel te is, hogy ne maradj le semmiről!

NYITÓKÉP: Olaf Scholz, a szocdemek kancellárjelöltje és Christian Lindner, az FDP elnöke / CL, FB

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek