+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. március 12. péntek, 15:02
Annak ellenére, hogy a tudomány szerint az AstraZeneca oltás nem veszélyes, van olyan budapesti háziorvos, aki nem hajlandó a szert használni. Már több páciense is megkapta az első adag oltást, és emiatt nem tudják, hogy mikor és hogyan fogják megkapni a második adagot. A szakértő szerint szürkezóna a vakcinák használatának elutasítása a háziorvosok részéről, de a második oltás megtagadása már egyértelműen problémás.

Mi ez az egész balhé az AstraZeneca körül? Elmagyarázzuk!

 

A világon egyre több újságcikk jelenik meg arról, hogy a brit és svéd tudósok által kifejlesztett Oxford/AstraZeneca-oltóanyag súlyos mellékhatásokat okozhat: a napokban például Dániában leállították a szer használatát, de korábban meghaltak olyan emberek Ausztriában, akiket ezzel a vakcinával oltottak be.

 

Az AstraZeneca is kiadott közleményt az ügyek kapcsán. Ebben azt írják: a több mint 10 millió rendelkezésükre álló biztonságossági adat elemzése

 

nem mutatott bizonyítékot a tüdőembólia vagy mélyvénás trombózis megnövekedett kockázatára.

 

Szerkesztőségünknek is elküldött közleményükben azt is írják, hogy az ilyen események előfordulása jelentősen alacsonyabb az oltottaknál, mint azoknál, akik egyáltalán nem kaptak oltást.

 

Az AstraZeneca közleményét megelőzte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) közleménye is: eszerint nincs bizonyíték, hogy a brit-svéd vakcina okozta volna két osztrák ember halálát, és az eddig közel ötmillió beoltott ember közül mindössze 30 esetben fordult elő, hogy tromboembólia alakult volna ki a beoltott személyeknél,

 

így az EMA arra a következtetésre jutott, hogy „nincs arra utaló jel, hogy az oltás okozta volna ezeket a betegségeket”,

 

főleg, hogy a klinikai vizsgálat után nem is szerepelt a vakcina mellékhatásaként a tromboembólia. Ennek ellenére több ország is felfüggesztette a szer használatát: Dánia és Ausztria mellett többek között Észtország, Lettország, Litvánia és Luxemburg és Bulgária is.

 

Magyarországon jelenleg nincs információnk arról, hogy a szerrel beoltottaknál kialakultak volna súlyos mellékhatások – kollégánk, akit már beoltottak a szerrel, mindössze annyit tapasztalt, hogy az oltás után kicsit fáradékonyabb volt pár napig, de ez minden oltásnál természetes reakció. Egy Müller Cecília tisztifőorvos által írt, a háziorvosoknak küldött tájékoztató levél szerint is az „AstraZeneca COVID-19 vakcinát 2021. március 3-át követően 18 éves kor felett életkori határra tekintet nélkül alkalmazzuk Magyarországon”.

 

Azonban

 

egy budapesti háziorvos ennek ellenére több betegének is jelezte, hogy ő a rendelőjében nem hajlandó oltani az AstraZeneca oltásaival,

 

mivel „a súlyos mellékhatások kockázatát nem tudja vállalni a rendelőben”.

 

Az első oltást megkapta, a másodikat már nem hajlandó beadni a háziorvos

 

Olvasónk esetében is ez történt, akinek

 

a háziorvos telefonon közölte: nem fogja neki beadni a második AstraZeneca-oltás második adagját,

 

hanem majd valamikor az oltóközpontból keresik őt ezzel kapcsolatban. A háziorvos az olvasónk beszámolója szerint telefonon azt is elmondta neki: levélben jelezte a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, hogy ő nem hajlandó az AstraZenecával oltani, és javasolta az NNK-nak, hogy a vakcinát csak az oltópontokon használhassák.

 

Tanácstalan olvasónk felhívta a 1818-as központi számot, illetve a koronavirus.gov.hu-n megjelölt hivatalos számokat is, azonban ott is csak azt tudta meg, hogy vélhetően „majd valamikor” sorra kerül, de

 

konkrét segítséget egyik vonalon sem kapott.

 

Jelenleg így azt sem tudni, hogy mikor fogja megkapni a második oltást, amire krónikus betegként már korábban a háziorvosnál elő volt jegyezve, vagy egyáltalán meg fogja-e azt kapni.

 

Súlyos mellékhatásokra hivatkozik, de a praxisában nem tapasztalt ilyet

 

A budapesti háziorvost telefonon értük el. Elmondta, hogy valóban írt levelet a hatóságoknak, amiben kérte, hogy az AstraZenecát kizárólag oltópontokon lehessen használni, mert szerinte súlyos mellékhatásokat válthat ki ez a típusú oltás. A háziorvostól ezenkívül azt is megtudtuk, hogy korábban már oltott a brit-svéd vakcinával, és a hatóságoknak jelezte, hogy

 

a „súlyos mellékhatások” miatt nem hajlandó tovább oltani a szerrel – annak ellenére, hogy saját bevallása szerint egyetlen saját páciensénél sem lépett fel ilyen az AstraZeneca vakcinájától.

 

A többi kérdésünket – mi alapján jutott erre a következtetésre, honnan szerezte az információt – nem volt alkalmunk feltenni.

 

Szürkezóna a vakcinák elutasítása

 

Kunetz Zsombor szakorvos az Azonnali keresésére elmondta, hogy a háziorvosoknak joguk van mérlegelni, hogy milyen gyógyszereket használnak, hiszen a szabad gyógyszerválasztás megilleti őket, így

 

a vakcinák használatának az elutasítása egy szürkezóna, hiszen jelen pillanatban minden készítmény csak veszélyhelyzeti ideiglenes engedélyezést kapott.

 

Azonban Kunetz szerint a budapesti háziorvos esete nem ilyen, hiszen a második adag vakcina beadásár, azaz egy megkezdett terápia folytatását utasítja el, ez pedig szerinte szereptévesztés és felvet bizonyos etikai kérdéseket is. Kunetz úgy véli, hogy ilyen esetben

 

a háziorvosnak nincs joga eldönteni azt, hogy az oltóanyag alkalmas-e annak a betegségnek a megelőzésére, amire annak a gyártója és a gyógyszerügynökségek jóváhagyták,

 

hiszen „nem játszhat hatóságot”.

 

Kunetz szerint ez már nem a szabad gyógyszerválasztás joga, hiszen az említett háziorvos azt bírálná felül, hogy a készítmény alkalmas-e a használatra. „Ahhoz azonban nincs elegendő tudása, tapasztalata és megfelelő mennyiségű adata, hogy ezt eldönthesse” – véli Kunetz, majd hozzátette, hogy

 

egy pilóta sem döntheti el, hogy az adott konstrukciójú repülőgép, amivel a légitársasága rendelkezik, alkalmas-e a repülésre,

 

ha minden engedélye, alkatrésze és az üzemben tartása is rendben van.

 

Kunetz ezenkívül hozzátette, hogy új szakmai javaslatot ő nem olvasott az AstraZeneca kapcsán, az EMA dániai ügy kapcsán kiadott közleménye szerint jelenleg nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az AstraZeneca oltása valóban vérrögképződést okozna.

 

„Az AstraZenecának semmi olyan súlyos mellékhatása nincs az oltásnál, ami eddig ne lett volna ismert.

 

Ha pedig egy anafilaxiás sokkot nem tud kezelni a háziorvos, akkor alkalmatlan a munkavégzésre, mert bármilyen rendelőben használt gyógyszer, injekció vagy oltás előidézhet ilyen sokkot” – zárta gondolatait a szakorvos.

 

Az ügy kapcsán megkerestük a tömeges oltásokért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumát is, hogy szerintük az orvos helyesen járt-e el, ilyen esetben mit kell tennie a páciensnek, illetve előfordult-e már máskor is ilyen eset az AstraZenecával, de cikkünk megjelenéséig sajnos nem küldték meg a válaszukat. Ha válaszolnak, az Azonnali beszámol majd a fejleményekről.

 

Magyarország 6,5 millió adag vakcinát kötött le az AstraZenecától, amiből az első szállítmány február 6-án érkezett meg. Március 12-ig 405 100 adag érkezett, ami 202 550 fő oltására alkalmas, viszont, hogy ebből pontosan mennyit használtak fel, az operatív törzs hivatalos tájékoztató oldala nem közöl pontos számokat. Magyarországra eddig összesen 2,9 millió vakcina érkezett, és 1,2 millió ember kapta már meg az első oltást, azaz a rendelkezésre álló vakcinamennyiség mindössze 39 százalékát használta eddig fel Magyarország.

 

Most akkor kell félni ettől az oltástól? Szakértők mondják el.

 

NYITÓKÉP: Koronavírus tájékoztató oldal / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az összeget Parragh László mondta az Azonnalinak. Mi ez az összeg, mi mindenből áll és hogyan jött ki? Utánajártunk.

Jövő hétfőtől szerdáig a Sinopharm-vakcinával való oltásra már magunk bejelentkezhetünk, nem kell a háziorvos hívását, mailjét várni.

Lehet majd menni könyvtárba
és edzőterembe is, de csak védettségi igazolással.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás