A Párbeszéd kisebbségi referense: A Jobbiknak romaügyben állást kell foglalnia!

2021.03.12. 07:06

2020 decemberében alakult meg a Párbeszéd Roma Műhelye, a hatpárti ellenzéknek adnának 2022-re romaügyi stratégiát. De hogyan kivitelezhető ez, ha a szövetségben ott van az a Jobbik, ami a romaellenességének is köszönhette a felemelkedését? A Roma Műhely szervezőjét, a Párbeszéd kisebbségi referensét, Berki Sándort kérdeztük.

A Párbeszéd kisebbségi referense: A Jobbiknak romaügyben állást kell foglalnia!

Mi az, amit ma a magyar cigányság legégetőbb problémájának tart?

A Roma Műhelyben próbálunk felállítani egy problématérképet a legégetőbb problémákról. Leginkább az oktatást emelném ki.

Miért?

Mert az alapozza meg, hogy mi fog történni a jövőben a romákkal: megfelelő oktatás nélkül hogyan tudna elhelyezkedni bárki? Ez össze is kötődik a foglalkoztatás, kultúra, lakhatási szegénység kiemelt témáival. A felnőtt romák esetében a közszolgáltatások kérdése is kulcsfontosságú.

Ma egy roma embernek egy egyszerű hivatali ügyintézés is nagy problémát jelent.

Ha nem kapta meg a megfelelő oktatást, a szociális problémákat vagy az egyre gyakoribb adósságcsapda problémáját hogyan tudná kezelni? A mai államigazgatás nincs felkészülve erre sem. Bemegy az ember, és még ő sem tudja elmondani, mi a problémája, a másik pedig nem akarja ezt megérteni. Ez egy ördögi kör.

Konkrétan mi a probléma az oktatási rendszerrel a romák esetében?

Az egyházi iskolák alapvetően rendben vannak, de ennek az lett az ára, hogy az állami oktatást kiüresítették, és létrejött egy szegregált oktatási rendszer. A vidéki kistelepüléseken tanárhiány, eszközhiány is jellemző, ezért az oktatás minősége sem olyan. Ez sok esetben érinti a falusi romákat. A többségi társadalom ezekből az iskolákból elviszi a gyerekeket, és csak a cigány gyerekek maradnak ott. A tanárok követik őket, így a helyben maradó, majdnem teljesen roma iskolákban esély nincs rendes képzésre. Nagy a minőségi különbség a roma és a nem roma gyerekek oktatása között.

Ki ezért a felelős, és mi a különbség lényege?

Azokon a helyeken, ahol mostanra csak a roma gyerekek maradtak meg, nincs meg az a minőségi oktatás és háttér, ami előtte volt. Aztán most itt van a járvány alatti digitális oktatás. Sok roma gyereknek ha pótoljuk is a laptopot, okostelefont, ami ehhez kell, még mindig marad a kérdés, hogy sok háztartásban még internet sincsen. Sőt, van, ahol áram és víz sincs bekötve, nemhogy ez. Ezek a problémák már lassan egy éve fennállnak. Erre azért lehetne jó példák alapján megoldást találni. A mi javaslatunk, hogy

az iskolaőrök helyett roma pedagógusokat, szociálpedagógusokat kellene alkalmazni.

Ki és mi miatt romlott le ez a helyzet a közoktatásban?

A Fidesz kormányzása alatt az oktatási rendszer egyre rosszabbul teljesít. Egy másik javaslatunk, hogy azok a tanítók és tanárok, akik szegregált vagy hátrányos helyzetű területekre mennek dolgozni, kiemelt tanári fizetés kapjanak. Ilyen helyeken sokszor évek óta keresnek tanárokat, de nem lehet elvárni, hogy havi 150 ezerért valaki még oda is költözzön a jobb budapesti és városi munkahelyeket elhagyva. 

A Fidesz viszont azt állítja, hogy sokat tesznek a felzárkóztatásért, például a közmunkaprogrammal.

Ugyan ki az, aki valaha a közmunkaprogramból felzárkózott?

Ez a program egy zsákutca, a kiszolgáltatott, urambátyám-helyzet bebetonozása a falvakban! Ha jóban vagy a helyi hatalmassággal, akkor van közmunka, ha nem, akkor nincs. A közmunka eredeti célja az volt, hogy átmeneti állapotot hozzon létre addig, amíg találsz új munkát. Ez viszont nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Van egy olyan folyamat, hogy az önkormányzatok pénzhiányból saját feladatokat bíznak a közmunkásokra. A közmunkás viszont nem erre van.

Akkor meg is szüntetné a Párbeszéd a közmunkát?

Először biztos, hogy nem, de az is biztos, hogy át lenne alakítva. Az önkormányzatoknál például nem közmunkás bérért, hanem rendes bérért kellene dolgozni. De arra, hogy legyen megfelelő szabadidő is, van más megoldásunk: az alapjövedelem. Északkelet-Magyarországon sok embernek nem éri el a havi százezer forintot a jövedelme. Ha a százezer forint alapjövedelmet megkapná, már levegőhöz jutna, fel tudna készülni arra, hogy rendezze a problémáit, és utána vissza lehet térni a „munka világába”.

Az alapjövedelem ellenzői viszont azt hozzák föl, hogy az bátorítaná, hogy az emberek a munkanélküliséget válasszák, és inkább munkalehetőségeket kell teremteni.

Százezer forint havonta arra nem elég, hogy mindent ebből oldjon meg az ember, munkahely is kell emellé. De ehhez persze munkahelyek kellenek – ha az van, akkor lehet csak számon kérni, hogy az illető miért nem dolgozik.

A Fidesz mindig azt mondja, munkaalapú társadalom van – de hol vannak azok a munkahelyek?

Nógrád megyei vagyok, itt általában 120 ezer forintokat fizetnek, erre nehéz megfelelő munkaerőt találni. Marhára le vagyunk maradva a bérezésben. Az alapjövedelem egyszerre lehetne kompenzáció és ösztönzés is a munkabér mellé. Arra ad lehetőséget, hogy ne kelljen elvállalni illegálisan minden feketemunkát, napszámot, vagy vasazást.

Azt írják, a Párbeszéd Roma Műhelyét 2020 decemberében kezdték el szervezni. Miért csak most jelent meg a sajtóban?

Most éreztük úgy, hogy ennek eljött az ideje, előbb nekünk, a munkacsoport tagjainak is össze kellett szokni, át kellett gondolni a dolgokat. A munkacsoportnak mostanra húsz aktív tagja van, négyfős, szakmai csoportokban dolgozunk ki olyan kérdéseket, mint az oktatás, a lakhatás, az egészségügy, vagy legújabban a gyermekvédelem. Nem tudok hasonló kezdeményezésről eddig a miénken kívül az ellenzék térfelén sem.

Említette, hogy nincs valódi hang a roma politikában. A Fidesz EP-képviselője, Járóka Lívia nem ilyen?

Mondhatjuk, hogy igen.

Járóka Lívia munkáját azért nem lehet kétségbe vonni, egy-két jó ügyet ő végigvitt.

De azért az Európai Parlament mégsem Magyarországon van. Ráadásul Járóka Lívia is – nem megsérteni szeretném – inkább Fidesz-politikus, mint roma politikus. 

Magyarországon jelenleg egy nemzetiségi szószóló van, Farkas Félix személyében. Farkas Flórián ügyei ismertek, listán rendszeresen parlamentbe is kerül, de nyolc év alatt egyszer sem szólalt fel. Ha ezt a nevet nem vesszük, akkor az utóbbi években Magyarországon nem voltak jelen a romák a politikai életben. A roma származású képviselő és a roma politikus nem egy és ugyanaz. Számos jó roma képviselő, civil nem jutott el eddig a döntések közelébe. A következő kormánynál egy megvalósítható, új program csak akkor tud működni, ha ők is ott ülnek majd.

Vannak jelentős roma civil szervezetek, polgárjogi aktivisták: Setét Jenő, Horváth Aladár. Őket be tudja csatornázni az ellenzék?

Igen. Pontosan ezen dolgozunk.

Azért kezdtem el a kisebbségi referensi munkát, hogy lehetőséget teremtsek arra, hogy az ő tudásuk valósággá váljon.

A műhelynek már volt vendége Setét Jenő, a Horváth Aladár-féle Roma Parlamenttel is együtt dolgozok, nemrég közös adományozásban is részt vettünk. Setét Jenő Idetartozunk Egyesülete, Horváth Aladárék is mind-mind másban erősek, ahogy más roma civil szervezetek is. Vitatkozva, a témákat körüljárva, és közösen lehet csupán olyan programot kidolgozni, ami a valódi problémákról szól.

Mi az oka annak, hogy az ő bevonásuk az ellenzéki politikába eddig nem történt meg?

Erre nem tudok egyértelműen válaszolni. Én csak azt láttam, hogy van egy ilyen rés, ezért vagyok referens. 2018-ban senki nem ült le senkivel, ez volt az oka az ellenzéki bukásnak. A politika viszont csak akkor tud bárkit képviselni, ha azoknak az embereknek van egy hangja is. Ha a roma szervezetekkel az ellenzék nem kommunikál, honnan tudja, hogy mik a gondok? 2022 előtt már roma képviselőjelöltek kellenek, és világos romaügyi program is kell.

Úgy tűnik, 2022-ben teljes ellenzéki együttműködés lesz. A Jobbik és Jakab Péter ebben nem okoz problémákat a roma közösségekben, ha a kampány majd megkeződődik?

Nehéz kérdés. Jelenleg a Jobbik megkerülhetetlen a vidék- és szegénységpolitikában. De külön kell választani a Jobbikot mint pártot és Jakab Péter személyét. Jakab Péter egy népszerű poltiikus. Viszont az mindenképpen szükséges lesz, hogy

a Jobbiknak romaügyekben hamarosan állást kell foglalnia. Erre még várunk azért.

Az oktatáspolitikában már vannak közös pontjaink, és Jakabék is látják már, hogy a cigányságot meg kell szólítani. Hangsúlya ennek akkor lesz, amikor a végső programalkotás megtörténik az ellenzéki pártok között.

Tegyük fel, hogy győz az ellenzék, és kormányt kell alakítani. Mi a három legfontosabb intézkedés, amit romaügyben azonnal meg kell majd hozni?

Létre kell jönnie egy munkacsoportnak a megfelelő szinten. Meg kell jelennie a pártok között a roma érdekképviseletnek, civil és szakértői bizottság kell alakítani erre a célra. Az első száz napban gyors intézkedések kellenek, először is az EU-s roma felzárkóztatási pénzeket folyamatos, szigorú ellenőrzés alá kell vonni, és forintra el kell számolni a támogatásokkal. Ez az alap.

Olyan nem történhet meg, mint a Híd a Munka Világába programmal, hogy egyszerűen eltűnik másfél milliárd forint.

Ha digitális oktatás még akkor is lesz, azzal sürgősen kezdeni kell valamit. Minden család kapjon erre végre eszközöket, legyen biztosítva az áram és internet is. A kormányzásba pedig egyértelműen be kell építeni a roma érdekvédelmet, hogy az intézkedések végrehajtása ellenőrizhető legyen. Harmadszor pedig minél előbb meg kell találni a közmunkaprogram értelmes alternatíváit. Ez már nem pusztán romaügy, hanem a társadalom széles rétegeit érinti.

De fontos még a kultúra és az önigazgatás is. A kisebbségi önkormányzatok alkalmasnak kell lenniük arra, amire megválaszották őket: ők az alkalmasak a romák igényeinek jelzésére és az intézkedések végrehajtására. Sőt, a roma önkormányzatok foglalkoztatók is lehetnének. Ne kosárfonásra, gyöngyfűzésre menjenek el milliók a felnőttképzésben, hanem a hiányszakmákra. Az nem elég, hogy integrációt emlegetünk, vagy megölelgetjük a romákat, hogy szeretjük őket, ezek nélkül az intézkedések nélkül nem lesz igazi változás.

NYITÓKÉP: Berki Sándor (középen) a Párbeszéd országgyűlési képvislője és elnökségi tagja, Tordai Bence (balra) társaságában. Berki Sándor / Facebook

Tóth Csaba Tibor
Tóth Csaba Tibor az Azonnali korábbi újságírója

Történészdiplomával rendelkezik, de 2013 óta főleg blogol, 2015 óta pedig újságcikkeket is ír. Sokszor Európáról és a Közel-Keletről. Az Izrael-párti sajtó kedvenc magyar firkásza. Eléggé baloldali.
Facebook
Twitter

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek