+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. március 11. csütörtök, 19:27
A CDU és a CSU egy-egy parlamenti képviselőjéről is kiderült: anyagi támogatást kaptak a szájmaszkok beszerzéséért a győztes cégtől. Mindez ismét rávilágított a lobbitevékenységek problémájára. Noha a két politikus távozik, az ügy árthat a kereszténydemokrata kormánypártoknak: a most hétvégi két tartományi választást már fel is adták igazából, de az elégedetlenség az őszi szövetségi választásokig kitarthat.

Amikor tavaly kirobbant a járvány, Németországban sem volt raktáron elegendő szájmaszk, ezért a szövetségi kormányzat elkezdett vásárolni belőlük. Mivel a kereslet nagy volt, a kínálati oldal fel tudta tornászni az árakat. Múlt héten azonban kiderült: több céget is legalább két CDU/CSU-s parlamenti képviselő juttatott a megrendelésekhez – ezekért cserébe pedig ők is anyagi juttatást kaptak. Egyelőre két politikus ismerte be ezt:

 

Nikolas Löbel, a CDU képviselője 250 ezer eurót kapott a cégén keresztül a szerződések segítéséért, míg CSU-s kollégája, Georg Nüßlein több, mint 600 ezer euróhoz juthatott a szájmaszkok révén

 

– esetében a müncheni ügyészség házkutatásokat tartott a héten Münchenben, mivel megvesztegetésként értékeli a politikus által elfogadott anyagi ellenszolgáltatásokat. De az ügynek van liechtensteini szála is. A gyanú szerint ugyanis Nüßlein Liechtensteinbe vihette a pénzeket. Az alpesi hercegség ügyészsége már tavaly év végén nyomozást indított, miután

 

a pénzmosás gyanúja is felmerült a liechtensteini tranzakciók kapcsán.

 

A gyanú szerint Nüßlein, aki a cégén keresztül adott tanácsokat egy hesseni szájmaszk-gyártó üzemnek, valójában a tanácsadói szerződésekkel fedhette el a lobbizásért kapott összeget – a cég valóban nyert is szövetségi pénzt szájmaszkok gyártására –, a lobbizás ellenszolgáltatását vihette ki Liechtensteinbe.

 

GEORG NÜßLEIN CSU-S POLITIKUS EDDIG A CDU/CSU-FRAKCIÓ HELYETTESE IS VOLT. A VÁDAK SZERINT A POLITIKUS A SZÁJMASZKOS ÜZLETEKÉRT CSERÉBE KAPOTT PÉNZT LIECHTENSTEINBE VITTE KI. FOTÓ: PAUL REILAND / FB

 

Mindkét politikus bejelentette, hogy kilépnek a pártjaikból, bár Nüßlein – ellentétben Löbellel – a parlamenti mandátumot nem akarja visszaadni. Hiába távoztak gyorsan a CDU/CSU-ból, az ügy mégis kínos a pártnak – ráadásul

 

nem az első eset, amikor lobbitevékenységükért kerülnek a politikusaik kritikák össztüzébe.

 

Tavaly derült ki, hogy a CDU fiatal reménysége, Philipp Amthor egy olyan cég mellett fejtett ki a Bundestagban lobbitevékenységet, amelynek maga is részvényese. Noha a 28 éves politikus egy időre háttérbe vonult, az őszi választásokon már ő lesz a CDU mecklenburg-előpomerániai listavezetője – azaz bukásról semmiképpen sem lehet beszélni. Március elejei egy másik hasonló lobbiügy: a vádak szerint a CDU-képviselő Axel Fischer anyagi juttatásért cserébe vállalta, hogy lobbizik európai szervezeteknél Azerbajdzsánért.

 

A 28 ÉVES KELETNÉMET PHILIPP AMTHORHNAK, A CDU NAGY REMÉNYSÉGÉNEK KARRIERJE TAVALY MAJDNEM BEFEJEZŐDÖTT, AMIKOR KIDERÜLT, HOGY EGY OLYAN CÉG MELLETT LOBBIZOTT, AMIBEN MAGA IS ÉRDEKELT. A LAVINA MÉGSEM SODORTA EL, AZ ŐSZI BUNDESTAG-VÁLASZTÁSON Ő VEZETHETI A TARTOMÁNYÁBAN A CDU-LISTÁT. FOTÓ: PA / FB

 

Az elmúlt egy hét során azonban egy harmadik CDU-s politikus is lobbizás miatt készül távozni: Mark Hauptmann nem a szájmaszkokért, hanem Azerbajdzsántól kaphatott – Axel Fischerhez hasonlóan – pénzt. Bár tagadja, hogy pénzért lobbizott volna, nem hajlandó a jövedelmeit nyilvánosságra hozni. Csütörtökön inkább ő is bejelentette: kilép a pártból, és visszaadja a parlamenti mandátumát is. Paul Ziemak, a CDU fötitkára is arról beszélt, hogy az ügyek nagyon árthatnak pártja megítélésének.

 

A CDU és a CSU eddig hallani sem akart a lobbizás szabályozásáról

 

A szájmaszkos két eset azonban azért is kellemetlenebb, mert itt az a morális kifogás is megfogalmazódhat, hogy egyes CDU-politikusok a járványügyön akartak volna nyerészkedni. Az esetek azonban arra is rámutatnak, hogy a lobbitevékenységek ma sem átláthatóak a német politikában – nem utolsósorban éppen azért, mert

 

a CDU és a CSU eddig mindig elutasította, hogy létrejöjjön egy egységes lobbistajegyzék,

 

amibe minden lobbistának fel kéne magát nyilvánosan tüntetni. Ilyen jegyzék amúgy például az Európai Parlamentnél van, és az Európai Bizottság is már többször kérte a német kormányt hasonló elkészítésére – de a javaslatot a CDU/CSU mindig blokkolta. A mostani ügyek után azonban a párt már nehezen tudná képviselni az elutasító álláspontját, azaz a héten mégis beleegyezett a jobboldali kormánypárt az amúgy már tavaly nyáron kidolgozott lobbistakontrollba – azaz

 

végül mégiscsak nyilvánossá kell tenni a lobbisták nevét és kapcsolatait.

 

Az ügy azonban mégis sokat árt a pártnak. Főleg, hogy 1998-ban, amikor Helmut Kohl átadta a pártot, illegális pártfinanszírozásról kerültek elő dokumentumok, ami aztán nem csak Kohl nimbuszát rongálta meg, de elsöpörte utódját, Wolfgang Schäublét is a pártelnöki székből. Vannak, akik az akkori botrányhoz hasonlítják a mostani lobbistaügyeket – ez azonban Armin Laschet jelenlegi CDU-elnök szerint „abszurd“ vád. Még ha tény is, hogy

 

az akkori illegális pártfinanszírozás jóval nagyobb összeget ölelt fel, mint a mostani kétes lobbitevékenység, a botrányok választókra gyakorolt hatása lehet ugyanaz.

 

A CDU két tartományi választást már biztosan elbukik

 

2021-ben az őszi szövetségi parlamenti választások mellett hat tartományban is tartományi választást tartanak. Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban most hétvégén lesznek a választások – a CDU mindkét helyen szívesen vette volna át a miniszterelnökséget, de nagy valószínűség szerint a zöld Winfried Kretschmann Stuttgartban és a szocdem Malu Dreyer Mainzben megőrizheti a pozícióját, ami a pártjaik országos megítélésén is segíthet. (A két tartományi választás esélyeit itt elemeztük részletesebben.)

 

Baden-Württembergben a Zöldek elhúztak egyértelműen a CDU előtt: az ökopárt 32 százalékot, a CDU pedig csak 25 százalékot kapna – még az is lehet, hogy a jelenlegi Zöldek-CDU-kormányt egy zöld-szocdem koalíció tudja felváltani. Rajna-vidék-Pfalzban is elúsztak a CDU reményei – ott a párt eddig is ellenzékben volt a szocdem-zöld-liberális mainzi kormánnyal szemben. A szocdemek 33 százalékon, a CDU meg 29 százalékon áll – de mivel a Zöldek és a liberálisok a szocdemekkel folytatnák, egy szorosabb eredmény esetén se várható kormányváltás a Rajna-parti Mainzban.

 

A hétvégi, várható két CDU-kudarc egyben Laschet pártelnök helyzetét is ronthatja,

 

elvégre még nem eldöntött, ki is lesz a CDU és a CSU közös kancellárjelöltje, márpedig erre Markus Söder CSU-elnöknek is jó esélye lehet.

 

Ha Söder fut be, az amúgy szintén felidézi az egykori pártfinanszírozási botrány utáni időket – Schäuble lemondása után ekkor lett 2000-ben Angela Merkel a pártelnök, de a kancellárjelöltséget átengedte 2002-ben Edmund Stoiber akkori CSU-elnöknek. Elképzelhető, hogy a CDU körüli botrányokból és a párt által elvesztett tartományi választásokból most is egy bajor jöhet ki győztesen – bár figyelmeztető jel lehet számára, hogy Stoiber 2002-ben elvesztette a választást szövetségi szinten.

 

NYITÓKÉP: Armin Laschet CDU-elnök / AL, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás