ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-2009-es világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.
Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.
Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.
Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.
A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.
Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.
Van egy hely, ahol már most megvalósult Orbán, Salvini és Morawiecki budapesti álma.
Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.
A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!
Amint arról az Azonnali beszámolt: a tavaly őszi lefejezős iszlamista támadás után Emmanuel Macron francia elnök elővette az iszlám kérdését, mert szerinte az válságban van. A célja az volt, hogy visszaszorítsa a sokszor iszlamista tanokat terjesztő külföldi befolyást a franciaországi iszlám szervezetekben – amit részben el is ért.
Idén év elejére megalakult az Imámok Nemzeti Tanácsa, amely az iszlám ellenőrzésére lenne hivatott. Mivel az iszlám nem egy egységes vallás, ezért ez nehézkes vállalkozás, ami már abban is megmutatkozott, hogy például a török rezsimhez bekötött mecsetek nem csatlakoztak az új szervezethez, elvégre nekik éppen a külföldi befolyás visszaszorításával volt gondjuk. A párizsi Nagymecset liberális rektora viszont meg éppen azt kifogásolta, hogy az új szervezetbe sok, szerinte iszlamista irányzat nyert bebocsátást.
Az iszlámmal kapcsolatos viták azonban nem maradtak meg Macron javaslatánál. Macron oktatási minisztere, Jean-Michel Blanquer egy interjúban azt fejtegette, hogy
Ő ennek kapcsán „iszlamo-baloldalról” beszélt. Macron egyetemügyi minisztere azonban továbbment a kritikával: Frédérique Vidal megbízta a Nemzeti Tudományos Kutatási Tanácsot (CNRS) – ez az egykori magyar akadémiai hálózattal feleltethető meg –, hogy
Még Macron elnök is bírálta minisztere javaslatát – meg mégsem akadályozta, csak annyit mondott, hogy a tudományos kutatás szabadsága nem kerülhet veszélybe.
Az egész vita persze nem új a francia közéletben, és összefügg a sajátos francia nemzeteszménnyel is. Franciaországban valóban egészen másképp tekintenek a politikai közösségre, mint az angolszász országokban, ahol nem az állam és a társadalmi egység, hanem a partikulális egyéni és közösségi identitások vannak a középpontban.
Ami sajátosság, hogy eddig a francia univerzalizmust főleg a jobboldal támadta, most viszont a baloldal egyes részeinek van vele gondja.
Az „iszlamo-baloldal” kifejezése sem egészen új, már az 1980-as években (majd a 2000-es évek elején) Pierre-André Taguieff eszmetörténész már értekezett a baloldali „neorasszizmusról” – azaz a faji identitásoknak a baloldali narratívákban való felértékelődéséről –, illetve a szélsőbal és az iszlamizmus összefonódásáról – azaz, hogy
Erről könyveket, tanulmányokat is írt. Nemrég – mintegy a macroni politika ideológiai megalapozására – Taguieff újabb könyvvel jelentkezett, amiben a poszt- és antikolonializmus rasszizmusát bizonyítaná: egyrészről a balos identitáspolitika szerinte fehérellenes (ezért rasszista), másrészről a balos identitáspolitika eleve ismét fajokban gondolkodik, azok elnyomásáról értekezik (azaz visszahozza a rasszista beszédet).
Vidal bírálói azonban arra is figyelmeztetnek, hogy fogalmakat kever össze, ugyanis amikor az „islamo-gauchisme” ellen harcol, azon valójában a posztkolonializmust érti, ami az USA-ban nem elsősorban egy iszlám-, hanem inkább feketecentrikus irányzat. De vannak más kifogások is.
Egyrészről Erőss Gábor, Józsefváros párbeszédes alpolgármestere, egyben több francia egyetem oktatója arra hívja fel a figyelmet, hogy nem ugyanaz a 19. században harcolni a nagyhatalmú katolikus egyház, mint a 21. században a közjogi értelemben hatalom nélküli franciaországi iszlám ellen. Ő már akkor aláírt a macroni tervek ellen, amikor Blanquier oktatási miniszter bírálta az „iszlamo-baloldalt” – ennek okairól interjút is adott Erőss az Azonnalinak.
Vidal javaslata azonban
a Nemzeti Tömörülés elnökétől. A politikus valóban a miniszteri ötletre maga is csak annyit tudott mondani, hogy támogatja azt. Amint az Azonnali arról már írt: Macron egyre inkább a jobbközép térfelet akarja elfoglalni, mivel a baloldal nem jelent rá különösebb veszélyt.
Macron és Le Pen között azonban így is szoros a meccs. Egy hétfőn közzétett közvélemény-kutatás szerint a 2022-es elnökválasztás második fordulójába a jelenlegi államfő és Nemzeti Tömörülés elnöke jutna tovább – a második fordulóban pedig Macron 53 százalékot kapna. Az eredmény azt is jelenti, hogy Macron nem feltétlenül számíthatna egy közös republikánus frontra Le Pennel szemben – például Jean-Luc Mélenchon, balpopulista jelölt híveinek a többsége egy Macron-Le Pen-párbaj esetén egyszerűe nem menne el szavazni. De
valamivel nagyobb az elnök népszerűsége a zöldek között, de náluk is csak 51 százalék szavazna le Macronra Le Pennel szemben.
NYITÓKÉP: Macron elnök Némo kutyájával / EM, FB
A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-2009-es világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.
Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.
Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.
Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.
A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.
Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.
Van egy hely, ahol már most megvalósult Orbán, Salvini és Morawiecki budapesti álma.
Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.
A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!
