A román elnök megígérte, náluk húsvétkor nem lesz lockdown

A kijárási tilalmat egy órával korábbra, este tízre viszont előrehozzák.

Mivel Romániában a koronavírus-járványban az államfő – habár alkotmányos jogköre leginkább a kül- és védelmi politikára terjed ki – szokta bejelenteni a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos új intézkedéseket, ezért senkit nem lepett meg, hogy kedden késő délután a jobbközép Klaus Johannis rövid sajtótájékoztatót tartott az államelnöki rezidenciának helyt adó bukaresti Cotroceni-i palotában.

Ne féljetek, lehet templomba menni húsvétkor

Johannis elmondta, hogy mivel az elmúlt hetekben romlottak a romániai Covid-számok (a kevés elvégzett teszt ellenére nőtt a frissen azonosított esetek száma, valamint a kórházak intenzív osztályai is olyan jelzéseket küldtek a kormánynak, hogy lassan elérik teljesítőkapacitásuk határát), ezért lehetségesek további korlátozások, ám általános lockdowntól nem kell tartani.

A Johannis által felsorolt általánosságok között a legkonkrétabb intézkedésről sem döntöttek még:

A 22 órás kijárási tilalomhoz értelemszerűen az eddig 23-ig nyitva tartó éttermeknek és bároknak is alkalmazkodniuk kell, vagyis csak 22 óráig lehetnek nyitva ott, ahol azt az adott régió járványügyi számai alapján számított színkód-besorolás (zöld és egyes helyeken a sárga is) megengedi.

A kijárási tilalom egy órával korábbra hozása mellett,

„Drágáim (Johannis következetesen drágáimnak, drága románjaimnak szokta szólítani a lakosságot – szerk.), gyertek, ne pazaroljuk el a jól működő oltáskampány eredményeit. Nyárra nagyon jó eredményeket produkálhatunk, de most vigyáznunk kell arra, hogy nehogy elcsússzunk a parton” – zárta metaforákkal telített beszédét az államelnök.

Noha Orbán Viktor is arról beszélt nemrég, hogy azért kell most zárni Magyarországon, hogy húsvétkor nyitni lehessen, fontos leszögezni, hogy Johannis minden valószínűség szerint az idén május 2-ra eső ortodox húsvétra gondolt beszéde során. A román miniszterelnökség alá tartozó egyházügyi államtitkárság összesítése szerint a romániai lakosság 86,4 százaléka ortodox vallású, őket 4,6 százalékkal a római katolikusok és 3 százalékkal a reformátusok követik. A nyugati keresztény egyházak majdnem egy hónappal korábban, április 4-én tartják a húsvétot. A lutheránus felekezethez tartozó Klaus Johannis is szintén április elején ünnepli a húsvétot, ők a romániai vallásos társadalom 0,11 százalékát jelentik. 

Johannis kijelentése azért is fontos, mivel még hétfőn a Fekete-tengerparti Konstanca érseke, Teodosie a román sajtóban szállingózó hírekre – amelyek esetleges újabb korlátozások bevezetését helyezték kilátásba –, miszerint bezárnának az ortodox templomok, felháborodottan közölte, hogy az ő egyházmegyéjében biztosan nem fogja bezárni a templomokat, még akkor sem, ha Bukarestben meghozzák ezt a döntést.

Később a Román Ortodox Egyház (BOR) hivatalos közleményében üdvözölte a román állam azon döntését, hogy húsvétra nyitva maradhatnak a templomok. Mint írták, a „feltételezett templombezárások a román társadalmon belül csak hiábavaló feszültségeket generáltak volna”. 

Johannis kijelentését megerősítte a liberális-technokrata USR-PLUS-ból érkezett Dan Barna miniszterlenök-helyettes is a román köztévének adott kedd késő esti interjújában. Barna kijelentette, hogy egyre nyilvánvalóbb, hogy Románia is a koronavírus-járvány harmadik hullám felfutó szakaszában van, és a romániai lakosság is mintha „felsóhajtott volna, hogy vége a járványnak, megúsztuk”. Barna szerint még korai az optimizmus ebben a tekintetben, ám a kormány még nem gondolkodott szigorúbb intézkedések bevezetésén, maradnak továbbra is a színkódok és az ott érvényes intézkedések.

Zöld, sárga, vörös? Mi az? Nem a román zászló, az biztos!

Romániában a magyarországihoz képest sokkal differenciáltabban kezelik a járványügyi védekezést. A színek szerint kódolt román járványügyi védekezés összefoglalóan így néz ki: 

+ Zöld színnel vannak jelölve azok a megyék, ahol csak minimálisak a korlátozások (kültéri maszkviselés, nagyobb tömegrendezvények nem tarthatók, de szinte minden más megengedett), az iskolák, üzeletek, kocsmák, vendéglők nyitva tarthatnak. Zöld megyének olyat nyilvánítanak, ahol az elmúlt 14 nap során elvégzett tesztek fertőzési rátája 1,5 ezrelék alatt marad. Ilyen például a három székelyföldi megye, Maros, Hargita és Kovászna is.

+ Sárga színnel jelölik azon megyéket, ahol szigorúbbak a szabályok, az iskolák nem mindenhol lehetnek nyitva, a vendéglők esetében változó, hogy azoknak csak a teraszai, vagy 30 százalékos kihasználtság mellett a belterei is nyitva lehetnek. Ezekről a megyei közegészségügyi hivatalok döntenek, ezért változó, hogy hol vannak nyitva a belterek vagy csak a teraszok. Sárgák azok a megyék, ahol a fertőzési ráta az elmúlt 14 nap során meghaladta a 1,5 ezreléket, de nem haladta meg a 3 ezreléket. Ilyen például több erdélyi megye, így Bihar, Arad vagy Szeben.

+ Vörössel szerepelnek a legszigorúbb korlátozást bevezető megyék, ahol az iskolák be vannak zárva, valamint a vendéglőknek, kávézóknak ezúttal csak a teraszai tarthatnak nyitva. A legtöbb egyéb szolgáltatást a vörös zónában már nem lehet elérni, így kulturális eseményekre, nagy tömeget megmozgató eseményeken sem lehet részt venni. Ezen megyékben a fertőzési ráta 3 ezrelék fölött van. Jelenleg Kolozs, Temes és Brassó megyék Erdélyből, valamint Bukarest és az azt körülölelő Ilfov megye vörös besorolásúak.

A színkódolt intézkedések mellett vannak általános, mindegyik megyére érvényesek szabályok is: ilyen a közterületi maszkviselés, a társadalmi távolságtartás, valamint

Ez alól kivételt képeznek azon személyek, akik éjszakai munkát végeznek.

Romániában a Bloomberg gyűjtése szerint 

Keleti szomszédunk egyelőre csak a Pfizer-BioNTech, az Oxford/AstraZeneca és a Moderna vakcináit használja, és ez vélhetően csak akkor fog változni, ha az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) újabb készítményeket fog jóváhagyni, mivel a romány kormány jelezte: csak az EMA által engedélyezett vakcinákat fogják használni, és nem kezdenek különutas vakcinapolitikába.

NYITÓKÉP: Klaus Johannis / Facebook