Hosszú együttműködés után az oroszok most elfordulnának a NASA-tól, és inkább Pekinggel hódítanák meg a Holdat. Fix bázist hoznának létre rajta.
Együttműködési megállapodást írt alá kedden az orosz Roszkozmosz és a Kínai Nemzeti Űrigazgatóság vezetője egy közös, a Holdon létrehozandó nemzetközi űrbázis létesítéséről. Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezetője és Csang Ke-Csien, kínai űrügyi főigazgató arról is megállapodott, hogy a nagyszabású vállalkozásba más országok űrhivatalait is meg fogják majd hívni.
A megállapodásról kiadott orosz közlemény megjegyzi, az egyetértési megállapodás egyben szándéknyilatkozat is arra nézve, hogy a nemzetközi holbázist alapító két nagyhatalom arányosan osztja majd meg egymás között a projekt felelősségét, terheit. A tervek érdekében egy nyílt rakétafejlesztési program is elindul, hogy a bázis alkatrészeit minél hatékonyabban el tudják majd juttatni a Föld körül keringő égitestre.
A felek által csak Nemzetközi Tudományos Holdállomás néven illetett egység állításuk szerint kizárólag kutatási célokat szolgálna majd. Hangsúlyozták, Oroszország és Kína hagyományos partnerek, ha az űrkutatás és az űrtechnológia fejlesztéséről van szó, és az eddigi együttműködés jó és szilárd alapot biztosít ahhoz, hogy az óriási vállalkozásba most belekezdjenek.
Noha a felek váltig hangsúlyozták, hogy a kutatás nyitott és békés célú, a projekt bejelentése éles fordulat Oroszország részéről, hiszen 1991 óta az űrutazásokat és űrkutatást is mindig főként az amerikai NASA-val és az Európai Űrügynökséggel (ESA) koordinálva végzi. Noha a múltban Moszkva már alapozott meg közös űrfejlesztési terveket például Indiával is, a Luna-Resurs projekt célja a Hold déli sarkvidékén található vízforrások utánki kutatás volt. A projektet végül India helyett az ESA vette át, így indult el 2012-ben a tényleges kutatási projekt, de azt többszöri elhalasztás után végül idénre tűzték ki.
Ami azért is érdekes, mert például a Föld körül keringő nemzetközi űrállomásra (ISS) való fel- és lejutást eddig az amerikai asztronauták is az orosz Szojuz-egységekkel, és főként Oroszországból indulva oldották meg, miután a NASA-nak immár nincsenek űrrepülői.
Az oroszok és kínaiak új tervei válaszként is szolgálhatnak arra is, hogy a NASA Persevarance-űrszondája február 18-án sikeresen érkezett meg a Marsra, ezzel kissé megelőzve a kínaiak Tienven-űrszondáját, amely csak február 26-án tudott végül leszállni a vörös bolygón. A mostani együttműködés előtt, 2020. december 5-én Jeff Bezos, az Amazon alapítója és a világ egyik leggazdagabb embere már bejelentette, új vállalkozása, az Elon Musk SpaceX-éhez hasonlóan a NASA-val dolgozó Blue Origin célja, hogy 2024-is nőt küldjön a Holdra. Ezzel megismételné azt a pillanatot, amikor 1969. július 20-án az amerikai Neil Armstrong és Buzz Aldrin voltak az első emberek, akik a Holdra léphettek.
FOTÓ: Surapon / Wikimedia Commons
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.