Matovič nem hátrál, akár kisebbségi kormányzás is jöhet Szlovákiában

Szerző: Renczes Ágoston
2021.03.08. 17:10

A szlovák kormánykoalíció két tagja is a kormány átalakítását követeli, de úgy tűnik, Igor Matovič akár nélkülük is kormányozna, hiszen hamarosan szét kellene osztania az EU-tól rájuk zúduló helyreállítási alapot. Mutatjuk, mi szól amellett, hogy működne a kisebbségi kormány!

Matovič nem hátrál, akár kisebbségi kormányzás is jöhet Szlovákiában

A koalíciós partnerekkel nem egyeztetett Szpunyik-vakcinabeszerzés miatt kirobbant kormányválságot Igor Matovič szlovák miniszterelnök napokon keresztül csak a Facebook-oldalán kommentálta, de a posztjaiban is inkább az orosz vakcinát védte, magát pedig az emberi életek megmentőjeként tüntette fel. Szombaton végül az egyik tévécsatorna műsorában érdemben is hozzászólt a kormányválsághoz.

 

Matovič elmondta, hogy sem az egészségügyi miniszter, Marek Krajčí visszahívására nem lát okot, sem ő maga nem szándékozik lemondani.

Krajčí visszahívása azt követően merült fel a koalíciós partnereknél is, hogy a miniszter nyilvánosan elismerte: rosszul kezelték a járványt, a miniszterelnök lecserélését pedig a libertariánus gazdasági miniszter, Richard Sulík követeli a kormányváltás kirobbanása óta. 

Hová futhat ki a kormányválság?

A kormányválságnak három lehetséges kimenetele van:

1. A koalíciós partnerek (ebből ugye négy van: a miniszterelnök pártja, az OĽaNO; a Sulík-féle SaS, a jobboldali-populista Sme rodina, valamint a konzervatív fordulatot vett Za ľudí) nem tudnak megegyezni, bukik a kormány, előrehozott választás jön, ahogy 2012-ben a jobboldali Radičová-kormány bukása után (akkor a parlament nem szavazott bizalmat a kormánynak).

 

2. Átalakul a kormány, akár a miniszterelnök is lemond, és más folytatja helyette – ahogy az 2018-ban is történt, amikor a Kuciak-gyilkosság miatt lemondani kényszerült Robert Ficót az ugyanabból a pártból, a Smerből érkező Peter Pellegrini váltotta a kormányfői székben.

 

3. Nincs egyezség, az SaS és a Za ľudí kilép a kormányból, Igor Matovič OĽaNO-ja és a parlament elnöke, Boris Kollár-féle szintén jobboldali-populista Sme rodina (Család vagyunk) kisebbségben kormányoz tovább.

BORIS KOLLAR, A SZLOVÁK PARLAMENT ELNÖKE NŐNAPI VIRÁGOT OSZT.
Az előrehozott választást a kormánypártok mind szeretnék elkerülni,

mert azt nagy valószínűséggel a felmérések szerint a magasan a legnépszerűbb, baloldali Hlas-SD (Hang-Szociáldemokrácia) párt nyerné, ami Peter Pellegrini pártja. Pellegrini a 2020-as választás után hagyta ott Robert Fico szociálpopulista Smer-SD-jét (Irány-Szociáldemokrácia) és alapított új pártot, ami ha választást nyerne, pont Fico Smerjében találhatna koalíciós partnerre, ami a 2020 előtti politikai garnitúra visszatérését jelenthetné. Nem csoda, hogy Fico és Pellegrini pártjai együtt gyűjtik az aláírásokat egy népszavazás kiírásáért, amiben arról szavaztatnák meg az embereket, hogy akarnak-e előrehozott választást.

A kormánybuktatás kísértete

Igor Matovič azzal vádolja Sulíkot, hogy be akarja dönteni a kormányt és az előrehozott választásra játszik.

 

Sulík egyszer már nagy szerepet játszott egy pozsonyi kormány megbukásában:

2012-ben nem volt hajlandó megszavazni az Unió segélycsomagját az akkor a csőd szélén táncoló Görögországnak annak ellenére sem, hogy Radičová a szavazást a saját kormányával – aminek Sulík SaS-e is tagja volt – szembeni bizalmi szavazással kötötte össze. Igor Matovič, aki 2010-ben szintén az SaS listáján jutott be a parlamentbe, ezen a szavazáson ott sem volt.

 

A Radičová-kormány bukását két ciklusnyi Smer-kormányzás követte (2012 és 2016 között egyedöl, 2016 és 2020 között a korábban ultranacionalista Szlovák Nemzeti Párttal és Bugár Béla vegyespártjával, a Most-Híddal koalícióban), aminek mélypontja a Kuciak-gyilkosság volt. Matovič össze is kötötte a 2012-es kormánybukást a gyilkossággal,

 

Richard Sulíkot téve felelőssé Jan Kuciak és menyasszonya, Martina Kušnírová haláláért.

Matovič és Sulík viszonyának hónapok óta alapját képezik az ízléstelen személyeskedések, leginkább a minsizterelnök részéről, de már a támadásokat korábban higgadtan tűrő Sulík sem fogja vissza magát: nyíltan beszél a miniszterelnök alkalmatlanságáról, Matovičot gyávának nevezve, akinek ahhoz sincs mersze, hogy őt visszahívja, ha már ennyire elégedetlen gazdasági miniszteri munkájával. 

Mivel az előrehozott választást a kormánykoalíció minden tagja szeretné elkerülni, és Matovič retorikája alapján úgy tűnik, az OĽaNO nem nyitott a kormány átalakítására,

 

növekszik a valószínűsége az SaS és akár a Za ľudí nélküli kisebbségi kormányzásnak.

SULÍK PÁRTJA KÖNNYEN A KORMÁNYON KÍVÜL TALÁLHATJA MAGÁT.

Működhet a kisebbségi kormányzás?

A 150 tagú szlovák parlamentben, azaz a Nemzeti Tanácsban az OĽaNO rendelkezik a legnépesebb frakcióval: 53 képviselője van. A 17 képviselőt számláló Sme rodina-frakcióval összesen tehát összesen 70 képviselője lenne egy Sas és a Za Ľudí nélküli krománynak, a parlamenti többséghez pedig 76 képviselő kell. 

A 2020-as választáson parlamentbe jutott két másik párt, Robert Fico Smerje és a szélsőjobboldali ĽSNS (Ľudová strana Naše Slovensko – Mi Szlovákiánk Néppárt) azonban felbomlott: Peter Pellegrini több smeres képviselővel még a választást követően otthagyta Robert Fico pártját és új pártot alapított, a radikálisok pártja pedig 2021 januárjában szakadt szét: a párt több húzóneve – köztük parlamenti képviselők – is kilépett a pártból. Az ellenzék tehát szétaprózott, és egyáltalán

 

nem kizárt, hogy egy esetleges kisebbségi kormányzás során sikerül Matovičéknak a parlamenti többséghez szükséges legalább hat ellenzéki képviselővel megegyezni.

Ezekben az egyezkedésekben szerepet játszhat a válság hatásait mérséklő uniós helyreállítási alapból Szlovákiába érkező 5,8 milliárd eurós (2133 milliárd forintos) összeg. A pénz szétosztását illetően szintén nem értettek egyet a kormánypártok: sajtóhírek szerint a miniszterelnök a 2020-as választási eredményekkel arányosan osztotta volna szét az összeget a koalíciós partnerek által vezetett minisztériumok között, amit a két kisebb koalíciós partner, az SaS és a Za ľudí nem támogatott. Richard Sulík a felújítási alap minisztériumok közötti, választási eredmények szerinti szétosztását „nyilvánvaló hülyeségnek” tartja, de az SaS emiatt „nem fekszik rá a sínekre”, mert nem „pénzt harácsolni vagy osztogatni jött" a kormányba.

A szlovák pénzügyminiszter hétfőn bocsátja tárcaközi egyeztetésre a felújítási alap felhasználásról szóló törvénytervezetet, ami az ütemterv szerint március 26-ig tart. A törvénytervezetről a kormány csak ezt követően tárgyal, és az alap felhasználásának tervét végül az Európai Bizottságnak is el kell küldeni jóváhagyásra. Ha időközben a koalíciós partnereknek nem sikerült megyegyezniük, és a kormánykoalícióból kilépne mind az SaS, mind a Za ľudí,

 

a felújítási alapból származó összeg fölött már csak az OĽaNO és a Sme rodina rendelkezne.

NYITÓKÉP: Úrad vlády Slovenskej republiky / Facebook

 

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek