+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael & Szűcs Donát
2021. március 8. hétfő, 07:10
Az MSZP társelnöke a 106 körzet harmadában vár szocialista győzelmet az előválasztáson. Megtudtuk: Zuglóban Tóth Csaba üzengetése Hadházy Ákosnak egy tudatos médiahack volt, hogy mindenki rájuk figyeljen. Hol rontotta el a Gyurcsány-kormány? Mire tanította őt Navracsics Tibor? Miben hibázott Schiffer András? Mit őrizne meg a Fidesz családpolitikájából? Nagyinterjú Kunhalmi Ágnessel.

Ha hétfő, akkor politikusinterjú az Azonnalin: Fekete-Győr András Momentum-elnökkel készített interjúnkat itt, a Szabó Tímea Párbeszéd-társelnökkel készítettet itt, a Schmuck Erzsébet LMP-társelnökkel készítettet itt, a Jakab Péter Jobbik-elnökkel készítettet pedig itt olvashatod.

 

Önök az MSZP-ben Horn Gyula örökösei?

 

Horn Gyula örökösei is.

 

Hogyan kell ezt érteni?

 

Több olyan miniszterelnöke is volt ennek a pártnak, akiknek megvoltak a pozitívumai, és sokat hozzátettek ahhoz, ami a magyar baloldalt és társadalmat jellemzi. Horn Gyula emblematikus személy volt, a rendszerváltás utáni baloldal újradefiniálásához járult hozzá. Akkor Horn Gyula világos irányt mutatott Magyarországnak: először be a NATO-ba, majd az Európai Unióba. Erről két könyvet is írt Cölöpök, illetőleg Azok a kilencvenes évek címmel. Az utóbbi pont arról szól, hogy az első MSZP-SZDSZ kormány – de főleg az MSZP – milyen alapokat tett le, amelyek a mai napig meghatározzák Magyarország irányát.

 

Horn Gyulán kívül kit tartanak még az MSZP öröksége részének, és miért?

 

Menjünk végig a miniszterelnökökön. Medgyessy Péterhez a jóléti rendszerváltás köthető: ő hozta be a köztudata azt a reményt, hogy az EU-s csatlakozás előtt is elkezdhetünk közeledni a nyugat-európai életszínvonalhoz. A magyar társadalom az 50 százalékos közalkalmazotti béremeléssel az ő miniszterelnöksége alatt érte el az 1978-as reálbér szintjét. Fontos volt, hogy az alsó- és középosztályt segítsük, amelyek nem külföldön, hanem itthon költik el a pénzüket. Medgyessy örökségéhez még a társadalmi megbékélést is hozzátenném: egy olyan politikát hirdetett, amely szemben állt az első Orbán-kormányéval. Vagyis a különböző társadalmi osztályok közötti ellentétet nem tovább szította, hanem új társadalmi szerződést próbált kötni.

 

2004-ben jött Gyurcsány Ferenc. Ő továbbvitte a 2002-es politika meghatározó részét. Érdeme, hogy megpróbált büszkeséget és önálló identitást adni az MSZP-nek, vagyis azt, hogy ne kelljen szégyellni baloldaliságunkat.

 

Csak megpróbált?

 

Igen, mivel itt egy folyamatról beszélünk. A világon a baloldalnak kialakultak az állandó értékei, de állandó vívódásban is áll önmagával: jól vannak-e a dolgok úgy, ahogyan vannak? Megkérdőjelezi – a demokratikus keretek között maradva – a társadalmi berendezkedés jogosságát, célja pedig az, hogy egyre többen jobban éljenek, stabil egzisztenciájuk legyen, ezáltal csökkenjenek a társadalmi különbségek. A baloldal folyamatosan keresi ennek közpolitikai megoldásait.

 

Gyurcsány Ferenc megpróbálta megreformálni az MSZP-t, és sajnálom, hogy ennek folyományaképp végül szétszakította azt.

 

Az MSZP szétszakítása mellett hozzátartozik a gyurcsányi örökséghez az őszödi beszéd is?

 

Természetesen. Sok mindent lehet mondani az MSZP-kormányzásról, de azt nem, hogy ne lett volna demokratikus.

 

 

Gyurcsány idején pártszakadás volt, most már csak egy-egy ember válik ki önök közül. Például Szanyi Tibor, aki új pártja, az ISZOMM élén nyíltan hangoztatja, hogy ők képviselik Horn Gyula örökségét. Mi a véleménye erről, mint egy másik Horn-örökös?

 

Ezek jól hangzó kifejezések. Maradjunk annyiban, hogy Szanyi Tibor addig, amíg lehetőséget kapott, nagyon szép karriert futhatott be az MSZP-ben. A politikában meg kell szokni, hogy ha valaki már nem képes az érdekeit érvényesíteni egy párton belül – vagy nem azt a pozíciót kapja, amit szeretne –, akkor előfordul, hogy a párton kívül próbáljanak szerencsét.

 

Milyen a viszonya Mesterházy Attilával azóta, hogy a tisztújításon nem vele, hanem Tóth Bertalannal párban indult?

 

Kiegyensúlyozott, normális.

 

Nem volt sértődés emiatt?

 

Nem, Attila – ahogy én is – reálpolitikus. A politikában aki tegnap ellenfeled volt, lehet, hogy másnap a szövetségesed, és fordítva. A döntő különbség az volt kettőnk között, hogy az együttműködés felé visszük-e az MSZP-t, vagy nem. Erről az elmúlt években rengeteg vita zajlott le a párton belül is. Megvívtuk ezt a csatát, és a közösség döntött: Tóth Bertalant és engem választottak társelnöknek. Ma nem egymással szemben kell meghatározni magunkat, hanem együtt kell kialakítani a kormányváltás lehetőségét.

 

Szabó Tímea az Azonnalinak adott interjújában arról beszélt, hogy 2022 után átalakul a pártrendszer, és egymásra találnak az ideológiailag közelálló pártok. Ön is így látja?

 

Egyértelműen. Minden történelmi folyamat ebbe az irányba mutat: az egységes jobboldallal szemben szétaprózódott a hazai ellenzéki térfél. Ezért majd ezt egységesülés kell kövesse. Hogy ez miként fog történni, ma még nem tudom megmondani, egyelőre nincs is ez napirenden.

 

De az nem véletlen, hogy a Párbeszéd és az MSZP mint két baloldali párt közel került egymáshoz. A szociáldemokrata irány mellett

 

nekünk, MSZP-seknek zöldekké is kell válnunk, mivel olyan globális kihívásokkal kell szembenéznünk, amelyekkel Horn Gyulának vagy Medgyessy Péternek nem kellett.

 

Számtalan esemény (lásd klímaváltozás, koronavírus-járvány, migráció) megmutatta, hogy önmagában nemzetállami szinten nem tudunk rengeteg problémát megoldani.

 

Lehet használni az MSZP-re a globalista jelzőt?

 

Az MSZP világosan látja, hogy a globalizáció nem egy választható opció, hanem tény. A nemzetállamok nem fognak felbomlani, csupán megváltozik a szerepük. Fontos szerepük van a nemzeti identitásban, kultúrában, sőt, a globális kihívások megoldásában; más nemzetállamokkal sokkal szorosabban együttműködve tud majd megoldásokat találni.

 

Az előbb említetteken túl ott van a globális tőke esete: egy nemzetállam a globális tőkét egyedül nem tudja szabályozni, és akkor a munkavállalók kiszolgáltatottsága növekszik. Tehát a nemzetállamoknak együtt kell működniük a globális tőke szabályozásában, mert a tőkének természete az, hogy folyamatosan profitmaximalizálásra törekszik.  

 

Ebben a kérdésben akkor ön egyetért Varga Judittal, hogy a Facebookot szabályozni kell?

 

A Facebook már szabályozva van, például nem lehet gyűlöletkeltést, vagy gyermekpornográfiát megosztani.

 

De ez önszabályozás. Azért van ez, mert ez a belső szabályzata a Facebooknak.

 

Így van. Az a fajta szabályozás, amit Varga Judit akar, rémisztően hat rám.

 

Még nincs konkrét törvényjavaslat, annyit lehet tudni, hogy a kormány lengyel mintára azt szeretné: ha valakit letiltanak a Facebookról, akkor ne csak a Facebookhoz, hanem egy nemzeti hatósághoz is lehessen fordulni a letiltások ellen.

 

Amilyen állapotban van Magyarországon a jogállam, és amilyen durván megszüntették a médiapluralizmust, joggal okoz ez az ötlet görcsöt minden demokratikusan gondolkodó emberben.

 

Azok akarják szabályozni a Facebookot, akik ezt a helyzetet előállították.

 

Akkor hogyan kéne a techóriásokat keretek közé szorítani?

 

Csak demokratikus keretek között: hogy ellenőrizhetőek és átláthatóak legyenek. Bármelyik multicégre igaz, hogy működésüket nagyobb társadalmi hozzájárulás jellemezze. Egyetértek a német szociáldemokratákkal, akik azt követelik, hogy a Kelet-Európában jelen levő német cégek etikai kódexeket dolgozzanak ki, hogy az itteni munkavállalóknak is ugyanazok a jogok járjanak, mint a nyugatiaknak.

 

Mivel tudja ma az MSZP megszólítani a fiatalokat a valóban fiatal Momentummal vagy a fiatalok igényeire fogékonyabb zöldpártokkal szemben?

 

Ez most már nem aktuális, mivel együttműködünk.

 

Itt van az előválasztás, meg kell mutatni a különbségeket!

 

Az első és legfontosabb a tanuláshoz való jog. Szélesíteném az érettségizők számát, visszahoznám a régi szakközépiskolát, az első diplomát ingyenessé tenném, és sokkal szélesebbre tárnám a felsőoktatás kapuját a fiatalok előtt. A nyelvoktatásra már első osztálytól nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. A magyar mellett angolul is anyanyelvi szinten beszéljenek a fiatalok.

 

Ez saját tapasztalatából inspirálódva mondja?

 

Pontosan. Fontos lenne, hogy egy-két évet külföldön tanuljanak az azt megpályázók. Amikor diák voltam, még annyira nem terjedtek el Magyarországon a nemzetközi programok, pélépdául a mostani Erasmus+-program. Valahogyan itthon is megtanul angolul az ember, leteszi a nyelvvizsgát, a munkaerőpiacon egyébiránt hatalmas hátrány, hogy a magyar társadalom nagy része nem beszél idegen nyelven.

 

Kulturális és demokráciadeficitet is okoz, hogy sok magyar ember egyszerűen nem tud tájékozódni más lapokból, nem tud angol lapokat sem olvasni. Ezt a Fidesz kihasználja, és bezárja a magyar társadalmat.

 

A másik fiatalokat érintő probléma a lakhatás. Egy kétdiplomás, nyelveket beszélő fiatal egy élet munkájával sem tud egy fél panellakást összehozni magának. Ha nem kaptál a szüleidtől, vagy nagyszüleidtől kezdőtőkét, tisztességes munkával esélyed sincs, hogy rendesen lakáshoz juss.

 

Dehogyisnem, ott a CSOK.

 

Az önmagában akkor is csak egy hitel. Nyugat-európai példákat kellene követni: állami bérlakásépítési program kellene, amely egyben a következő tíz év nagy újjáépítési programja is lehetne Magyarországnak. Az építőipart, a kisvállalkozásokat is fel tudná lendíteni, és egy olyan struktúrát is kialakíthatnánk ezzel, amelyben sokak számára biztosíthatná a rendes lakást.

 

Az építőipar éppen a CSOK miatt most is nagyon jól teljesít.

 

Nagyon sokan kiegészíthetik a hitelüket vele, inkább ezt mondanám. Sok ismerősöm rájött arra, hogy ha ma kapsz tíz-húszmillió forintot az államtól, még mindig nem elég, mivel a lakások ára ennél többnyire jóval magasabb. És ezek nem luxuslakások.

 

A CSOK egy megőrzendő csomag, és további hasonló közép- és alsóközéposztályt segítő programokra van szükség.

 

A koronavírus-járvány miatti gazdasági recesszióban az MSZP hogyan teremtené meg a pénzt, hogy ezeket a terveket kivitelezze?

 

Sok pénz elmegy olyan kiadásokra, amelyekre nem kell. A Gazdaságvédelmi Alap kétharmadát lényegében nem olyan dolgokra költötték, amelyek támogatnák a kis- és középvállalkozásokat. Az oligarcháknál el kell zárni a pénzcsapot. Amit nekik kifizetnek, az sajnos már a GDP-arányosan is jelentős összeg.

 

Önöknek van erről számításuk?

 

Négy párhuzamos számításunk is van erről.

 

Mennyibe kerülnek az oligarchák Magyarországnak?

 

Sokezer milliárdba. Egy hatpárti koalíció tagjaként folyamatosan arra kell készülnünk, hogy mi történik, ha megnyerjük a választást, és Matolcsy György kamatot emel. Ezzel nagy mértékben megnehezítheti következő négy évünket.  

 

Több párt is egyetért azzal, hogy le kell állítani az olyan beruházásokat, amelyek sok pénzt visznek el, és megtérülésük kétséges, ezeket a pénzeket át kell csoportosítani. Ha progresszív adórendszerre térünk át, be kell vonni a felső tízezret – köztük az oligarchákat is – a tényleges közteherviselésbe. A multinacionális cégekkel új szerződést kellene tető alá hozni: jelenleg az autóiparban néhány helyen mi fizetünk azért, hogy a német cégek itt legyenek. Ez kicsit túlzás!

 

 

Visszatérve a fiatalokhoz: az MSZP mint brand hogyan teljesít a fiatalok körében?

 

Rosszul.

 

Mi ennek az oka?

 

Nem voltunk soha a fiataloknál nagyon népszerűek.

 

A fiatalok általában akkor kezdenek az MSZP-re figyelni, amikor bekerülnek az első munkahelyükre, és felbukkannak olyan kérdések, minthogy mennyi a bérük, megvennék az első lakásukat, vagy házasodnának.

 

Ahogy idősödik a társadalom, annál nagyobb az MSZP támogatottsága.

 

Puch Lászlónak milyen befolyása van ma az MSZP-ben?

 

Nagyon régen találkoztam vele. Régi motorosa a pártnak. Akkora befolyása nincs, mint régen pártpénztárnokként.

 

Valamennyi mégis kell legyen, hiszen azt mondta, hogy akkora nincs.

 

Lendvai Ildikónak is van befolyása, hiszen jól ír a Facebookon, rengeteg interjút ad. Kovács László volt külügyminiszter is ilyen.

 

Hadd olvassak fel önnek egy idézetet az LMP-s Kóbor Józseftől, aki 2019-ben Pécsen végül nem lépett be a helyi ellenzéki összefogásba. „Persze az sem mindegy, hogy az összefogások cechjét ki állta. A pécsit Puch László finanszírozta, és ez a leosztásokban is látszott.” Eszerint Puch továbbra is aktív, és nem vonult vissza.

 

Az természetes, hogy még valamilyen módon jelen van a párt életében. Hogy milyen módon pontosan, nem tudom, nem beszéltem vele már évek óta. Ahhoz ez a párt még mindig túl nagy, hogy minden pontját nyomon kövessük.

 

Puch László tulajdonában volt a Népszava is, amit eladott Leisztinger Tamásnak. Jobb lett azóta ez a lap? Olvassa egyébként?

 

Persze, hogy olvasom. Szerintem mindig jó volt, most is jó. Az egy másik kérdés, hogy mekkora hatása van a lapnak. Szerintem Orbánék azért hagyják még működni, mert a Népszava a Horthy-rendszerben is legálisan működhetett.  

 

Nemcsak, hogy hagyják működni, de a rossz nyelvek szerint egyenesen a Fidesz működteti, ezért jelennek meg szép számmal állami hirdetések a Népszavában.

 

Tönkrement volna lényegében a lap az állami hirdetések nélkül.

 

A Klubrádió bezárásával lényegében a Népszava maradt az egyetlen, ahol még valóban van baloldaliság.

 

A Fidesz mindent megtett az elmúlt tíz évben, hogy a baloldal kulturális intézményeit lebontsa. Például a Politikatörténeti Intézetet, amelyet kilakoltatott, és nekünk kellett befogadni őket, hogy megmeneküljenek.

 

De önök nem ugyanezt csinálnák a jobboldali kulturális intézményekkel? Ha kormányra kerülnének, nem ugyanígy állnának hozzá a Századvéghez?

 

Az MSZP sosem törekedett erre, sosem voltunk antidemokratikusak. Horn Gyula volt az, aki megmentette a Magyar Nemzetet, mert azt mondta, hogy igenis szükség van rá. A Fidesz meg bezáratta a Népszabadságot.

 

Nem faramuci helyzet az, hogy azt mondja, hogy mindent ellehetetlenít a NER, miközben a Népszava Leisztinger Tamás tulajdonában él és virul?

 

Leisztinger egy üzletember, aki úgy döntött, hogy megveszi és üzemelteti a lapot.

 

Ő nem oligarcha?

 

Nem tipikusan NER-oligarcha, mint mondjuk Mészáros Lőrinc.

 

Ki számít klasszikus NER-oligarchának? Definiálja!

 

Az, aki kimondottan az elmúlt tíz évben állami vagyonból építette fel a birodalmát.

 

És Leisztinger Tamás nem ilyen?

 

Nem tipikusan.

 

Ön 2015 végén szerezte meg a nyelvvizsgáját. Ez mennyire segített a párton belüli előremenetelét?

 

Nincs köze hozzá.

 

Lehet a politika kiút a diplomájukat a nyelvvizsgahiány miatt nem megszerzők számára az érettségit megkövetelő munkák világából?

 

Ma minden pártban vannak olyanok, akik felsőfokú végzettség nélkül politizálnak, és adott esetben csak szakmával rendelkeznek. Ehhez képest igen jók a szakpolitikusaink, ismerik a saját szakterületüket. Az egy másik kérdés, hogy a politikában is vannak lépcsőfokok. Nem mindegy, hogy valaki önkormányzati vagy országgyűlési képviselő. Nem mindegy, hogy az országgyűlési képviselő, ha pártja hatalmi pozícióba kerül, akkor vállal-e államtitkári vagy miniszteri pozíciót.

 

Mint oktatáspolitikus mit gondol arról, hogy a Fidesz a járványra hivatkozva sokaknak odaadta a diplomájukat nyelvvizsga hiányában is? Ez lehet követendő példa a jövőben?

 

Nem szeretném, ha ez tartóssá válna. Egy olyan felhalmozódott problémával álltunk szembe, amely sokkal korábban kezdődött.

 

Akkor ezt végülis nem tartja jó megoldásnak.

 

Nem. Látni kell, hogy leginkább a már 30-40 éves édesanyáknak és édesapáknak ragadt bent az iskolai végzettségük a nyelvvizsgahiány miatt, akik már családot alapítottak és gyereket nevelnek. Tehát

 

arra kellene törekedni, hogy az új generációk az iskolai éveik alatt tanuljanak meg angolul. Én ezt már óvodában elkezdeném.

 

Van egy olyan generáció, amely a rendszerváltás után ezt nem tudta abszolválni. Ezért tragédia, hogy azt a nyelvi stratégiát, amit 2010-ben itt hagytunk, és amivel nulladik évben több tízezer diák le tudott nyelvvizsgázni, Hoffman Rózsa egy az egyben lenullázta. Azóta sincs nyelvi stratégiája a kormánynak, és meggyőződésem, hogy azért, hogy könnyebb legyen kormányzati propagandával zárványban tartani a tömegeket.

 

Erre mondhatná azt a Fidesz, hogy tessék megnézni a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC), ahol kiváló idegennyelvi kurzusok vannak.

 

Az egy elitképző. Oda nem fognak eljutni a borsodi és szabolcsi fiatalok.

 

Az MCC kimondottan vidéken nyit új telephelyeket.

 

Csak a felsőosztályoknak. Kíváncsi leszek, hány szegény sorsú gyermeket fognak ott képezni. Oda elég sok pénz is ment az elmúlt időben. A mostani egyetemi struktúra átalakítása is azt célozza, hogy egy rossz értelemben vett elitképzést alakítsanak ki. Csak gondoljunk bele: sok tízezerrel járnak kevesebben felsőoktatási intézményekbe, mint mondjuk 2010-ben, ami óriási visszalépés.

 

Mire alapozza, hogy az MCC csak a felsőosztály számára nyitott?

 

Arra a kirekesztő oktatáspolitikára, amit eddig is folytatott a Fidesz. Világosan látszik ez a tankötelezettség korhatárának leszállításán, az egyetem kapuinak bezárásán, a szakképzés szétzilálásán.

 

Ez hogy jön ide egy egyetemektől függetlenül működő, alapítványi intézményhez?

 

Úgy, hogy ugyanazok az emberek csinálják. Az MCC vezére (kuratóriumi elnöke – a szerk.) Orbán Balázs, aki ugyanazt a politikát támogatja a kormányban államtitkárként, mint ami az állami oktatásban is megtörtént. Arról nem beszélve, hogy a magánintézményeikben több, mint ötszáz milliárdos vagyont halmoztak fel.

 

Akkor egyetért azzal az interpretációval, hogy az MCC egy fideszes kiképző központ?

 

Igen.

 

Eddig is az volt, vagy azzá válik?

 

Azzá válik, korábban nem volt az szerintem. Ha volt is benne rengeteg jobboldali gondolkodású ember, ők demokraták voltak. Ma már ezt átalakulóban látom.

 

Mit kezdene az MSZP-kormány az MCC-vel?

 

Ezt nem fogom elárulni.

 

De van terv?

 

Van. Egyre inkább azt látom, hogy akik nem értettek egyet azzal, ahová Orbán a Fideszt viszi, ezt vagy elfogadták, vagy kiléptek. Stumpf István vagy Navracsics Tibor mára már behódoltak ennek a rendszernek. Ezzel elfogadják a szélsőjobbos, durván nacionalista, antidemokratikus lépéseket is. Ezt már csak azért is szomorú  látnom, mert

 

engem az ELTE- ÁJK politológián Navracsis Tibor is tanított, és akkor még a lelkünkre kötötte összehasonlító politológián, hogy amíg élünk, az EU-t és a demokráciát védjük.

 

Van olyan interpretációja Navracsics Tibornak, Pokorni Zoltánnak vagy Stumpf Istvánnak, hogy ők a Fidesz mérsékeltebb, polgáribb szárnya, ami régen a Fidesz volt. Ismerve Navracsicsot ön mit gondol erről?

 

Ez is változóban van. Az, hogy Stumpf a nevét adja az egyetemi átalakításhoz, tulajdonképpen azért kell, hogy a többi egyetemnél ne ismétlődjön meg az, ami az SZFE esetében történt. A cél, hogy elhitesse az egyetemi tanárokkal, hogy nem politikai átalakításról van szó, miközben de. Stumpffal ellentétben Pálinkás József nem állt be a sorba, kilépett a rendszerből – rögtön Orbán Viktor ellenségévé is vált.

 

És Navracsics Tibor? Benne csalódott?

 

Igen, mert nagyon szerettük tanárként. Stumpfot is nagyon szerettem, az ő óráira is jártam, bár amikor egy órára behívta Bogár Lászlót, akkor egyszerűen felálltam és kijöttem.

 

Az egyetemi struktúraváltás kapcsán megfogalmazott kritikákra sokan azt hozzák fel, hogy az szükséges, csak meg kell nézni, hogy a magyar egyetemek mennyire hátul vannak az egyetemi rangsorokban.

 

Azóta sem léptek előre, de nem is az a cél. Azzal, hogy az egyetemeket közalapítványokba viszik át, a kormány meg akarja akadályozni, hogy egy új kormány érvényesíteni tudja a saját politikáját. Olyan kuratóriumokat hoznak létre, amelyek saját magukat újítják meg, és elveszik a szenátusnak az egyetemi autonómiát és az oktatás és a kutatás szabadságát biztosító jogait.

 

Az SZFE ügyében is ott kezdődött a balhé, hogy a kuratórium abban a pillanatban, hogy lehetősége volt, elvette a szenátus jogkörét. Tehát nem az a kérdés, hogy egy egyetem állami vagy alapítványi fenntartásban van-e, hanem hogy a politika mennyire tud beleszólni az oktatásba és a kutatásba.

 

A Fidesz azt mondja, most már semennyire, mivel a kuratórium és az alapítvány önjáró rendszert alkot.

 

Ez nem így van, mivel a minisztériumnak – azaz Palkovics Lászlónak – az SZFE-vel kapcsolatban ágazatirányítási és ellenőrzési jogosítványa is van. Amikor az új kuratórium elvette a szenátus jogát, Palkovicsnak miniszterként azonnal közbe kellett volna lépnie, hogy ezt nem tehetik meg. De nem szólt egy szót sem, azzal érvelve, hogy nekik már nincs közük hozzá.

 

De nagyon is van közük hozzá. Hiszen ezekbe a kuratóriumokba beteszik Varga Judit igazságügyi minisztert kuratóriumi elnöknek mint a Miskolci Egyetem volt hallgatóját. A Szegedi Tudományegyetemnél ott van Novák Katalin ugyanebben a funkcióban, aki szintén hallgató volt ezen az egyetemen. Itt van a politikai összefonódás – márpedig

 

egy esetleges kormányváltás esetén ezek a megbízható emberek a Fidesz politikáját fogják érvényesíteni.

 

A szakemberek szerint kezd kialakulni egy oktatási válsághelyzet, a járvány és a távoktatás miatt, amihez nem minden gyerek fér hozzá, és ami miatt tömegek szakadnak le vidéken.

 

Szerintem 30 százalék fölött van, akik nem férnek hozzá a távoktatáshoz érdemben.

 

Az MSZP kormányra kerülve mit kezdene ezzel?

 

Egy felzárkóztatási programot indítanánk el, azonnal. Pluszpénzt kell adni azoknak a tanároknak, akik halmozottan hátrányos helyzetű térségekben tanítanak. A lemaradásból fakadó különórákért, foglalkozásokért plusz pótlékot kell adni. El kellene indítani egy laptopprogramot, hogy a digitális rendszer beépüljön a hagyományos mellé. Azoknál a gyerekeknél, akik kiesnek az oktatásból, kimutatható, hogy az ebből fakadó problémát gördíteni fogják maguk előtt később is, a munkaerőpiacon. Ami kihat a bérükre, életszínvonalukra, nyugdíjukra, szóval az egész életükre. Az iskola az első pont, ahol egy állam tudatosan képes megemelni egy teljes generációt.

 

Sok településen az egyházi iskolák elitképzők szerepét töltik be azzal, hogy lelkészi ajánlásokkal, vagy egyéb hozzájárulások megkövetelésével szándékosan a hátrányos helyzetű vagy cigány gyerekektől mentes iskolákat alakítanak ki. Sok állami iskola szegregátummá válik emiatt. Önök mit tennének ezzel a helyzettel, ha kormányra kerülnének?

 

Van a rendszerben egy hatalmas igazságtalanság: ma 3-4-szer akkora fejkvótát kap egy egyházi iskolába járó kisgyerek, mint aki államiba jár.

 

Ezt megszüntetnék?

 

Meg. De itt valójában nem az a baj, hogy az egyháziba járó gyerek többet kap. Hanem az, hogy az államiban tanuló nem kap annyit, mint az egyháziban.

 

Tehát nem az egyházi iskoláktól vennék el a pénzt.

 

Így van, nem büntetni, hanem ösztönözni kell azokat, akik az oktatással foglalkoznak. Ösztönözni, hogy a társadalom szélesebb osztályaiból is merítsenek.

 

Kivennének iskolákat az egyházi fenntartásból?

 

Az egyháztól visszavenni valamit legalább olyan bonyolult és macerás, mint kétharmados törvényeket áthidalni 50 százalékos többséggel. A Fidesznek egyébként az a politikai törekvése, hogy az oktatást felhasználva már idejében, egészen kicsi koruktól kezdve ideológiai nevelést és szemléletformálást kapjanak a gyerekek az egyházi iskolákban.

 

Tehát az rendben van, hogy a szemléletformálás állami pénzből történik?

 

Ebben a formában nincsen. A szekuláris államban hiszek, amelyben az egyháznak ugyan fontos szerepe van, de el van választva az államtól.

 

 

Mégis megőrizné a támogatásukat.

 

Igen, mert nem föltétlenül úgy lehet csak orvosolni az igazságtalanságokat, hogy elvonod a pénzt, vagy büntető jogszabályokat alkotsz.

 

És kifejezetten az egyházi példára milyen megoldást lát? Arra, hogy bármire hivatkozva megtehetik azt az egyházi iskolák, hogy szelektálnak a diákok között az etnikai hovatartozásuk vagy a vagyoni helyzetük alapján.

 

Lehet olyan törvényt hozni, hogy ezt ne tehessék meg. Lehet őket anyagilag ösztönözni, mondjuk pótlékot adni a halmozottan hátrányos gyermekek után, hogy érdekük legyen őket felvenni. Vagy éppen a tankötelezettség korhatárának felemelésével is el lehet érni, hogy ezeket a gyerekeket ne takarítsák ki az iskolákból 16 évesen. Sokféle eszköz van, ezeket meg kell vizsgálni.

 

Előválasztás: az, hogy minden körzetben lesz előválasztás, nem pont annak a jele, hogy lejárt a beágyazott szocialista politikusok ideje?

 

Nem, mert ők még a beágyazottságuk, ismertségük okán előnyben is vannak a friss jelöltekhez képest.  

 

Hány egyéni kerületi előválasztási győzelemmel lenne elégedett?

 

Bő egyharmadával:

 

nagyon büszke lennék, ha sikerülne 33-35 jelöltünknek győznie.

 

Az MSZP-sek tisztában vannak azzal, hogy ha valaki eltölt négy évet képviselőként, attól még nem előre elrendeltetett, hogy ismét ő legyen a jelölt. A demokrácia pont arról szól, hogy újra és újra megmérettetjük magunkat, és az emberek bizalmát kérjük. De lehetőséget is kell adni másoknak, hogy ebbe a rendszerbe belépjen.

 

Van-e Zuglóban korrupció?

 

Nincs.

 

Akkor mennyire tud azonosulni azzal, hogy egy megválasztott parlamenti képviselőjük, Tóth Csaba egy fideszes polgármester videójával üzenget a momentumos színekben ott induló Hadházy Ákosnak, hogy ne induljon el ellene?

 

Tóth Csaba azt akarta bemutatni azzal a videóval, hogy sok olyan körzet van, ahol Hadházy elindulhatna. Hadházy Ákos egy rendkívül nagy munkabírású és sok embernek a szimpátiáját bíró politikustársunk, akinek nagy érdemei vannak a korrupciós ügyek feltárásában. Teljesen normális, ha egy inkumbens képviselő azt mondja, hogy lenne más hely Hadházynak, ahol korrupciót tudna feltárni, például a videóban szereplő Ludas településen is. De ha már így alakult, hogy Hadházy úr Zuglóban kíván elindulni, ezt a csatát meg fogják vívni ők ketten, és győzzön a jobb!

 

De Tóth Csaba nem Hadházynak készített erről egy videót, hanem egy fideszes polgármester fideszes narratíváját vivő videót osztott meg azzal a kommenttel, hogy „no comment”. Ezt hogyan lehet úgy értelmezni, hogy Hadházy menjen Ludasra korrupciót feltárni?

 

Úgy, hogy az újságírók másnap megkérdezték Tóth Csabától, hogy ezt mégis mire véljék. Azzal, hogy Hadházy folyamatosan fideszes összejátszással és korrupcióval vádolja Zuglót, mindenkit támad, akik a Fidesztől visszahódították a kerületet. Karácsony Gergelyt ugyanúgy, mint Horváth Csabát.

 

Hibázott Tóth Csaba abban, hogy félreérthető volt? Ha magyarázkodni kell egy poszt után, az nem azt jelenti, hogy világos lett volna az üzenet elsőre is.

 

Nem kell magyarázkodnia, hiszen pont az volt a célja, hogy ebben a nagy hangzavarban felhívja erre a figyelmet.

 

Akkor ez egy médiahack volt?

 

Igen, az volt, ezt ő maga mondta, és el is hiszem neki. Tóth Csaba nem az az ember, aki megijedne a saját árnyékától. Iszonyatosan sokat dolgozott azon, hogy a Fidesztől visszahódítsa a körzetet.

 

Amit Hadházy Ákos mond, azt mondja sajnos a Fidesz is. Én Hadházy helyében megválogatnám, hogy mit mondok.

 

Azért valljuk be: ennek az esetnek van egy olyan kicsengése, hogy egy felháborodott szocialista képviselő kicsinyes módon próbálja megvédeni a körzetét, azt kérdezve, hogy a másik honnan veszi a bátorságot, hogy ott elinduljon.

 

A médiahacknek vannak kockázatai.

 

Tóth Csaba akkor rosszul mérte fel a kockázatokat?

 

Szerintem nem, mert elérte célját, hogy felhívja erre a problémára a figyelmet. Majd meglátjuk, hogy a zuglóiak ehhez mit szólnak. Kockázat nélkül a politikában nincs siker.

 

De ha azt mondja az MSZP és ön is, hogy legyen mindenhol előválasztás, akkor miért nem az volt az első reakció, hogy végre van egy ellenfél, aki ellen meg lehet mérettetni magunkat?

 

Az MSZP végig azt mondta, hogy legyen 106 körzetben előválasztás, viszont voltak olyan pártok, amelyek azt mondták, hogy ne legyen mindenhol. Az MSZP áthidaló megoldásként azt javasolta, hogy abban a 15 körzetben, ahol jelenleg is inkumbens jelöltek vannak, ne legyen előválasztás. Ettől még a körzetek túlnyomó többségében igenis kell előválasztás.

 

Értjük, de ez nem válasz az előző kérdésünkre.

 

Tóth Csabának nem is az a legnagyobb baja, hogy elindul vele szemben valaki, hanem hogy Hadházy Ákos miket mond. Hogy korrupcióval vádolja azt a kerületet, ahol nincs. Inkább azokkal a körzetekkel foglalkozzon, ahol valóban van fideszes korrupció. Egyébként nagyra becsülöm Hadházyt, személyesen is jóban vagyunk, de arra szeretném kérni őt, hogy próbáljon meg odafigyelni, hogy mit mond, legyen korrekt.

 

Volt egy gyors kommunikációs váltás Tóth Csaba részéről. Először azt kommunikálta, hogy ne induljon Zuglóban Hadházy, utána nem sokkal már azt, hogy induljon nyugodtan, majd le fogja győzni. Önök szóltak rá Tóthra a pártközpontból, hogy változtassa meg a kommunikációját?

 

Nem volt ilyen. De ha nagyot hibázott volna Tóth Csaba, akkor abból nem tudott volna kijönni. Ő ezt tudatosan csinálta, hogy felhívja erre az egészre a figyelmet. És az üzenet át is ment.

 

Most mindenki arra figyel, hogy akkor mi lesz a két ember között. Ezt el kellett érni, különben nem is tudná megnyerni a végén.

 

Miért bízzanak a választók az előválasztáson a szocialista jelöltekben, miközben pont azt látják, hogy az önök képviselőihez tapadnak leginkább korrupciós ügyek, például Zuglóban vagy Kispesten, és adott esetben még a saját szövetségeseiket is képesek hátba szúrni, ahogyan az Budafokon is történt.

 

Ezek csak percepciók...

 

De ezen percepciók alapján működik a politika: amit hisz a választó, az alapján fog szavazni, függetlenül attól, hogy mennyi ebben az igazság.

 

Meg a saját tapasztalataik alapján. Például az alapján, hogy amikor odamegy egy MSZP-s önkormányzati képviselőhöz, polgármesterhez vagy országgyűlési képviselőkhöz, felveszik neki telefont, megtartják a fogadóórát, és kapnak segítséget. A képviselőjelöltjeink nagyon jól ismerik a körzetüket, annak problémáit, és sok tapasztalatuk van, hogy miként oldhatják meg a problémáikat. Akik pedig korrupciós ügyekbe kerülnek, azoktól igyekszünk megszabadulni.

 

Sok olyan szocialista van, akiről az ilyen ügyek még nem derültek ki?

 

Szerintem nem.

 

Akkor azért akad egy-kettő még ön szerint is?

 

Nem, szerintem nincs. Olyanokat is kizártunk a pártból, akik például 2019-ben szembementek az együttműködéssel. Attól pedig, akiről kiderül, hogy sáros, mindig is elköszöntünk, és ebben az MSZP mindig is következetes volt.

 

 

Ha már a vállalhatatlan ügyeknél tartunk: mit fog jelenteni az a bizonyos átvilágítás, amivel az előválasztáson kiszűrik a rendszerből a további Bíró Lászlókat?

 

Minden jelöltnek egy vaskos dokumentumot kell majd aláírnia, benne sok-sok ponttal.

 

Szóval csak alá kell majd írni egy paksamétát? Az átvilágítás nem azt jelenti, hogy önök vizsgálódni fognak, hogy találhatóak-e csúnya ügyek, megnyilvánulások a jelölt múltjában?

 

Egy párt nem nyomozóhatóság. Egyik párt se tudja megnézni mindenkinek a vállalkozását és a családi dolgait.

 

Akkor csak abban tudnak bízni, hogy a jelöltek nem hazudnak a múltjukról?

 

Így van, de nem is tudunk mást csinálni. Nem vagyunk bíróság, nem vagyunk nyomozóhatóság, sem ügyészség. Lesz egy közös dokumentum, amit nyilvánosság elé fogunk tárni, és a jelölteknek önbevallásos alapon alá kell írni. De ha mégis kiderül valakiről valami, annak következményei lesznek.

 

Ebben a dokumentumban lesz olyan pont vagy klauzula, ami tiltja a Fidesszel való együttműködést?

 

Nincsenek még véglegesített pontok, de azt elmondhatom, hogy nagyon sok pont van, amely nagyon sok mindenre kiterjed.

 

Például?

 

Ezt sajnos nem árulhatom el, de hamarosan nyilvánosságra hozzuk. Jelenleg még íródik.

 

Akkor önök bíznak a jelöltekben, szerintük a dokumentum elég, és nem kell tüzetesebb átvilágításnak alávetni őket.

 

Mit nevezünk átvilágításnak? Nyilván valamilyen intézményt ki fogunk erre találni, de azt se tudom most elárulni, hogy milyet. A dokumentum az, amit jelenleg elárulhatok.

 

Molnár Zsoltra pletykaszinten már többször is rávetült a Fidesszel való összejátszás vádja. Ha ő akarna indulni az előválasztáson, de azt a többi párt kifogásolná, az MSZP ezt elfogadná, és visszahívná Molnár Zsoltot?

 

Nézzék, hat pártban mindenkinek lehetősége van kifogással élnie, de akár vétóznia is. A Molnár Zsolttal szembeni vádakat viszont csak prekoncepciónak tartom:

 

az, hogy ez a hat párt ma együtt van, nagy mértékben Molnár Zsoltnak köszönhető.

 

De ez alapján akár velem szemben is lehetne másoknak kifogása: én leültem Palkovics Lászlóval négyszemközt és többszemközt beszélgetni a körzetemben lévő reptérrel kapcsolatban – ez már a Fidesszel való összejátszás? Vagy az, amikor pandémia idején a parlamentben odamentem Maruzsa Zoltánhoz az érettségi ügyében, és ő megkérdezte tőlem, hogy mit javasolnék? Ezek a beszélgetési lehetőségek amúgy rohamosan csökkenek, mert a fideszesek még a parlamenti folyosókon is elfordítják már a fejüket, ha szembejövünk velük.

 

Akkor Molnár Zsolt valójában csak a párbeszéd embere, és ezért vetültek rá ezek a vádak?

 

Így van. De ezeket a párbeszédeket le kell folytani, ezt tartom normálisnak egy demokráciában. Ha ezek a párbeszédek megszűnnek, lényegében megszűnik a demokrácia is. Ma már elképzelhetetlen, hogy arról beszéljünk, hogy milyen oktatáspolitikát szeretnénk, pedig 2010-ig ebben volt párbeszéd kormány és ellenzék között.

 

Lesz saját miniszterelnök-jelöltje az MSZP-nek?

 

Lesz, természetesen.

 

Kicsoda?

 

Nem titok, hogy akit nagyon szeretnénk, az Karácsony Gergely. Az MSZP és a baloldali emberek közössége őt szívesen látná jelöltnek, hiszen ő már volt miniszterelnök-jelöltünk, végigcsináltam már vele két kampányt is.

 

Jól el is bukott 2018-ban miniszterelnök-jelöltként.

 

Viszont utána megnyerte a főpolgármesterséget. De ami igazán fontos, hogy az emberek reálpolitikusnak és a legintegratívabb politikusnak látják őt.

 

Persze ehhez először vállalni is kéne Karácsonynak az újabb megmérettetést. Mikor beszélt vele erről utoljára?

 

Karácsony Gergely legutoljára az ATV Egyenes Beszéd műsorában mondta, hogy ő biztos nem lesz miniszterelnök-jelölt, ha nem lesz előválasztás.

 

De mivel lesz előválasztás...

 

Akkor ezzel már be is jelentette az indulását?

 

Adjuk meg a tiszteletet mindenkinek, hogy a saját maga mondhassa azt, hogy igen vagy nem. Ha ő elvállalja és csinálja, az MSZP természetesen teljes mellszélességgel segíteni fogja.

 

Jellemezze egy-két szóval azokat a személyeket, akik már bejelentették vagy belebegtették, hogy elindulnak a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Kezdjük Karácsony Gergellyel, ha már úgyis róla beszéltünk!

 

Köszönöm, hogy könnyűvel kezdjük, így legalább lesz időm gondolkodni a többi jelöltön. (Nevet.) Karácsony Gergely egy integratív, népszerű és józan reálpolitikus.

 

Pálinkás József?

 

Tudós, szakpolitikus, és ismerjük, hogy szakpolitikusként milyen. Hogy az általános politikában is megállná-e a helyét, azt még nem ismerjük.

 

Fekete-Győr András?

 

Fiatalság, szertelenség! (Nevet.) És ambíciózus, ami egyébként a politikában elengedhetetlen.

 

Márki-Zay Péter?

 

Előtérbe helyezi az erkölcsi kérdéseket.

 

Dobrev Klára?

 

Egy európai, széles látókörű, széles kapcsolatrendszerrel rendelkező politikus.

 

Szanyi Tibor?

 

Az ISZOMM párt elnöke. (Nevet.)

 

 

Esetleg nem leíró jelleggel?

 

A Szanyi olyan „szanyis”. Addig jó politikusnak tartottam, amíg nem a sértettség beszélt belőle, de a sértettség miatt elvesztette a politikai és ideológiai tisztánlátását.

 

Az ideológiai tisztánlátását is?

 

Szerintem igen, de inkább a politikait. Azokat az ideológiákat, amelyekről beszél, egy nagyobb közösségben tudná érvényesíteni, de ezzel ő most csak szétaprózza a mi világunkat, és hiú ábrándokat kelt olyan emberekben, akik valóban megérdemelnék a képviseletet.

 

Jakab Péter?

 

Egy egyszerűen őszinte figura, aki nem törődik a politikai formalitásokkal.

 

Ez mit jelent?

 

Ő a politikában elfogadott és bejáratott csatornákat vagy viselkedési módot nem tartja mindig kötelezőnek, ami miatt egyébként nagyon sok ember szimpátiáját ki is vívja. Az viszont kérdés, hogy miniszterelnök-jelöltként képes-e minden társadalmi csoportban jól teljesíteni.

 

Amikor Jakab Péter parizerrel pózol az Instagramon, az őszinte?

 

Szerintem igen.

 

Szóval aki krumplit visz a parlamentbe, aki performanszpolitizálásból él, az alkalmas közös miniszterelnök-jelöltnek?

 

Jakab Péter nemcsak performanszokat csinál, hanem nagyon kemény és nagy elérésű beszédei is vannak. Az más kérdés, hogy ez mindenki ízlésvilágának megfelel-e.  

 

Elég integratív személyiségnek tartja őt közös miniszterelnök-jelöltnek?

 

Jelenleg nem.

 

Ma egy embert tartok a felsorolt személyek közül elég integratívnak: Karácsony Gergelyt.

 

De ez nem jelenti azt, hogy más valaki nem válhat ilyen jelöltté. Ez a szépsége az előválasztásnak: bevonva az embereket a döntéshozatalba képessé válhat az ember arra, hogy a személyisége kiteljesedjen vagy átalakuljon, és szélesíteni tudja a szavazóbázisát.

 

Schiffer Andrástól idézünk: „Az volna a legegyszerűbb, egyben költségkímélő és becsületes megoldás, ha valamennyien egyetlen O1G-pártban egyesülnének, de felőlem be is léphetne az összes többi a DK-ba. Az elmúlt két évben ugyanis az összes többi ellenzéki formáció hozzádékásodott a DK-hoz.” Ön szerint ez bók vagy kritika, és igaz-e?

 

Schiffer András keserű szájízét érzem a mondataiban. Ha azt nézzük, hogy mit tudott elérni az LMP-vel, akkor megértem, hogy keserű a szájíze. Ő sokszor az MSZP-vel szemben határozta meg az LMP-t, ami ma már látszik, hogy tévút volt. De ha azt nézzük, hogy az LMP sok zöldpolitikai kérdést hozott be a közéletbe, és azokból az MSZP is sokat tanult, az LMP jelenléte hasznos volt és ma is az a magyar közéletben.

 

Az idézet a DK-ról szólt...

 

Amit Schiffer András mond, az a Fidesz narratívája.

 

Az viszont tény, hogy a DK mára népszerűbb lett az MSZP-nél. Gyurcsánynak volt igaza, amikor a DK megalapítása mellett döntött?

 

Ezt ma még nem tudjuk. Egészen az EP-választásig ez nem így volt, akkor megfordult a dolog. De nem sokkal később az önkormányzati előválasztáson már nem a DK, hanem az MSZP-Párbeszéd jelöltje aratott sikert. De arra határozottan igen a válaszom, hogy

 

a hazai baloldalnak valamilyen módon 2022 után egységesülnie kell.

 

Kik voltak azok, akik miatt Gyurcsány Ferenc nem tudott az MSZP-ben érvényesülni?

 

Nem kell itt különböző embereket, erőket keresni. Aki nem tudja a pártját megreformálni, az nem fog tudni egységet és integrációt hozni az egész baloldal számára sem. Én majdnem minden pártba kaptam meghívást, sőt, a mai napig van egy párt, aminek a tagságából szinte minden héten kapok levelet, hogy lépjek át hozzájuk.

 

Ez a DK?

 

Hadd ne mondjam ki. A legközelebb állnak hozzánk.

 

Szóval a Párbeszéd. Miért nem mondja ki, ha úgysem megy át?

 

Mert nem ez a lényeg. Hanem az, hogy kellenek olyan politikusok, akik hidakat képeznek a különböző csoportosulások között.

 

Ma az MSZP-nek van egy stabil félmilliós magja, akik ragaszkodnak az MSZP-hez, és amely kell az összefogásba. Akik az MSZP-t lesajnálják, azok ezt a félmillió szavazót is bántják.

 

A nálunk kisebb és nagyobb pártokra ugyanúgy szükség van, mint ránk. Ma nem MSZP, nem Gyurcsány-probléma, hanem Fidesz-probléma van.

 

Egy tízes skálán mennyire büszke a 2002-2010 közötti kormányzásukra?

 

Nem tudom egységesen elemezni azt a nyolc évet. Teljesen más volt 2002, amikor megemeltük 50 százalékkal a közalkamazotti béreket – arra büszke vagyok. Büszke vagyok az oktatáspolitikánkra, a tankötelezettség korhatárának felemelésére, az egyetem kapuinak kinyitására, a nyelvi stratégiánkra, vagy a lakásépítési programunkra.

 

Mi az, amit a leginkább rosszul csináltak?

 

Leginkább a világgazdasági válság kezelését. 2008-2009 nemcsak az azt megelőző évek, hanem a rendszerváltás utáni időszak erőfeszítéseit is megette. Nem lett volna szabad hagyni, hogy az EU és az IMF rákényszerítse Magyarországra a megszorító politikát. Ott én megpróbáltam volna az EU-t és az IMF-et meggyőzni.

 

Döntő fontosságú volt, hogy elvettük a 13. havi nyugdíjat – ezzel szétvertük a saját szavazóbázisunkat. A nyugdíjasok körében azóta se tudtunk visszajönni.

 

Máshol kellett volna faragni a költségeken, nem ott. Nagy problémának látom, hogy a korábban levitt áfakulcsot a válságkezelés miatt visszaemeltük – amit a Fidesz azóta még tovább emelt.

 

Egy tízes skálán mennyire felelős a 2009-ben a 13. havi nyugdíj eltörlését kezdeményező akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc a 2010-es kétharmadért?

 

Az ilyen leegyszerűsítő kérdések elfedik a problémák valódi természetét. Ahogy az előbb is mondtam: tettek a Gyurcsány-kormányok nagyon jó dolgokat, és tettek rosszakat is. Az EU is tanult a 2008-2009-es válságból: a mostani válságban már nem megszorításpártiak. Megértették ők is, amit az előző válságban Gyurcsány Ferenc és az MSZP is mondott, hogy nem lett volna szabad a megszorító politikával megágyazni a szélsőjobboldalnak.

 

Mondta, hogy hidakat kell képezni a pártok között. Viszont mi lesz akkor, ha 2022 után a Párbeszéd az LMP-vel fog közös zöld blokkot képezni, és az MSZP elveszíti őket, mennyire fájna ez önöknek?

 

Az együttműködésnek mindig híve vagyok: az csak jótékony hatású, ha a Párbeszéd és az LMP közelebb kerül egymáshoz. Ők a zöldpolitikában természetesen szövetségesei is egymásnak, ugyanúgy, ahogy nekünk a Párbeszéd is természetes szövetségesünk a szociáldemokrácia szempontjából. De van természetes kapcsolódásunk egyébként az LMP-hez is: a zöld baloldaliságot én magam is próbálom erősíteni az MSZP-ben.

 

Mi a különbség az MSZP és a DK között?

 

Az, hogy a DK identitása szerint azért jött létre, hogy különböző demokratikus áramlatokat összefogjon. Ez még nem sikerült nekik, mert most még hat pártban vagyunk. Az MSZP ezzel szemben nem a különböző demokratikus, hanem csak a demokratikus baloldali áramlatok összefogója a megalakulásától fogva.

 

Sikerülhet a DK projektje a következő öt évben? Létrejöhet a Gyurcsány Ferenc vizionálta nagy demokrata párt benne a jobbközép Jobbiktól, a liberális Momentumtól kezdve a zöld LMP-ig és a baloldali MSZP-ig?

 

Ezt nem tudjuk: ez és ennek az ellenkezője is bekövetkezhet.

 

Melyiknek örülne jobban?

 

Az együttműködésnek.

 

Egy közös pártnak?

 

Nem feltétlenül kell ehhez közös párt. Ez is elképzelhető, de csak akkor, ha mindkét párt, mind a DK és mind az MSZP megszűnik.

 

Mi az a politikai innováció, amit az MSZP hozzáad az együttműködéshez?

 

Nem mindegyik párt ad föltétlenül innovációt. Amit mi adunk: először is 500 ezer szavazót. A másik – ami csak nálunk van meg igazából – a vidéki, a teljes országra kiterjedő hálózat. Az MSZP-nek meg kellett hozni egy döntést az elmúlt években, hogy

 

színes-szagos Facebook-kampányokat csinál, mint a többi párt, vagy a pénzét az infrastruktúra fenntartására fordítja, amely ma egyébként az összefogásnak is gerincét adja.

 

Nem véletlen, hogy az emlegetett Molnár Zsolt azzal indított, amikor újra pártigazgató lett, hogy az irodáinkat kinyitjuk az összes ellenzéki párt előtt, azok előtt is, akiknek nincsenek helyben irodáik.

 

Ez a szervezeti háttér a legnagyobb hozzáadott értékük az együttműködéshez?

 

Ez a hatpárti közösség az egyik legnagyobb hozzáadott értéke. A harmadik dolog, amit adunk: azt a kormányzati tapasztalatot, ami pártszinten egyedül az MSZP-nek van meg. A negyedik pedig a baloldali programunk.

 

Ha már a szervezeti kérdéseknél tartunk: Botka László szegedi polgármester az MSZP-nek a magyar vidéken leginkább beágyazott és erős embere volt – 2019 októberében otthagyta a pártot. Vannak-e Botkához hasonló erejű emberek az MSZP vidéki szervezeteiben? Pótolható-e Botka Szegeden?

 

Nem kell pótolni Botka Lászlót, hiszen ő – ugyanúgy, mint édesanyja, aki szintén MSZP-s polgármester és parlamenti képviselő volt – megmaradt baloldali embernek. Az, hogy valaki nem MSZP-tag, nem jelenti, hogy ne bírhatná az MSZP támogatását. Fontosabb számunkra a párttagságnál, hogy Botka a Fidesszel szemben igazi baloldali alternatívát képvisel. Lesznek egyébként civil jelöltjeink is, akik bár az MSZP frakcióját választják a nap végén, de nem párttagok.

 

Vannak még olyan fajsúlyos vidéki politikusaik, mint Botka László?

 

Szitka Péter Kazincbarcikán, Nemény András Szombathelyen, Fekete Zsolt Salgótarjánban. De lehetne még sorolni.

 

Mi az, amiben a legnagyobb áldozatot hozták az összefogásért?

 

Nem csak most, már 2014-ben is rengeteg jelöltünket – akik korábban mindig megnyerték a körzetüket – kellett visszahívni,  nem tudtuk őket újraindítani. Másrészt a már említett szervezeti hátteret, infrastruktúrát fenn kellett tartanunk, amit részben saját képviselői befizetéseinkből tettünk meg. Ez nagy anyagi áldozat volt.

 

 

Elvárja, hogy egy férfi előreengedje az ajtóban?

 

Nem.

 

Akkor ez már egy meghaladott gesztus a 21. században?

 

Nem, ez nem meghaladott, hanem egyszerűen intelligencia kérdése. Ma még ez az intelligens, ha előreengednek, de ha nem, nem fogom azt gondolni, hogy az illető egy bunkó.

 

Jogosultnak kell-e lenniük a melegpároknak az örökbefogadásra?

 

Igen. Sok kisgyerektől veszik el a lehetőséget, hogy egy szeretetteljes családban nőhessen fel. Ez gonosz lépés a Fidesz részéről.

 

Tartja-e az MSZP most, a harmadik hullám berobbanásakor is, hogy itt az ideje a nyitásnak?

 

Ujhelyi István EP-képviselőnk a nyitással elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy azok a szektorok, amelyeknek állami támogatásokat ígértek, azok ezt nem kapták meg időben, itt az államnak  feladata van. De egyébként

 

semmilyen nyitásnak nincs itt az ideje addig, amíg ekkora a baj.

 

Viszont addig is az államnak legalább a víz felett kellene tartani a munkavállalókat, a vállalkozásokat – ahogy azt egyébként a nyugat-európai kormányok csinálják.

 

Joe Biden és alelnöke, Kamala Harris a remény hírnökei. A reményé, hogy a demokrácia újra képes szembeszállni az autoriter, szélsőjobb felé nyitott populista politikai irányzatokkal” – így köszöntette beiktatása alkalmából Joe Bident. Vár-e az MSZP konkrét segítséget az új amerikai vezetéstől a „szélsőjobb felé nyitott populista irányzatokkal” szembeni harcban?

 

Nem. Minden nemzetnek magának kell megvívnia újra meg újra a demokráciáért vívott harcot. Azt várom Joe Bidentől és Kamala Harristől, hogy az euroatlanti szövetségben újra vegye ki a szerepét Amerika, a klímaváltozás elleni harcba újra lépjen be, és az emberi jogokat tegye újra olyan magas polcra, ahova valók. Amerikának mint a legnagyobb demokratikus országnak ebben felelőssége van.

 

Jól jönne azért egy kitiltási botrány 2.0?

 

Volt kitiltási botrány korábban is, mégis a Fidesz tudott nyerni kétharmaddal, nem ezen múlik. Ennél sokkal fontosabb, hogy az ellenzék ma már úgy működik együtt, mint tíz éve soha. Az önkormányzati választásnál sem a Borkai-botrány volt a döntő, hanem hogy összefogás volt.

 

Ha lesz 2022-re egy olyan közös miniszterelnök-jelöltünk, aki új víziót és új utat kínál Magyarországnak, az fog számítani a szavazóknak, nem egy kitiltási botrány vagy egy ereszcsatornán való lengedezés.

 

Ha a jogállamisági mechanizmus nyomán neadjisten megvonják az EU-s pénzeket Magyarországtól, honnan szerezne a kieső pénzek pótlására forrásokat?

 

Jakab Péter biztos azt mondaná, fizessék ki az oligarchák ezt a pénzt, sok baloldali társunk is ezt mondja. Én azt mondom: egyrészt meg kell próbálnunk legalább ugyanannyi forrást az EU-ból lehívni, másrészt nemzetállami szinten kellene leállítani az olyan beruházásokat, ahova indokolatlanul megy a pénz.

 

Sok szó esik arról, hogy az ellenzéknek kezdeni kell majd valamit a Fidesz örökségével, és azokkal az emberekkel, akiket bebetonozott különböző pozíciókba. Számít arra, hogy közülük egyeseknek – például az alkotmánybíróknak vagy Polt Péternek – megváltozik a hozzáállása, ha önök kerülnek kormányra?

 

Nem, ezek az emberek lojálisak maradnak majd a Fideszhez, és a 2022 utáni négy év arról fog szólni, hogy a Fidesz hogyan próbál polgárháborús hangulatot kialakítani annak érdekében, hogy minél előbb újra hatalomra kerülhessen, és az autoriter rendszerük minél jobban megmaradhasson.

 

Akkor az önök négy éve erről fog szólni, hogy ezekkel a bebetonozott szereplőkkel hadakoznak?

 

Ez attól függ, hogy mekkora felhatalmazást kapunk. Ha csak abszolút többséggel, akkor is nagyon sok jó dolgot meg tudunk csinálni az oktatástól elkezdve a nyugdíjpolitikáig. Ha ennél nagyobb felhatalmazást kapunk, akkor megnyílik a tér minden másra is.

 

INTERJÚFOTÓK: Szűcs Donát, Petróczi Rafael / Azonnali

 

Az interjút azt megelőzően készítettük, hogy a kormány kihirdette volna, hogy március 8. és április 7. között minden iskolát bezárnak.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák az osztrák kancellárt lapértesülések szerint. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is.

Az amerikai céggel dózisonkénti 23,20 eurós szerződést köthet az Európai Bizottság 2021 decemberétől 2023-ig.

A kormányinfón kiderült az is, hogy augusztusig se koncertre, se szállodába nem mehet az, akinek nincs védettségi igazolványa, és hogy hogyan pótolja a kormány az önkormányzatokat a kieső hipa-bevételek miatt.

Szakértők és aktivisták írtak egy törvényjavaslatot, az ellenzék közösen beadta a parlamentben, a kormány meg szép csendben rendeletbe is foglalta azt. Ritka jelenség ez Magyarországon.

Az újranyitó szolgáltatások csak a védettségi igazolványokkal rendelkezők számára hozzáférhetőek.

A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

A politikusokat egy zárva tartó klubnál fényképezték le, ahol éjszakába nyúlóan tartózkodtak. Munkamegbeszélésük volt, ketten közülük lemondtak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás