+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. március 7. vasárnap, 17:30
Új választási rendszer, négynapos munkahét, bérlakásprogram és általános bérrendezés. Többek között ezek is szerepelnek a Momentum Mozgalom előválasztási programjában, amiket a párt szakpolitikusai vasárnap ismertettek bővebben a múltheti bejelentés után.

Március 7-én vasárnap mutatta be részletesebben az előválasztási programját a Momentum Mozgalom. Az elmúlt hetekhez képest most nemcsak Fekete-Győr András, a Momentum elnöke és miniszterelnök-jelöltje beszélt, hanem a Momentum szakpolitikusai is teret kaptak, hogy részletesebben kifejtsék az Új Magyarország tervre keresztelt választási programjukat.

 

A program bemutatása előtt Fekete-Győr András arról beszélt, hogy elszoktunk a választási programoktól, így nehéz ezekről beszélni, illetve bejelentette, hogy

 

őszre lesz közös ellenzéki program, viszont e program pontjainak az előválasztási vitákon kell kialakulnia.

 

A Momentum elnöke szerint a rendszerváltás óta ígérik, hogy Magyarország utoléri Európát, míg a Fidesz 2010-ben azt ígérte, hogy pár éven belül utolérjük Ausztriát, miközben a valóságban „Románia mögött kullogunk”, míg Bulgáriát még épp előzzük – véli Fekete-Győr.

 

Fekete-Győr szerint most Magyarország egy új lehetőséget kapott, de ehhez rendszerváltás kell. A Momentum elnöke után a párt szakpolitikusai tartottak előadásokat a saját szakterületükről.

 

Bérlakásprogram, bérrendezés, igazságosabb családtámogatás

 

A Momentum nyugodt otthonra keresztelt első programpontjáról Vadja Viktória beszélt. Előadásában leginkább arról értekezett, hogy a nyugodt élethez biztos lakhatás és nyugodt családi légkör szükséges, ezért többek között lakásügynökségeket hoznának létre, amelyek segíthetnének egy igazságosabb albérletpiac kialakításán, és a Momentum célja, hogy az egyénnek a jövedelemének a maximum harminc százalékát kelljen lakhatásra költeni.

 

A munka kapcsán Vajda arról beszélt, hogy a munkavállalóknak lehetőséget kellene adni a részmunkaidőre, a rugalmas munkaidőre és a rugalmas munkahétre, ahogyan a távmunka lehetőségét is támogatni kell. A Momentum célja, hogy 2030-ra bevezethessék a 32 órás munkaheteket, és azt szeretnék, hogy mindenki a megélhetéshez szükséges munkabért kapna – bár arról szintén nem beszéltek, hogy ezt miként valósítanák meg.

 

A családtámogatási rendszert is átalakítanák. A GYED-en úgy változtatnának, hogy a mértékét növelnék: jelenleg a munkabérük 70 százalékát kapják a támogatást igénybe vevők, ezt a párt 100 százalékra növelné, illetve bevezetnék az apahónapokat is, amikor három hónapig a másik szülő maradhatna otthon a csecsemővel.

 

A családi adókedvezményeken úgy változtatnának, hogy megszűntetnék a „diszkrimináción alapuló” jelenlegi rendszert, ami a gyerekek száma alapján juttat adókedvezményeket a családoknak, ezt a Momentum gyerekszámtól függetlenül egységessé tenné.

 

Megszüntetnék a központosított oktatási rendszert

 

A második programpont a Momentum oktatáspolitikájáról szólt, ahol Tóth Endre mondta el, hogy a Momentum milyen oktatási rendszert építene fel, ha kormányra kerülnének. Tóth szerint a magyar oktatási rendszer nem tartott lépést a világ változásaival, és továbbra is a lexikális tudásra épül, ahelyett, hogy olyan új készségeket tanítanának a fiataloknak, amik felkészíthetik őket a jövő kihívásaira. 

 

Emiatt segítenék az idegennyelvek, az informatikai, illetve a pénzügyi ismeretek elsajátítását, ezeket szerintük be kellene építeni a tantervbe. A Momentum emellett eltörölné a központi alaptantervet, és helyette szabadságot adnának a tanároknak, hogy milyen tankönyvből oktathassanak. A párt ezentúl általános béremelést ígér a szektorban, hogy egy pályakezdő ne vihessen haza kevesebbet havi 250 ezer forintnál, illetve újból vonzóvá tennék a pedagógusi pályát, hogy meszüntethessék a jelenlegi szakemberhiányt.

 

A Klebelsberg Központot is megszüntetnék és visszaadnák az iskolák fenntartását az önkormányzati társulásoknak,

 

míg a „fideszes alapítványoktól” megszabadítanák az egyetemeket, de arról már nem esett szó, hogy mindezt hogyan és miből finanszíroznák.

 

Visszaállítanák a tankötelezettséget 18 éves korig, illetve minden 10 éven felüli diák kapna egy tabletet vagy egy laptopot, hogy otthon is tanulhassanak programozást.

 

Négynapos munkahét, bővülő szociális védőháló

 

Fekete-Győr bejelentette, hogy azt szeretnék, hogy heti 32 óra munkaidővel is megélhető bérek legyenek, ezért bérfelzárkóztatást terveznek. A programról bővebben Illyés Márton, közgazdász beszélt, aki megismételte, hogy

 

2030-ig szeretnék bevezetni a négynapos munkahetet,

 

és azt szeretnék, hogy a „made in Hungary” mellett az „invested in Hungary” is megvalósulna, hogy az összeszerelő üzemek mellett már a tervezések is egy jelentős része is Magyarországon valósuljanak meg.

 

A párt emellett fontosnak tartja az általános bérrendezést, mivel szerintük nem igazságos, hogy „az ország legjobb tanára kevesebbet keres egy minisztériumi osztályvezetőnél”.

 

De emellett 90 napról 6 hónapra emelnék az álláskeresési járadék folyósításának idejét a 35 év feletti munkakeresők körében,

 

illetve a nyugdíjakat is rugalmasabbá tennék: mindenki számára egyéni számlát vezetnének, ahol nyomon követhető lenne, hogy ki mennyi járulékot fizetett be.

 

Európai kórházakat szeretne a Momentum

 

Havasi Gábor, a főváros egészségügyi tanácsnoka és a Momentum egészségpolitikusa arról beszélt, hogy a befizetett járulékokért cserébe nyugati szintű eljárást kellene kapniuk az embereknek. Ennek első lépése Havasi szerint, ha átláthatóbbá tennék a betegutakat, „ahol a háziorvos nemcsak beutalót állít ki, hanem segít a következő lépésben”, a sürgősségi ellátás és a háziorvosi ügyeletet pedig egy helyen kötnék össze „egy kapus megoldással”, hogy ezzel is csökkentsék a sürgősségi ellátás terheltségét.

 

A Momentum brit és német mintára a magánszolgáltatókat is bevonnák az ellátásba,

 

ugyanakkor a Havasi szerint mindezt úgy, hogy az embereknek ne kelljen többet fizetniük, mint az állami ellátásért.

 

Az egészségügyi rendszer átalakítása mellett a betegségmegelőzésre is nagyobb hangsúlyt fektetnének. A túlsúlyos embereknél például receptre felírhatnák a testmozgást, míg a gyerekeket már iskolás koruktól kezdve a testmozgás és a sport szeretetére szeretnék megtanítani.

 

Új választási rendszer, romapolitika és nyugatorientált külpolitika

 

A délután leghosszabb programpontjában, a Közös országban több politikus is beszélt. Szigeti Flóra, V. kerületi önkormányzati képviselő leginkább a jogállamiságról beszélt, és arról, hogy az állampolgárokat miként kezelné partnerként a Momentum, ha kormányra kerülnének. A miniszterelnöki posztot két ciklusban maximalizálnák, bevezetnék a közvetlen köztársaságielnök-választást, illetve a választási rendszer kapcsán arról beszélt, hogy visszaállítanák az „arányos választási rendszert” (bár a 2014 előtti választási rendszer sem számított arányosnak).

 

Arra Szigeti nem tért ki, hogy ezeket hogyan valósítanák meg kétharmados többség nélkül,

 

hiszen ezekről a kérdésekről vagy sarkalatos törvény vagy az Alaptörvény határoz, amiket csak kétharmaddal lehet módosítni.

 

Szigeti ezenkívül arról is beszélt, hogy növelnék a közbeszerzések átláthatóságát, mindezt az Európai Ügyészséghez való csatlakozással, illetve egy korrupciós ügyészség felállításával tennék meg.

 

Halmai Róbert, a Momentum kultúrpolitikusa arról beszélt, hogy olyan kultúrpolitikát kell folytatni, ami mindenki számára nyitott, és ahol a tehetség és a művészi érték számítana, nem pedig a világnézet vagy a politikai meggyőződés. Ennek érdekében visszaadnák a helyi közösségnek a színházakat, de emellett még egy életpálya programot is bevezetnének a kulturális szakemberek részére, és létrehoznák a kulturális közszolgálati viszonyt.

 

Naszádos Zsófia, külpolitikai szakértő szerint 2010 után nőtt az orosz és a kínai befolyás Magyarországon, ami ellen szerintük cselekedni kell: a Momentum ezért bezáratna a Kreml-közeli Nemzetközi Befeketetési Bank budapesti követségét, de ezenkívül 

 

leállítanák a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítását, illetve kitiltanák a kínai cégeket a kommunikációs hálózatok fejlesztésénél.

 

Naszádos szerint ezekkel „helyreállítjuk a magyar külpolitika autonómiáját”, de ezenkívül beszélt még arról, hogy a levélszavazás lehetőségét megadnák a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de külföldön élő választóknál is, illetve bevezetnék az eurót.

 

Lőcsei Lajos, a Momentum roma stratégiáért felelős politikusa szerint a romáknak és a nem romáknak együtt kellene létrehozniuk egy új jogállamot, a romakérdést pedig a „csak is velük, semmit nélkülünk” elv alapján lehet és szabad megoldani. De a Momentum ígéretet tett az közoktatásban lévő szegregációk felszámolására, és élhetővé tennék a szegregátumokat, például azzal, hogy oda is bevezetnék a közüzemi szolgáltatásokat.

 

A Momentum előválasztási programbemutatóját Urfi Máté, a Momentum Klímaköreinek vezetője zárta, aki bejelentette, hogy legkésőbb 2050-re karbonsemlegessé tennék Magyarországot, míg a jelenleg vállalt 40 százalék helyett 55 százalékkal csökkentenék a károsanyag-kibocsátást 2030-ig. De konkrét tervek is elhangoztak, hogy mindezt mivel érnék el: minden évben százezer lakás energetikai felújítását támogatnák, a barnamezős beruházásokat „előrehoznák”, illetve a tömegközlekedésen is javítanának, hogy az környezetkímélőbb legyen. Míg évente 100 kilométernyi új bicikliutat ígért a politikus.

 

Arról, hogy mennyire megvalósítható a Momentum előválasztási programja, korábban itt írtunk részletesebben.

 

A Momentum teljes előválasztási programbemutatóját itt lehet visszanézni:

 

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás