Azokat tántorítja el az állam az örökbefogadástól, akikhez eddig a legproblémásabb gyerekek kerültek

2021.03.07. 08:04

Márciustól az egyedülállók csak Novák Katalin miniszter egyedi elbírálása alapján fogadhatnak örökbe gyerekeket. Ezzel épp az a réteg válhat szülővé még nehezebben, akik befogadták az eddig a legkevésbé vágyott gyerekeket. Gyerekre váró egyedülálló és már örökbefogadott gyereket nevelő anya mondta el, mitől fél, mit gondol az új szabályozásról, és mennyiben speciális ma egy egyedülálló örökbe fogadó helyzete.

Azokat tántorítja el az állam az örökbefogadástól, akikhez eddig a legproblémásabb gyerekek kerültek

„Nem vagyok optimista, kicsit sem. Tartok tőle hogy kicsúszok az időből és nem lesz örökbefogadott gyerekem. Ha két éve kérdezte volna ugyanezt, akkor az válaszoltam volna, hogy valahol van egy gyerekem, csak még nem talált haza. Várandós vagyok, kicsit tovább, mint 9 hónapig.

Ma másképp látom. Ruhák, játékok, gyerekszoba talán soha nem telik meg élettel.”

Az egyedülálló 44 éves Klára, akit kérésére álnéven szerepeltetünk a cikkben, így érzi most magát. A kormány ugyanis március 1-jével tovább nehezíti, egyes olvasatok szerint ellehetetleníti az egyedülállók örökbefogadását. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) március 1-től hatályos módosításával főszabályként csak házaspárok fogadhatnak örökbe gyereket, egyedülállók csak miniszteri méltányossággal – vagyis személyesen a fideszes Novák Katalin családpolitikáért felelős miniszter engedélyével tehetnek ilyet. A fideszes parlamenti kétharmad mindezt a kilencedik Alaptörvény-módosítással együtt fogadta el 2020 decemberében.

Ha a szakértők kimondják az örökbe fogadni kívánó egyedülálló személy alkalmasságát, utána elküldik a szakvéleményt családpolitikáért felelős miniszternek, aki méltányosságot gyakorolva nyilatkozik arról, hozzájárul-e az egyedülálló személy alkalmasságának gyámhatósági megállapításához. A miniszter felülbírálhatja a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) véleményét, minderre 15 napja van. 

A kormányzati cél a meleg párok „trükközésének” a leállítása

A Ptk. és az Alaptörvény egyidejű módosítása a meleg párok örökbefogadásának ellehetetlenítését eredményezheti. A meleg párok korábban úgy kerülték ki azt, hogy az azonos nemű bejegyzett élettársi kapcsolatban élők nem fogadhatnak közösen örökbe, hogy egyedülállóként regisztráltak örökbefogadásra.

Az örökbefogadás a következő lépések szerint zajlik: az örökbefogadni kívánó házaspár vagy egyedülálló személy először beadja a jelentkezést a lakóhelye szerinti Tegyeszhez, aztán környezettanulmány készül róla, majd pszichológiai vizsgálat, kell, jövedelemigazolás, orvosi igazolás, és el kell végezni egy kötelező felkészítő tanfolyamot is.

Ez utóbbinak a kötelező jellegét a kormány 2020-ban megszüntette, hogy gyorsítsa az örökbefogadás folyamatát. Nálunk 2003 óta volt kötelező a tanfolyam, de külföldön is mindenhol létezik, mondja az Azonnalinak Mártonffy Zsuzsa, az örökbefogadásról szóló Örökbe.hu oldal gazdája. Ráadásul most úgy lett szabadon választható ez a tanfolyam, hogy előtte 2018-ban 21 órásról 40 órásra emelték az időtartamát, két hétvége alatt végezték el az emberek általában.

Végül a folyamat azzal zárult sikeres esetben, hogy a jelentkező megkapta a határozatot arról, hogy örökbe fogadhat. Ideális esetben az egész folyamat 4 hónap alatt lezajlott.

Az új szabályok szerint az egyedülállóként örökbefogadni kívánó személynek nyilatkoznia kell arról, kivel él együtt, milyen kapcsolatban, illetve, hogy betegsége és akadályozása esetén ki veszi át a helyét átmeneti jelleggel a gyerek gondozásában. Ha kiderül, hogy ezekben valótlanságot állít, három éven át nem jelentkezhet újabb örökbefogadásra. Ez a kitétel érintheti hátrányosan a meleg párokat, akik úgy jelentkeznek egyedülállóként örökbefogadásra, hogy valójában élettársi kapcsolatban élnek.

Ez volt az a „trükközés”, amit a kormány az új szabályozással meg akart szüntetni. Ha más miatt, például nem megfelelő vagyoni helyzete miatt állapítanak meg az eljárás során szülői alkalmatlanságot, akkor viszont csak egy évre zárja ki magát a jelentkező, utána megint próbálkozhat.

Eddig évente 1-2 gyerek került meleg párokhoz, mond egy becslést Mártonffy, de e téren nem lehet egzakt számot mondani, hiszen ők nem fogadhatnak örökbe gyereket bejegyzett élettársi kapcsolatban. Az LMBTQ-jogvédő  Háttér Társaság összesen 1-2 tucat olyan párról tud, akik az elmúlt években fogadtak örökbe gyereket. A „trükközés” visszaszorításának szándékával azonban valódi egyedülállók százaival is kibabrált a kormány, mint a fent említett Klárával. 

Amikor tudatosítják, hogy ez nem úgy megy, hogy lesz egy fehér újszülött csecsemőd

Annak, hogy az örökbefogadni kívánók számára már nem kötelező tanfolyamot elvégezni, van egy fontos hátránya. Ez a tanfolyam egyrészt megpróbálja felkészíteni a leendő szülőket arra a speciális helyzetre, hogy mit jelent örökbe fogadott gyerek szülőjének lenni. Például jobb, ha a gyerek az elejétől tudja, hogy ő örökbe fogadott. 2003 előtt általános volt, hogy eltitkolták ezt a tényt, aztán a gyerek esetleg megtudta valahonnan később, sérült a bizalom a szülő felé.

Másrészt a tanfolyam közelítette a szülőket a realitásokhoz. Rengetegen úgy érkeznek az örökbefogadásra, hogy akkor nekik majd

lesz egy fehér, egészséges újszülött csecsemőjük. Aki ilyet szeretne, az akár 8-9 évet is várhat, mert belőlük kevés van a gyermekvédelmi rendszerben.

Az örökbefogadásra váró gyerekek többsége nem ilyen: idősebbek, esetleg nem hófehér a bőrük, pszichés és fizikai problémákkal terheltek, olykor testvéreik is vannak. A szülők sokszor nem mernek ilyen gyereket bevállalni, a tanfolyam épp azt mutatta meg, hogy nem kell félni tőlük. Egy roma, 2-3 éves kisgyerekre már csak két évet kell várni.

„Az örökbefogadás első lépése, hogy elfogadjuk a bizonytalanságot, ebben segít a tanfolyam. A második lépés, hogy megértsük, hogy az átlagostól teljesen eltérő élethelyzetből születnek ezek a gyerekek. Az életet adó szülők között vannak bántalmazó, elhanyagoló, drogos, alkoholista és prostituált szülők is. Jellemzően gondozatlan terhességből, nem várt gyerekként születnek ezek a babák. A várakozási idő alatt nekünk erre kell felkészíteni magunkat”, mondja el a fent idézett, 2017 óta gyerekre váró egyedülálló Klára a tapasztalatait a tanfolyamról.

Hiába nyilvánítják alkalmasnak, mostantól miniszteri engedély is kell

Enikő 2016-ban fogadta örökbe fiát, ő egy másik problémára világít rá: egy nőnek nem könnyű belátni, hogy nem sikerült úgy a magánélete, ahogy elképzelte, és hogy ilyen vagy olyan okból nem lesz gyereke természetes úton, erre csak egyedülálló örökbefogadóként van esélye. Mégis felvállalja, hogy örökbe fogadjon, végigmegy az egész fent leírt folyamaton,

„alkalmassá nyilvánítják a szakemberek, hogy szülő lehessen, és akkor még kuncsorogjon méltányosságért egy politikushoz?”

És miért kell méltányosságot kérnie, ha már egyszer alkalmasnak taláták a szakemberek? Ez megalázó, és nem transzparens eljárás, mondja Enikő. 

„Mintha a boltban a pénztárnál mindenki fizetne, és aztán minden szőke embernek külön meg kellene mutatni a táskáját a biztonsági őrnek”

– jellemzi az új szabályozást az Azonnalinak Mártonffy Zsuzsa, az örökbefogadásról szóló Örökbe.hu oldal gazdája.

Ma Magyarországon évente úgy ezer örökbefogadás történik, 2019-ben az 1052-es szám rekordmagas volt, de az volt a várakozók száma is: 3186 ember várt gyerekre. 2018-ban csak 2855-an, írja az Örökbe.hu, az örökbefogadni kívánóak száma egyre nő az elműlt 20 évben. 2019-ben 71 esetben egyedülálló szülő fogadott örökbe, és 239 esetben külföldi, azaz a gyerek nem magyar szülőkhöz került. Összesen 23 ezer gyerek vár örökbefogadásra.

Grafitceruzás rasszizmus

Enikőnek 2015 augusztusára megvolt a határozata, és már 3 hónap múlva jelentkeztek, hogy lenne egy két és fél éves roma kisfiú, akire „nem volt kereslet sajnos”, mondja a nő az Azonnalinak. A szülők sokszor kikötik, hogy nem akarnak roma gyereket, ami azért teremt furcsa helyzetet, mert a gyerekekről tilos etnikai profilt vezetni. Mégis fontos, hogy a leendő szülő elfogadja a gyereket, ez a későbbi kötődés alapja, így erőszakolni mégsem lehet, ezért

„grafitceruzával írják az ember papírjára, hogy elfogadó-e vagy sem a származás tekintetében”,

mond egy példát a magyar gyakorlatra Enikő.

Az ő kisfia sincs problémák híján, „magzati éhezéssel kezdte és idegrendszeri alulfejlettséggel”, ezért őt fejlesztésre kell vinni, pszichológushoz. Ezek a gyerekek extra hozzáállást igényelnek, sokszor abuzált, családon belüli erőszakot megélt, alkoholproblémás családi környezetből érkeznek, ezekre a problémákra és kihívásokra is igyekezett felkészíteni a most már nem kötelező tanfolyam, amely 2021-re egyébként Pest megyére és Budapestre korlátozódott, a többi megyében teljesen leállt, mert a civil szolgáltatókkal nem kötötte meg az Emmi a finanszírozási szerződést.

De Enikő nem kizárólag a tanfolyam hatására választott roma kisfiút. Itt lép be a magyar rendszer másik sajátossága, az, hogy már 2003 óta alapvetően a házaspárok a kedvezményezettek. Az illesztésnél (ez az a folyamat ahol Tegyesz munkatársai felállítanak egy sorrendet a szóba jöhető várakozók közül, annak érdekében, hogy a kicsi az igényeinek legmegfelelőbb helyre kerüljön) gyakorlatilag

eddig is a házaspárokat részesítették előnyben.

A rendszer területi alapú: ha megjelenik az adott megyében egy örökbe fogadható gyerek, azt először egy neki alkalmas házaspárnak ajánlják fel, ha nem vállalják el, akkor a megyei egyedülállók következtek a sorban. Ez a rendszer 2020 szeptemberében úgy módosult, hogy ha a megyében nem kellett a gyerek a házaspároknak, akkor az egész országban megkérdezték a várakozó házaspárokat, és ha nekik sem kellett, akkor jöttek be a képbe az egyedülállók (először az adott megyében élők, majd, ha ők sem fogadták el a gyereket, az országban bárhol élő egyedülállók következtek).

Az egyedülállók így még hátrányosabb helyzetbe kerültek, hiszen 

nagy valószínűséggel egy terhes örökséggel teli gyerek jutott már csak nekik,

egy nehéz eset, ha az egész országban nem találtak neki olyan házaspárt, aki vállalta volna az örökbefogadását.

Így aki egyedülállóként akart örökbefogadni, az eddig is egyrészt tisztában volt vele, hogy nem lesz egyszerű feladata, tehát eltökéltebb, elszántabb volt. Másrészt az állam nem támogatja őket semmivel extrán, azok a juttatások és szolgáltatások járnak nekik, mint minden szülőnek: anyagilag a családi pótlék, a pedagógiai szakszolgálatok által nyújtott szolgáltatások, iskola-, óvodapszichológus. 

Ezer forinttal kapnak több családi pótlékot, mint a házaspár szülők,

mert kettő helyett egy keresetből kell megélni, és sokszor pluszfoglalkozásokkal kell a gyerekek fejlődési problémáit behozni vagy csökkenteni. Ez azt jelenti, 12 200 helyett 13 700 forint jár egy gyerek után, de ha tartósan beteg vagy súlyosan sérült, akkor 25 900 forint.  „A gyereknek a szeretet és az kell legyen az elsődleges, hogy a traumáival érdemben tudjanak foglalkozni, nem az, hogy házasok legyenek a szülei”, vélekedik Enikő.

Gyorsítana az állam, kérdéses hatékonysággal

Így most épp azoknak az egyedülállóknak lesz nehezebb örökbe fogadniuk, akik inkább a nehezebb eseteknek jelentettek befogadó családot. Az örökbefogadási tanfolyam kötelező jellegének eltörlése pedig nem fog segíteni az irreális elvárásoknak a realitáshoz való közelítésében. A gond ugyanis az, hogy a szülők nem azokra a gyerekekre várnak, akik a rendszerben vannak, ezért kell sokat várakozniuk mondja Bátki Anna, az ELTE Meddőségi, reprodukciós és örökbefogadási tanácsadó szakirányú továbbképzés vezetője.

Novák is erről beszélt az Indexnek: „alapállításom, hogy azért (nyúlik el az örökbefogadás ideje), mert az örökbefogadásra jelentkezők igényei nem feltétlenül találkoznak a realitásokkal”. Ám ha a tanfolyam elvégzése nem kötelező, akkor kevesebb szülő találkozik a realitásokkal úgy, ahogy Klárának sikerült a tanfolyam alatt. Az örökbefogadás időtartamának lerövidítése egyébként a kormány egyik fő érve a szabályok megváltoztatása mellett.

Ezt szolgálja az új szabályozás más mozzanata: lerövidül az örökbefogadni akaró házaspárok alkalmasságának kimondása, a meghallgatások, dokumentumok benyújtása, az alkalmassági kritériumok megállapítása után, ami 4 hónap alatt lezajolhat, ha a Tegyesz javaslatát is elfogadta a házaspár, 15 napon belül ki kell mondani az alkalmasságot, írja elő a rendelet.

Voltak más változtatások is 2020 őszén a rendszerben. Örökbe fogadhatónak nyilvánítható egy gyerek, ha egy anya három hónapig nem látogatta újszülött, az állami nevelésbe adott gyerekét. A másik, hogy ha egy gyereket örökbe fogadhatóvá nyilvánítanak, akkor négy évig lehet ebben a státuszban egy gyerekotthonban, vagy nevelőszülőknél. 2020-ig ez két év volt. Most négy évre nőhet az az időszak, amikor a vér szerinti szülei már nem látogathatják, de még nincsenek örökbefogadó szülei sem. „Ez szerintem kifejezetten nem a gyermekek érdeke, és ez is inkább lassítja az örökbefogadást”, mondja Székely.

Hiába nyer tehát az állam a határidők csökenntésével vagy a tanfolyam eltörlésével heteket, napokat a folyamat felgyorsításában, ezzel a rendelkezéssel éveket lassíthat az örökbe fogadáson.

Erős az egyházi fenntartású nevelőszülői rendszer lobbiereje 

A harmadik változtatás pedig, hogy megnövekedett a szülő-gyerek közti lehetséges legnagyobb korkülönbség: ha a gyerek elmúlt 3 éves, lehet az örökbefogadó szülő akár 50 évvel is idősebb nála (eddig a maximum 45 év volt). Erről az összes általunk megkérdezett szakkértő egyöntetűen állítja, nem jó a gyerekeknek. Nem segít abban sem, hogy az idősebb szülő majd nagyobb gyereket vegyen magához,

„Ha valaki 53 évesen örökbe fogadhat egy 3 éveset, miért jelentkezzen egy 8 évesért?

Az idősebb szülők rugalmatlanabbak, csökken a toleranciaképesség. A gyerekek pedig sokszor szégyellik, hogy mondjuk nagymama korú ember megy értük iskolába”, mondja az Azonnalinak egy névtelenséget kérő tegyeszes pszichológus. Külföldön épp arra látni példákat, hogy a 45 éves korkülönbséget igyekeznek tovább csökkenteni.

A korkülönbségre vonatkozó megengedőbb módosítás a nevelőszülőknek jó.

Ma Magyarországon az állam alapvetően kétféleképpen gondoskodik a szülő nélküli gyerekekről: nevelőotthonban vagy nevelőszülőnél segíti a nevelkedésüket. Nevelőotthonban 12 év alatti gyerek nem nevelkedhet. A nevelőszülők száma egyre nő, mivel az állam és a szakértők is úgy ítélik meg, hogy nevelőszülőknél jobban kialakulhat a kötődés egy felnőtt felé, mint egy intézményben. Jelenleg 15 ezer gyerek van nevelőszülőknél, 8 ezer pedig gyerekotthonban.

Nevelőszülő lehet 24 évnél idősebb, a gondozott gyereknél legalább 18, legfeljebb 50 évvel idősebb, büntetlen előéletű, körülményei és egészségi állapota alapján is alkalmas személy. Maximum 5 gyereket láthat el, kötelező tanfolyamon részt vennie.

Jellemzően olyan háztartások ezek, ahol a vér szerinti gyerekek kirepültek, és megmaradt egy nagy alapterületű ház, ahol van hely és energia gyereket nevelni. A nevelőszülők a kötelező minimálbér 30 százalékát kapják (2020-ban ez 50 ezer forint volt) gyerekenként alapdíjként, és a kötelező minimálbér 20 százalékát kaphatják meg kiegészítő díjként. Valamint nevelési díj is jár, amit a nevelőszülő gyerekre költhet kizárólag (ruha, étel, tankönyvek, egészségügyi elátás), ez a legkisebb öregségi nyugdíj 120 százaléka (2020-ban 34 200 forint), és egyéb speciális juttatások is járnak nekik. A gyerekek ingyenes iskolai étkezést, tankönyvellátást és utazási kedvezményt kapnak.

Ők szokták kérvényezni, hogy a náluk nevelkedő gyereket hadd fogadhassák örökbe. A nevelőszülői hálózat az utóbbi tíz évben egyre nagyobb arányban egyházi fenntartásba került.

Jelenleg 23 ezer gyermek nevelkedik Magyarországon állami gondozásban, róluk nemcsak egyházi, hanem állami és civil fenntartók is gondoskodnak. Az egyházi fenntartású Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató az egyik legnagyobb nevelőszülői hálózatot tartja fenn hétezer nevelőszülővel.

Kíváncsiak voltunk, mit gondolnak a kormány örökbefogadást érintő jogszabály-változtatásairól, hogy mennyiben szolgája a gyerekek érdekeit, ha négy évig maradhatnak örökbefogadásra várva nevelőszülőknél, illetve ha megnő a lehetséges korkülönbség a örökbefogadó és a gyerek között. Kothencz János, a szervezet főigazgatója, aki emellett a Fidesz-KDNP szegedi önkormányzati képviselője is, csak általánosságokat válaszolt a kérdéseinke. Mint írta, 2010-ben kezdte átvenni az egyház a civil nevelőszülők mellett egyre intenzívebben a szociális szakosított ellátásokat, köztük a gyermekvédelmi szakellátást.

És tendenciózusan nő az egyházak szerepvállalása e téren, ez is az elmúlt 10 év termése. A Szeged Csanádi Egyházmegye 13 megyében vállal gyermekvédelmi feladatot, közel háromezer, ezen a területen tevékenykedő dolgozója van. Kothencz szerint a korábbi állami rendszerfelügyeleti típusú ellátásához képest ők érzékenyebb, személyre szabott gondozást tudnak megvalósítani.

Hogyan lehetne gyorsabb az örökbefogadási folyamat?

És végül lássuk, hogy lehetne a szakértők szerint csökkenteni az örökbefogadás idejét! Bátki Anna az ELTE Meddőségi, reprodukciós és örökbefogadási tanácsadó szakirányú továbbképzés vezetője a következőket mondja el:

A vér szerinti családokat jobban kellene segítenie az államnak, hogy ne kelljen szociális vagy anyagi okokból lemondaniuk a gyerekeikről.

Legyen több szakember és forrás a gyermekvédelmi rendszerben, hogy ők a családoknál hatékonyabban tudjanak segíteni: megelőzni akár a nem kívánt terhességeket, akár azt, hogy olyan helyzet alakuljon ki, ahol az örökbeadás a legjobb megoldás.

Fontos lenne, örökbefogadó családok komplex támogatása, melynek révén több család vállalna akár idősebb, akár valamilyen nehézséggel, problémával küzdő gyereket.

Ha már egy gyerek bekerült a rendszerbe, akkor az idősebb és/vagy fogyatékkal élő gyerekeket vállaló szülőket vagy szülőt extrán kellene támogatni.

A kormány viszont mondvacsinált alapon tovább korlátozza az egyedülállók örökbefogadási lehetőségeit. Ez nehezen tűnik összeegyeztethetőnek a gyerekek érdekeivel, akik tovább maradnak a rendszerben, és az új rendelkezések az örökbefogadási idő csökkentését sem feltétlenül fogják elérni. 

Kíváncsiak lettünk volna a Családokért Felelős Minisztérium álláspontjára abban a kérdésben, hogy miért kell épp az egyedülálló szülők esetében beiktatni a miniszteri méltányossági eljárást és mit vizsgál a miniszter a rendelkezésre álló 15 nap alatt, ha a szakértők már kimondták az alkalmasságot. Ha kettő helyett négy évig lehet egy gyerek nevelőszülőknél, akkor ez nem lassítja-eaz örökbefogadást? Mi indokolta a gyerek és örökbe fogadni kívánó közti lehetséges korkülönbség 50 évre emelését? Ha az egyedülállóknak nehezebb lesz örökbe fogadni, akkor ez nem eredményezheti azt, hogy kevesebb gyerek talál majd családot magának, és tovább maradnak a gyermekvédelmi rendszerben? 

De válaszokat a kérdéseinkre nem sikerült kapnunk.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek