+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2021. március 5. péntek, 18:35
Senki nem lepődött meg azon, hogy a kormány újra bezár minden iskolát, a digitális távoktatás problémái azonban valószínűleg újra és más formában is elő fognak jönni: a szülők ismét amiatt aggódhatnak, hogy gyerekeik milyen oktatást kapnak, miközben dolgozniuk is kell úgy, hogy az iskolákra egyáltalán nem bízhatják rá őket. Az első iskolazárást könnyelműen kibekkelő tanárok feje is főhet, és az érettségiző diákokat felkészítő tanárok sem lehetnek nyugodtak.

Március 8-tól egy hónapig, április 7-éig minden iskola bezárja kapuit, és digitális távoktatásra kell átállni – többek között ezt jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Ez érdemben az általános iskolák és a kisgimnáziumok (vagyis ahol már az 5. osztálytól is gimibe járnak a gyerekek) esetében hoz majd érdemi változást, tekintve, hogy a középfokú oktatásban eddig is digitális tanrend szerint folyt az oktatás a veszélyhelyzet novemberi kihirdetése óta.

 

Az érintett tanárokat és szülőket kérdeztük arról, hogy mennyire lepődtek meg a kormány döntésén, és milyen hatással van rájuk.

 

Csak az volt a kérdés, hogy pontosan mikor zárják be az iskolákat

 

„Számítottunk erre. Két hete volt egy covidos kislány az osztályban. Azóta hiányzik az osztályból tizennégy gyerek. Lehetett látni, hogy dőlnek ki a gyerekek is a suliból”

 

 – mondta az Azonnalinak Janka, egy háromgyerekes édesanya a kormány döntéséről, akinek a legnagyobb gyereke második osztályba jár. 

 

Janka előrelátása nem egyedülálló, az Azonnali által megkérdezett egyik szülőt és tanárt sem érte nagy meglepetésként, hogy a kormány az iskolák bezárása mellett tette le a voksát. Imola, egy másik háromgyerekes anyuka szerint inkább csak az volt a kérdés, hogy ezt pontosan mikor lépik meg Orbánék: már a jövő héttől, vagy csak azután.

 

Zsolt, egy kisgimiben oktató tanár is hasonlókról számolt be: náluk a múlt héten már a tanulók körülbelül harmada hiányzott az iskolapadokból ilyen-olyan okokból, például mert karanténba kerültek, vagy a szülő elővigyázatosságból már el sem engedte a gyerekét az intézménybe. Így viszont a digitális oktatás lett a kisebbik rossz: Zsolték a sok hiányzó miatt párhuzamos oktatásra kényszerültek, egyszerre kellett az iskolába jövőknek is leadni a tananyagot jelenlétileg, és a hiányzóknak digitálisan.

 

„Horrorisztikus volt így tanítani” – mesélte.

 

Fáj mindenkinek, hogy újra távoktatásra kell átálláni

 

Az, hogy nem kell többféleképpen, hanem csak digitálisan oktatni, azonban legfeljebb a tanároknak lehet némi megkönnyebbülés, a diákoknak aligha.

 

„A gyerekek éppen csak visszaszoktak az iskolába, és máris vissza kell jönniük onnan – ez nagyon fájdalmasan fogja érinteni őket”

 

– nyilatkozta az Azonnalinak a háromgyerekes Imola, aki családjával az utóbbi hónapokban sokat ült otthon karantéban a lehetséges fertőzés gyanúja miatt. Imola azt is hozzátette: már csak azért is érinti érzékenyen a gyerekeit az újabb lezárás, mert bejött a jó idő, így mostanában sokat játszhattak és lehettek közösségben az udvaron – ehelyett most ülhetnek otthon a négy fal között a digitális órák közötti szünetekben.

 

De a tanítás minősége szempontjából sem megnyugtató, hogy újra digitális keretek közé szorul az oktatás – legalábbis az úgyszint háromgyerekes Janka nincs róla meggyőződve, hogy a másodikos gyereke nem ugyanazt fogja-e tapasztalni, mint az első hullámkor elrendelt iskolzár alkalmával, hogy tanára egyszerűen kiosztja a feladatokat neki, és tanítani igazából nem fog.

 

Janka szerint annyiban azért mindenképp előrébb vannak, hogy most már a tanárok is otthonosabban mozognak a digitális világban, jobban értik azt, mint az első iskolazár idején. Például gyermeke osztályfőnöke már – ellentétben az egy évvel korábbi időkkel – nem ír a szülőknek olyanokat, hogy ne küldjenek neki e-mailt este 6 után.

 

„Most már tudja ő is, hogy a mail nem olyan, mint egy hívás, hogy egyből válaszolni kell rá.”

 

Janka arra is felhívta az Azonnali figyelmét, hogy ebben a helyzetben a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó tanárok dolga sem egyszerű: édesanyja gyógypedagógus, és teljesen kétségbe van esve, hogy az elsős középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekeivel hogyan fog tudni online foglalkozni. „Nagyjából sehogy” – valószínűsítette Janka.

 

És bizony a tanároknak sem egyszerű, még ha akkora sokként nem is érte őket a hír – legalábbis Balázs, egy általános iskolai tanár szerint, aki az Azonnalinak elmondta: iskolájuk ugyan előre készült már, hogy bármikor elrendelheti a kormány újra a digitális távoktatást (így kész stratégiával vágnak neki az átállásnak, eldöntve például, hogy milyen platformokat fognak használni), mégis 

 

„rezignáltan vettük tudomásul, hogy megint digitális oktatásba kell menni”.

 

Balázsék intézményében egyébként igyekezték megkönnyíteni az átállását: az igazgató jövő hét elejére síszünetet rendelt el, így adva egy szusszanyásni időt a tanároknak, hogy megkereshessék, elkészíthessék mindazokat a videókat és prezentációkat, amikből az elkövetkező három hétben oktatni fognak.

 

A tanárok helyzete az érettségizők miatt is bonyolódik

 

Nem minden iskolában van azonban ilyen szerencsés helyzet: a kisgimiben tanító Zsolt szerint náluk most „káosz van és fejetlenség, mindenki kapkod” – leginkább az érettségiző végzősök miatt, akik iskolazár ide vagy oda, egyénileg vagy kiscsoportosan továbbra is látogathatják az intézményt az EMMI rendelkezése szerint az érettségire való felkészülés céljából. A március 5-én közzétett szabályozás alapján így most rohamtempóban igyekeznek biztosítani a tanárok, hogy a végzősök jelenléti felkészítését biztosíthassák.

 

Már aki, mert sok, főleg idősebb tanár nem vállalja be, hogy a gyerekekkel érintkezzen – így diákjaik számára egyedül a digitális felkészülés jöhet szóba.

 

Mázlija lesz annak a kisgyerekes szülőnek, akinek a főnöke megértő

 

Az Azonnalinak megszólaló szülők és tanárok számítanak olyan anomáliákra, amik elő fognak jönni az elkövetkező hetekben. Zsolt szerint nem szabad elfeledni, hogy míg az első teljes iskolazár idején volt, úgy az EMMI rendelete most kifejezetten megtiltotta az intézményeknek a gyermekfelügyelet (vagyis hogy a szülő napközben beadhassa a gyerekét az iskolába) biztosítását, ami sok problémát okozhat majd a szülőknek.

 

Főleg úgy, ha még a munkáltató részéről is érkezik a nyomás, hogy dolgozni kell. Jankáék ilyen szempontból szerencsés helyzetben vannak, hiszen férjével önmaguk főnökei, saját vállalkozást visznek – szülőkként pedig igyekeznek megértőek lenni a kisgyerekes munkavállalójukkal is, akinek hétfőtől nem lesz más választása, mint otthon gondoskodni a gyerekeiről. Így azt találták ki – ami viszont egyáltalán nem biztos, hogy általános gyakorlatként fog elterjedni –, hogy a hatórában nekik dolgozó munkavállalójuk számára rugalmas munkabeosztást tesznek lehetővé: 

 

„8-tól 10-ig dolgozik, mert akkor szükségünk van rá, utána van egy két-háromórás szünet, amikor lemehet a gyerekekkel játszani, tudnak együtt ebédelni, le is fektetheti őket, és délután 1-től 5-ig ismét dolgozik.”

 

Akik eddig ellébecolták az online tanítást, most nagyot koppanhatnak

 

Zsolt az új kisgimis osztálya miatt sem nyugodt: a mostani ötödikesekkel – tekintve, hogy ők tavaly szeptember óta diákjai az iskolájának – még semmi tapasztalata nincsen digitális keretek között, és akármennyire is otthonosan mozognak már a fiatal generációk a virtuális térben, könnyen lehet, hogy nincsenek birtokában az oktatáshoz szükséges digitális kompetenciáknak. Főleg úgy, hogy tízéves gyerekeknél még teljesen legitim nevelési stratégia lehet a szülők részéről, hogy igyekeznek kellő távolságban tartani gyermekeiket a digitális világtól.

 

Zsolt szerint nem fogja megkönnyíteni egyes tanárok helyzetét az sem, hogy a mostani digitális oktatás már merőben más lesz a fenntartói, tankerületi elvárások terén is, mint a 2020. márciusi: akkor a digitális távoktatás még mindenkinek szűz terep volt, így aztán minden oktató azt is csinált, amit akart – volt, aki tényleg belefektette az energiát, hogy megfelelően átadja az anyagot a kamerán keresztül, és volt, aki csak kiadta az utasítást, hogy a tankönyv mely fejezeteit dolgozzák fel a diákok önállóan. 

 

Ezen persze anno joggal háborodhattak fel mind a szülők, mind a diákok –

 

a fenntartó lépett is a helyzet normalizálása érdekében, és most már előírja a tanároknak, hogy a digitális óráik hány százalékát kell kontaktóraként megtartaniuk,

 

tehát amikor effektíven jelen vannak és tanítanak az órán. Sok olyan tanárnak, aki az első lezárást kibekkelte a feladatok puszta kiadásával, nagy falat lehet majd most valóban órákat is tartaniuk.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák az osztrák kancellárt lapértesülések szerint. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is.

Az amerikai céggel dózisonkénti 23,20 eurós szerződést köthet az Európai Bizottság 2021 decemberétől 2023-ig.

A kormányinfón kiderült az is, hogy augusztusig se koncertre, se szállodába nem mehet az, akinek nincs védettségi igazolványa, és hogy hogyan pótolja a kormány az önkormányzatokat a kieső hipa-bevételek miatt.

Szakértők és aktivisták írtak egy törvényjavaslatot, az ellenzék közösen beadta a parlamentben, a kormány meg szép csendben rendeletbe is foglalta azt. Ritka jelenség ez Magyarországon.

Az újranyitó szolgáltatások csak a védettségi igazolványokkal rendelkezők számára hozzáférhetőek.

A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

A politikusokat egy zárva tartó klubnál fényképezték le, ahol éjszakába nyúlóan tartózkodtak. Munkamegbeszélésük volt, ketten közülük lemondtak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás