+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. március 5. péntek, 16:15
A belarusz hatóságok szerint Szvjatlana Cihanouszkaja „hatalmas lázadást” szervezett az elnökválasztás után, és át akarták venni több önkormányzatban is a hatalmat - ezért kérik a Litvániába üldözött politikus kiadatását.

Még mindig nem sikerült lezárnia Aljekszandr Lukasenkának a politikai válságot Belaruszban, ami az augusztus 9-i elcsalt elnökválasztás után alakult ki. A rezsimellenes tüntetők még továbbra is minden héten kijárnak tüntetni, igaz, az augusztusi és szeptemberi tüntetésekhez képest a számuk már jóval lecsökkent.

 

Azonban a még így is folyamatos tüntetések jelzik, hogy a Belaruszt 26 éve irányító Lukasenka hatalma nincs biztonságban, és a rezsim szeretné minél hamarabb lezárni a lassan már hét hónapja tartó válságot.

 

Ennek érdekében március 5-én a belarusz hatóságok arra kérték Litvániát, hogy adják ki Lukasenka korábbi kihívóját, Szvjatlana Cihanouszkaját,

 

aki még az elnökválasztás után volt kénytelen elhagyni Belaruszt, és azóta is a kis balti államban él gyerekeivel.

 

A hatóságok azért kérik Cihanouszkaja kiadatását, mert szerintük az elnökválasztás utáni napokban az ellenzéki jelölt „tömeges zavargásokat” szervezett Belarusz második legnépesebb településén, Gomelben, és azzal is vádolják a háziasszonyból lett politikust, továbbá másik négy meg nem nevezett személyt, hogy több önkormányzati épületet is el akartak foglalni, hogy az így elfoglalt helyeken majd saját önkormányzati vezetőket nevezzenek ki.

 

Az állami Belta hírügynökség szerint a belarusz legfőbb ügyész a bizonyítékok tanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy a vádak megalapozottak, ezért kérvényezték a litván hatóságoknál, hogy adják ki nekik a korábbi elnökjelöltet, hogy eljárást indíthassanak ellene „a kormány, a közbiztonság és az állam” ellen elkövetett bűncselekményei miatt.

 

A történetnek mindössze egy problémája van: a bűncselekmények idején, amikkel Cihanouszkaját vádolják, az akkori elnökjelöltet épp a belarusz választási bizottság épületében tartották fogva Minszkben, ahova azért ment, hogy panaszt nyújtson be a választási csalások kapcsán, de miután az épületbe érkezett, több mint fél napon keresztül még a saját kampánycsapata se tudta elérni őt. Másnap pedig egy megrendezett videóban rezignált hangon papírból felolvasva arra kérte a tüntetőket a választási bizottság épületéből, hogy fogadják el a választás eredményét és menjenek haza, majd Litvániába menekült.

 

A belarusz kérésre Cihanouszkaja és a litván külügyminiszter is reagált. Gabrielius Landsbergis a külügyminisztérium Twitter-oldalán mindössze annyit írt, hogy

 

„inkább megnéznénk, ahogy befagy a pokol, minthogy figyelembe vegyük a kérésüket!”

 

Rövid üzenetét azzal zárta, hogy mindenki, aki Litvániába menekül, biztonságban érezheti magát, és nem fogják kiadni a rezsimnek. Cihanouszkaja a külügyminisztérium tweetjét megosztva köszönte meg Landsbergis és Litvánia kiállását, és hozzátette: szerinte ez erős üzenet, hogy Litvánia támogatja a belaruszokat.

 

Belaruszban azután alakult ki politikai válság, hogy a bizonyítottan elcsalt augusztus 9-i elnökválasztáson a hivatalos eredmények szerint Lukasenka újrázott. Azóta hatalmas tüntetések indultak el országszerte, ahol a tüntetők azt követelik, hogy Lukasenka mondjon le, bár az utóbbi időben a demonstrációkon résztvevők száma drasztikusan csökkent. Időközben a Belaruszt 26 éve vasmarokkal irányító Lukasenka is békülékenyebb hangot ütött meg, de a tüntetőket a rendőrök még továbbra is vegzálják, és Cihanouszkaja szövetségesére, Maria Kalesznyikavára 12 év letöltendő börtönbüntetést kért az ügyészség.

 

NYITÓKÉP: Sztrana Dlja Zsiznyi / FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás