+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2021. március 4. csütörtök, 17:57
Párttá alakult az egykori jobbikos politikus, Bencsik János mozgalma, a Polgári Válasz. Az Azonnalinak elmondta, miért nem csatlakozik az ellenzéki összefogáshoz, miért szavaznak majd szerinte az emberek egy harmadik utas pártra, mit gondol Jakab Péter neki címzett kritikájáról, és miért Orbán Viktor avatárja Volner János.

Bejelentették a 2020 decemberében megalakult Polgári Válasz párttá válását, változott most érdemben bármi? Akár tartalmilag vagy szervezetileg, vagy ez csak arról szól, hogy a párt el tudjon indulni 2022-ben a választásokon?

 

Egy párt sokkal komolyabb szervezeti hálót igényel, és azon dolgoztunk, hogy létrehozzunk egy olyan struktúrát, ami megfelel a pártszerű működésnek is. Nem csak jogilag teremtettük meg a választáson való indulás feltételét, hanem egy struktúrát is létrehoztunk, ami által aztán a Polgári Válasz erős parlamenti képviselettel rendelkezhet majd a következő ciklusban.

 

Ez mit jelent konkrétan? Több alapszervezetet kell alapítani, mit kell érteni alatta?

 

Mi 21. századi modern konzervatív pártként határozzuk meg magunkat, ez tükröződik Alapszabályunkban is. A járványhelyzet miatt hagyományos értelemben vett országjárásra jó ideig nem lesz lehetőség, így a toborzást és a tagokkal, szimpatizánsokkal, értelmiségi holdudvarral való kapcsolattartást online platformra helyeztük át.

 

Ebben a szervezetépítésben mekkora eredmény az egykori Jobbik-elnök Sneider Tamásnak és csapatának a jelenléte?

 

Tamásnak nagy tapasztalata van abban, hogy hogy kell működtetni egy országos, nagy, többezer fős struktúrát, erre a tapasztalatra építeni akarunk.

 

De a Polgári Válasz mozgalom működése a Jobbikétól már most sok ponton eltér.

 

Ez mit jelent?

 

Fontos erénynek tartjuk az önszerveződést, és erre akarjuk motiválni a közélet iránt érdeklődő követőinket. A gazdaságilag önálló és társadalmilag önszerveződő polgár az eszményképünk, ezért mindenkit arra biztatunk, hogy a saját közösségében fejtsen ki tevékenységet, akár egy városrész, egy helyi civil szervezet keretein belül. Ez az organikus, alulról építkező szemlélet jelenik meg a Polgári Válasz struktúrájában is. Az elnök és elnökség mellett tág teret engedünk az aktivistáknak, szavazóinknak, hogy bele tudjanak szólni mozgalmunk életébe.

 

Kicsit olyan bázisdemokrata alapon?

 

Nem, mi konzervatív pártként fontosnak tartjuk a hierarchiát, csak azt látjuk, hogy a világ elhaladt a klasszikus, 20. századi pártműködés melllett. Olyan információs, kommunikációs sodrásban vagyunk, egyszerűen nem életszerű az a működés, hogy egy testület hetente, kéthetente ülésezik, és mindenről saját hatáskörben, egyedül dönt. A fajsúlyos ügyekben viszont a döntéshozatal az elnökség kezében marad. A politikai felelősséget a Polgári Válasz megválasztott képviselői viselik.

 

Nem akarunk olyan hibába esni, mint az LMP, amely túl tág teret adott a bázisdemokráciának, és ez a működésképtelenség szélére sodorta igen hamar.

 

Mind a 106 körzetben lesz egyéni jelöltje a Polgári Válasznak?

 

Ez a cél.

 

Ez a cél, vagy ez már biztosan kijelenthető?

 

Ez a kitűzött cél, a Polgári Válasz akkor tud alternatívát nyújtani, ha mindenhol lehet rá szavazni az országban. Ehhez minimum 71 jelölt kell most, de a cél, hogy minden egyéni választókerületben legyen jelöltünk. Amíg Orbán Viktor „avatárja”, Volner János be nem nyújtotta „kiváló” javaslatát, amely ellehetetlenítette, hogy két külön ellenzéki lista versenyezzen egymással, nem maradt más választás, mint hogy saját magunk szervezzük meg, és álljunk a harmadik utas politika élére.

 

A két lista (fideszes és ellenzéki) összecsapása miatt az a nyomás erősödik a többi ellenzéki párton, hogy szálljon be a közös listába. Meg kell értenie mindenkinek, hogy

 

két nagy politikai tömb nem tudja hitelesen megszólítani a társadalom minden rétegét.

 

Már most többszázezer olyan választó van, aki kifejezetten keresi is igényli az alternatívát, és ha arra fogják kényszeríteni, hogy a két nagy tömb közül válasszon, akkor inkább nem megy el szavazni. Hiteltelen és bukott ellenzéki politikusok bevonásával egy tömbnek nem lehet hitelesen megszólítani azokat a választókat, akiknek elegük van a kormányból és főleg az óbaloldali politikusokból. A kormányból és ellenzékből egyaránt kiábrándult szavazókat valaki el fogja vinni a szavazóurnákig, nekem pedig meggyőződésem, hogy ez most a Polgári Válasz történelmi küldetése.

 

Akkor az sem merül fel dilemmaként, hogy szoros vagy billegő körzetekben visszalépjenek a hatpárti ellenzék javára?

 

A 2022-es választáson sok szempontot lehet majd mérlegelni, főleg ha az ellenzéki jelölt személye elfogadható, de mi most arra készülünk, hogy minden körzetben alkalmas jelöltekkel jelenítsük meg a polgári alternatívát. Az alkalmasnak ítélt hatpárti jelöltek kapcsán felmerül, hogy ők kormányra kerülve hogy fogják tudni megvalósítani a programjukat, amikor ez már ellenzékből sem mindig sikerül.

 

A napokban szavaztunk az Országgyűlés Igazságügyi bizottságában egy határozati javaslatomról, amely közokirat-hamisításnak minősítette volna a politikusok vagyonnyilatkozatokkal való trükközését, amely egyébként egybevág a Momentum választási programjával. Ehhez képest a Momentum szövetségesei, a baloldali ellenzéki pártok nem támogatták a javaslatomat a bizottsági ülésen, a Jobbik kivételével. Írtam is egy nyílt levelet Fekete-Győr Andrásnak, feltéve a kérdést, hogy miként kívánja megvalósítani választási programját, ha a saját politikai szövetségesei sem partnerek ebben.

 

És ez általános probléma: azt látjuk, hogy

 

a hatpárti együttműködésben vannak olyan politikusok, akik nem abban érdekeltek, hogy 2022 után rendszerváltás legyen, hanem pusztán abban, hogy hozzáférjenek azokhoz az erőforrásokhoz, amelyek felett most a NER diszponál.

 

Nem látom sok értelmét cseberből vederbe kerülni – annak, hogy ez a politikai rendszer megmaradjon, csak mások működtessék. Ezért sem veszünk részt az előválasztásban, mert azt látjuk, hogy már rég nem a kormányváltás a résztvevők valódi szándéka, hanem a politikai zsákmányszerzés, és a politikai tisztségviselők bebetonozása.

 

Ezek a célok a józan észt is felülírják, például akkor, amikor az előválasztáson előírják, hogy civil és független jelöltek csak úgy indulhatnak el, ha rögtön magukra rajzolják egy párt logóját. Ahogy az ellenzéki pártok az egész előválasztást szervezik, mindennél jobban megmutatja, hogy miért van szükség új és hiteles politikai formációkra.

 

A Polgári Válasz nem az egyetlen harmadikutas párt Magyarországon, ott van még például a Szanyi Tibor-féle ISZOMM, a Pálinkás József-féle Új Világ Néppárt vagy a Kétfarkú Kutya Párt. Lát olyan pártot, amivel el tudna képzelni helyi szintű koordinációt annak érdekében, hogy erősebb harmadikutas blokkot tudjon képezni a Polgári Válasz?

 

Szanyi Tiborékkal kizártnak tartok bármiféle koordinációt: az

 

Isten óvjon attól, hogy eljöjjön az a világ, amit Szanyi nemrég vizionált, miszerint Magyarországon „nem volt, hanem lesz szocializmus”.

 

Az MKKP-nak vannak kiváló munkát végző önkormányzati képviselői, de egyelőre nem látom, hogy ők országos szinten mennyire vennék komolyan magukat, és lenne-e bármilyen értelmezhető mondásuk az ország jövőjéről az ingyen sörön és az örök életen kívül. Pálinkás Józsefék programjában látok sok szimpatikus vonást, de ők láthatóan összellenzéki együttműködésben gondolkodnak, még ha ennek a realitása hétről hétre csökken is. Mindaddig, amíg az Új Világ Néppárt arra törekszik, hogy a hatpárti ellenzékkel intézményesült együttműködés keretein belül politizáljon, addig részünkről nincs aktualitása koordinációról beszélni.

 

Ha ezt feladnák, akkor együttműködnének velük?

 

Nincs bennünk elzárkózás egyetlen olyan politikai vagy civil szervezettől sem, amelyek egyforma távolságot tartanak az elmúlt harminc év politikájától.

 

Pálinkás József pont hogy része az elmúlt harminc évnek, Orbán Viktor oktatási minisztere volt.

 

Amennyiben az ÚVNP világossá teszi, hogy sem Orbán Viktorral, sem a hatpárti ellenzékkel nem készül együttműködésre, közös kormányzásra, bennünk van nyitottság a közös gondolkodásra.

 

Mit szól Jakab Péter kritikájához, hogy jelenleg nem harmadikutas ilyen-olyan válaszokra van szükség a politikában, hanem annak eldöntésére, hogy „vagy az Orbán-rendszert, vagy az ellenzéket támogatjuk”?

 

Jakab Péternek azt a kérdést kéne feltennie magának, hogy azokkal a pártokkal és politikusokkal, akikkel együtt indul, valóban le lehet-e váltani Orbán Viktor rendszerét? Ő is tisztában van vele szerintem, hogy ez az együttműködés nem fogja tudni elvinni az urnákhoz a kormánypártból kiábrándult, bizonytalan szavazókat.

 

Ez az összefogás arra lesz jó, hogy az elkötelezett ellenzéki szavazókat mozgósítsa, akik az elmúlt több, mint tíz évben mindig kevesebben voltak, mint a kormánypárti szavazók. Most is jóval kevesebben vannak.

 

Az ellenzéki összeolvadás megpróbálja beállítani magát egy színes, integratív politikai erőnek, miközben valójában színtelen, egysíkú és a 2010 előtti politikai szereplők miatt óriási hitelességi deficittel küzd. Ennek a kimondása nagy bátorságot igényelne, ami sajnos sem Jakab Péterben, sem a többi ellenzéki pártvezetőben nincs most meg.

 

Ön indulni fog egyéni választókerületben? Ha igen, hol?

 

Erről még nincs döntés, de szeretnék indulni egyéni választókerületben.

 

Budapest XVI. körzetében, ahol 2018-ban is indult, és amit akkor és 2014-ben is az MSZP-s Hiller István nyert?

 

Erről nincs döntés még.

 

De szimpatikus lenne, hogy ott induljon?

 

Erről nincs döntés még.

 

Számítanak 2022-ben egyéni győzelemre? Ha igen, hol?

 

A kistelepüléseket és az aprófalvakat uralja a Fidesz, Budapesten és a megyeszékhelyek többségében NER-O1G csata várható. A Polgári Válasz fő bázisa a közepes településeken, közepes és nagyvárosokban él – ezeken a településeken számítunk jó választási eredményre.

 

NYITÓKÉP: Bencsik János Facebook-oldala

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás