+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael & Vass Csaba
2021. március 3. szerda, 18:15
A 2015-ös migránskampány óta kóstolgatja a Fidesz a Néppártot, de már annak is két éve, hogy a Néppárt erre válaszul felfüggesztette soraiból Orbánékat. Mi történt, hogy végül most borítottak asztalt a felek, és mennyit veszít ezzel Magyarország? Hova tovább, Fidesz: függetlennek éri meg maradni, vagy egy másik frakcióhoz csatlakozni?

A Fidesz kilép az Európai Néppárt EP-frakciójából, jelentette be a magyar kormánymédia, majd maga Orbán Viktor is szerda délelőtt. A törés ürügye, hogy a szerdai ülésén a Néppárt frakciója egy, a fideszes EP-képviselők együttes kizárását megkönnyítő belső szabályzatmódosítást szavazott meg. A Fidesz még előtte gyorsan bejelentette, hogy kilép a frakcióból, majd ezt követően a Néppárt azt is kezdeményezte, hogy akkor már a pártcsaládból magából is zárják ki a Fideszt.

 

De miért pont most jutott eszébe a magyar kormánypártnak kilépni, amikor már évek óta húzódik a konfliktus közte és a Néppárt között?

 

Mennyire jó ez Magyarországnak, és melyik EP-beli frakcióhoz csatlakozhatna a Fidesz 12 fős delegációja? Szakértőket kérdeztünk.

 

Szájer bukása miatt is juthatott holtpontra a Fidesz és az EPP viszonya

 

Gáspár Kristóf, a Paradigma Intézet munkatársa nem lepődött meg a szakításon, hiszen a Fidesz a 2015-ös migrációs válság óta időről időre fellépett a saját pártcsaládja, főleg annak liberálisabb szereplői ellen – ennek hatására 2019 márciusában az EPP fel is függesztette a Fidesz tagságát a pártcsaládban. Gáspár szerint ez a konfliktusos politika vezetett el a mai napig.

 

A politológus ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: mostanra a Néppártban felülkerekedtek azok, akik a Fidesztől meg akartak volna szabadulni, és pont ezeket a szereplőket erősítették meg az utóbbi idők világpolitikai eseményei, változásai – például Joe Biden beiktatása, vagy az, hogy Németországban szeptemberben parlamenti választások lesznek, ahol

 

a Zöldekkel versenyző, Merkel utáni CDU-nak visszaüthetett volna, ha az európai politikában szövetségben áll még akkor is a Fidesszel.

 

Hogy konkrétan miért pont most szánták rá magukat a felek a szakításra, azt Vermes Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ politológusa szerint csak a szereplők maguk tudhatják. Mindenesetre az elemző szerint mostanra fejthette ki hatását Szájer József volt fideszes EP-képviselő bukása: a szexbotrányba keveredett Szájer az Európai Néppárt-frakcióban hosszú időn át Manfred Weber frakcióvezető jobbkezének számított, és informálisan az utóbbi években ő volt az, aki hidat képzett a Fidesz és a Néppárt között. Ahogy Vermes mondta:

 

Szájer távozásával valószínűleg megszűnt minden informális háttérkapcsolat a felek között, ami a továbbiakban összetarthatta volna őket.

 

Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet kutatási igazgatója szerint pedig mostanra nem is túlzottan releváns a Fidesz szempontjából, hogy a néppárti frakcióban maradjon, ugyanis a számára fontos európai politikai erőviszonyokat – mint azt a EU költségvetési vitája is megmutatta – már nem az Európai Néppárton belüli folyamatok határozzák meg, hanem a különböző kormányok közötti szövetségi rendszerek. 

 

Böcskei hozzátette: Orbánék számára sokkal megfelelőbb, hogy döntetlen szakításként tudják kommunikálni a kilépésüket, és nem várták meg, hogy a Néppárt zárja ki őket véglegesen a frakcióból, ami a szabályzatmódosítással reális veszély lehetett volna.

 

A legrosszabb a Fidesznek, ha független lesz

 

Az, hogy a kilépéssel nyer vagy veszít-e Orbán, Gáspár Kristóf szerint nem ítélhető meg egységesen: belpolitikai fronton például akár még nyerhet is. A Fidesz egyébként is erősen a külső ellenségképekre építi a politikáját, és idehaza jól jöhet neki, hogy azt kommunikálhatja: „Nemcsak Brüsszel, még a saját szövetségese, pártcsaládja sem segít Magyarországnak.”

 

Ha viszont a hatalomtechnikai kommunikációs fogásokon túllépünk, Gáspár szerint egyértelműen hatalmas csapás a kormánypárt számára az EPP-frakcióból való kilépés, és nemcsak a Fidesz, hanem Magyarország lobbiereje is drasztikusan lecsökkent, hiszen mégiscsak az Európai Parlament legerősebb frakciójából került ki a magyar kormánypárt. A politológus arra számít, hogy a Fidesz egy darabig még biztosan közel fog maradni a Néppárthoz, hála a KDNP-nek, ami viszont bennmaradt a néppárti frakcióban: „Úgy is lehet fogalmazni, hogy a küszöb alatt azért még ott van a Fidesz is.”

 

Vermes Ádám szerint sok fog múlni azon, hogy a Fidesz csatlakozni fog-e valamely más frakcióhoz (praktikusan a lengyel PiS-t is magába foglaló, EU-kritikus konzervatív ECR vagy a Matteo Salvini vezette szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia frakciójához, itt vettük végig a forgatókönyveket): a Fidesz a 12 képviselőjével mindkét frakcióban erős, meghatározó szerepet tudna betölteni. Vermes szerint Orbánék azzal veszítenének a legtöbbet, ha függetlenként, frakciótagság nélkül folytatnák az európai parlamenti munkájukat:

 

nemcsak hogy fontos bizottsági helyeket veszítene így a Fidesz, de a delegációjuk méretéből adódó előnyöket sem tudnák realizálni.

 

Márpedig a Fidesz – Deutsch Tamás Azonnalinak adott interjúja alapján – pont arra készül, hogy delegációja függetlenként folytatja, legalábbis egy darabig. 

 

Böcskei Balázs ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy közel sem olyan egyértelmű, hogy a Fidesz-delegáció az ECR vagy az ID frakciójához csatlakozva vissza tudná szerezni azt a befolyását, amit a néppárti frakcióból történő kilépéssel elveszítenek. Mint elmondta: „A Fidesz esetében egy politikai vákuumhelyzet állhat elő: a mainstream jobboldalba egyre kevéssé van már beágyazva, de nem is intézményesült egy erős és egyértelmű formációban az az újpopulista jobboldali fordulat, amelyet sokan a brexit és Trump után importálódni láttak Európába is.” Így a politológus szerint

 

a magyar kormánypártnak hiába vannak szövetségesei Olaszországban és Lengyelországban, mert azok eseti vagy tömbszerű ereje összehasonlíthatatlan a Néppártéval.

 

Magyarország is megsínyli a szakítást?

 

Az MSZP-s EP-képviselő, Ujhelyi István a Fidesz néppárti frakcióbeli kilépésének hírére azzal reagált, hogy a Fidesz érdekérvényesítő képessége most nullára csökken, de az (egyetlen egy EP-képviselővel rendelkező) MSZP mindent el fog követni, hogy Magyarország és a magyar emberek érdekei emiatt ne sérüljenek. De valóban kell-e most jobban magyar érdekeket védeni, vagy igazából nem oszt, nem szoroz, hogy a Fidesz-delegáció hol ül az EP-ben?

 

Gáspár Kristóf szerint nem szerencsés az időzítés: bár az EU költségvetését decemberben elfogadták, azonban még eldöntetlenek azok a kérdések, hogy pontosan milyen formában és milyen területekre csoportosítsák a forrásokat – az ezekről szóló tárgyalásokon a magyar pozíció gyengülhet most, hogy a magyar kormány már nem tagja a néppárti szövetségnek, vagy legalábbis a frakciójának.

 

Böcskei Balázs ugyanakkor arra hívta fel a figyelmethogy az európai intézményrendszer magasabb szintjén dőlnek el azok a kérdések, amelyek Magyarországot érintik, nem az Európai Néppárton belül van az európai politika csomópontja. Ahogy az IDEA Intézet kutatója mondta:

 

„A következő időszak forrásfelhasználását és érkezését a Néppárton belüli konfliktusok eddig sem befolyásolták, és ezek után is kevéssé fogják.”

 

Hova ülhet be a Néppárt után a Fidesz? Utánajártunk.

Mi lesz a Fidesz szövetségeseivel most? Megkérdeztük őket.

Tényleg a Fidesz volt a probléma? Techet Péter véleménycikke!

 

NYITÓKÉP: Orbán Viktor beszédet tart a Néppárt egy eseményén 2012-ben, amikor még fel sem vetült a szakítás gondolata. Európai Néppárt / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák az osztrák kancellárt lapértesülések szerint. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is.

Az amerikai céggel dózisonkénti 23,20 eurós szerződést köthet az Európai Bizottság 2021 decemberétől 2023-ig.

A kormányinfón kiderült az is, hogy augusztusig se koncertre, se szállodába nem mehet az, akinek nincs védettségi igazolványa, és hogy hogyan pótolja a kormány az önkormányzatokat a kieső hipa-bevételek miatt.

Szakértők és aktivisták írtak egy törvényjavaslatot, az ellenzék közösen beadta a parlamentben, a kormány meg szép csendben rendeletbe is foglalta azt. Ritka jelenség ez Magyarországon.

Az újranyitó szolgáltatások csak a védettségi igazolványokkal rendelkezők számára hozzáférhetőek.

A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

A politikusokat egy zárva tartó klubnál fényképezték le, ahol éjszakába nyúlóan tartózkodtak. Munkamegbeszélésük volt, ketten közülük lemondtak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás