+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Vass Csaba
2021. március 3. szerda, 07:10
Sokan panaszkodnak, hogy kigyógyulva a fertőzésből egy ideig megváltozik bizonyos ételeknek a szaga és az íze. A szakember szerint ez legyen a legkisebb gondunk, és ne panaszkodjunk emiatt. Akinek viszont az egész hivatása ettől függ, annak ez olyan, mint élsportolónak a keresztszalag-szakadás.

Egy fiatal felnőtteknek szóló Facebook-csoportban bukkant fel egy bejegyzés, amiben egy koronavíruson átesett személy kérte sorstársai tanácsát, mert bár kigyógyult a betegségből, és újra érzi az ízeket és szagokat is, de azt tapasztalta, hogy néhány dolognak teljesen megváltozott az íze,

 

az érett banánnak szarszaga van, az üdítőknek és a gumicukornak pedig, mint a tornazokninak.

 

Amikor olyan az íze a kávénak, mint a másodjára gyújtott ciginek

 

Az elmúlt egy évben rengeteget lehetett hallani és olvasni arról, hogy a koronavírusos fertőzötteknél eléggé gyakori a szaglás és az ízérzék ideiglenes elvesztése, de köztudott az is, hogy ezt az influenzás és a náthás betegek is tapasztalják. Ez a probléma sokszor azoknál a koronavírus-fertőzötteknél is jelentkezik, akiknél a betegség enyhe lefolyású, és sokaknál csak akkor kezdett gyanús lenni, hogy talán fertőzöttek, amikor észrevették, hogy elvesztették ezeket az érzékeléseket.

 

Jankánál – aki egy budapesti egyetemista lány – még novemberben bizonyosodott be, hogy koronavírus-fertőzött. Sokáig nem tapasztalta magán a betegség tüneteit, viszont furcsa lett számára, hogy az esti mézes kakaója egyszer csak elveszítette az ízét, pontosabban szerinte olyan volt, mint amikor egy papírlapot megkóstol az ember.

 

Ezért másnap leteszteltette magát, és az eredménye pozitív lett. A karanténban eltöltött idő alatt azzal szórakoztatta magát, hogy

 

Erős Pistát kent a vaszabis csipszre, mivel kíváncsi volt rá, hogy az ennyire intenzív ízeket érzi-e legalább. És nem.

 

Elmondása szerint az ízvesztés a pozitív tesztjét követő tizedik nap után kezdett elmúlni, a helyzete pedig napról napra fokozatosan javult, viszont az édes italoknak, amilyen a kakaó és a különböző üdítőitalok, továbbra is „papírízük maradt”. Jankánál a koronavírus-fertőzés enyhe lefolyású volt, az ízvesztésen és fáradtságon kívül nem tapasztalt más tüneteket.

 

Mivel önköltségre nem szeretett volna további koronavírus-teszteket elvégezni, ezért a betegségét igazoló teszt eredménye utáni tizennegyedik napon elhagyta a házi karanténját, mivel magát egészségesnek érezte, viszont a papírízű édes italoktól még egy jó hónapig nem tudott szabadulni.

 

Júlia december legvégén lett beteg, de nem a tipikus tünetek jelentkeztek nála, inkább csak fáradt és gyenge volt. Január 4-én elveszítette a szaglását és az ízérzékét. Január 5-én végeztek tesztet rajta, és pozitív lett az eredménye. Étvágytalanságra panaszkodott, elvesztette a szaglását és az ízérzékét is, és a pozitív teszteredménye utáni hetedik napon kezdte el csak újra érezni az erősebb illatokat (pl. illóolajok, ecet). Aztán több illatot ismert fel, majd visszajött az étvágya is, de az erősebb szagokat még hetekig nem érezte, vagy másképp érzékelte.

 

Azóta már megszűnt ez a problémája, de néha még elveszíti kicsit az egyensúly-érzékét, vagy pár másodpercre elsötétedik előtte a kép. A háziorvosa szerint ez gyakran előforduló jelenség azoknál, akik átesnek a fertőzésen. Júlia a betegsége alatt nem szedett gyógyszert, csak rengeteg C-vitamint, és nagyon sok D-vitamint. Kórházba sem került, mivel nem voltak súlyosak a tünetei, otthon kezelte magát. Júlia arról is panaszkodott, hogy az ízek és szagok visszanyerése után legalább egy hétig furának érezte a kávé ízét, pontosabban olyan volt az íze,

 

mintha egy elnyomott, majd újra meggyújtott cigarettát szívna.

 

Más exkoronások is hasonló tapasztalatokról számoltak be. Többen voltak, akik hónapokon át tartó szagvesztésről panaszkodtak, de olyanok is, akik a felépülésük után több hónapon keresztül küszködtek azzal, hogy vagy egyáltalán nem érezték a szagokat és ízeket vagy pedig teljesen másképp érezték azokat. Erről az állapotról egyébként az Azonnali podcastjét szerkesztő Ágoston Dániel is beszámolt nekünk, aki szeptember elejétől januárig az alapízeken kívül semmilyen más ízt nem érzett, és a szaglását is teljesen elvesztette januárig.

 

Állítása szerint jelenleg mindennek van valami meghatározhatatlan szaga és íze, ami rajta van mindenen és amit valami ecetes, mustáros ízhez lehetne hasonlítani. De nemcsak kollégánk, hanem több más exkoronás is arról panaszkodott, hogy a felépülésük után (volt, aki erről két negatív PCR koronavírus-teszttel is meggyőződött) még rengeteg ideig érzett valamilyen körülírhatatlan szagot és ízt mindenen, amit evett, ivott vagy csak megszagolt.

 

A koronavírus nem túl izgalmas

 

A történtek kapcsán – a Magyar Orvosi Kamara (MOK) ajánlásával – megkerestük Dr. Csilek Andrást, a MOK Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi szervezetének elnökét, aki infektológusként már tavaly március óta foglalkozik a koronavírussal fertőzött betegek kezelésével. A szakember az íz- és szagvesztés kapcsán konyhanyelven megfogalmazva azt mondta el, hogy azt a vírus szaporodása váltja ki:

 

a vírus ekkor letarolja a felső hámsejteket a légutakban, az orrban és a szájüregben is.

 

„Ez nem csak a koronavírus esetében van így, mert más vírus is tud hasonlót csinálni, csak a koronavírusnál ez nagyon jellegzetes, mert a vírus tönkreteszi azokat a receptorokat, amelyek segítenek nekünk az ízérzékelésben” – mondta Csilek, aki szerint influenzánál és más vírusoknál is lehet tapasztalni ehhez hasonló szag- és ízvesztést, csak sokkal ritkábban, és ez a jelenség sokáig fennmaradhat akkor is, ha a páciens már bizonyíthatóan meggyógyult, tehát rendelkezik két negatív teszttel is.

 

A szakember szerint az orvostudomány nagyon egyszerű okokból kifolyólag nem keres megoldást arra, hogy mivel kellene kezelni ezeknek az elvesztését: ez az állapot ideiglenes, ráadásul nem életveszélyes.

 

De Dr. Csilek András szerint nemcsak a szaglás és az ízlelés elvesztése nem foglalkoztatta a járvány tavalyi kitöréséig az orvostudományt, hanem eleve a koronavírus sem. A szakértő hangsúlyozta, hogy a koronavírusok családjával azért nem nagyon foglalkozott a szakma eddig, mert „ez egy nagyon közönséges vírus”.

 

„Mivel nem sok mindent okoz az embereknél, általában csak náthát, ezért infektológiai szempontból nem túl izgalmas”– mondta.

 

„Vannak sokkal nagyobb problémák, amivel foglalkozniuk kell. Nekem infektológusként az a feladatom, hogy a koronavírusban megbetegedettek kórházi kezelését lebonyolítsam, de ritkán jön be valaki a kórházba azzal, hogy »két hete nem érzem a szagokat«. Ez egy ismert jelenség, átmeneti, önmagától gyógyuló és nem igényel gyógykezelést, ezért nem a legizgalmasabb téma. A légzési - és szívelégtelenség, amit okoz a vírus, jóval komolyabb menedzselést igényel” – mondja az orvos. Szerinte az íz- és szagvesztés tünete bizonyos szempontból hasznos is, mivel ha a tüneteket produkáló páciensnél ezek jelentkeznek, akkor „szinte száz százalékos bizonysággal kimondható, hogy koronavírus-fertőzésben szenved”.

 

Annak kapcsán, hogy a fertőzésből kigyógyult betegek hirtelen másként érzékelik a szagokat, az infektológus úgy fogalmazott: ez a vírus semmi olyant nem tud, amit ne láttak volna már a szakemberek korábban is, csak a mértéke más, sokkal több pácienst betegít meg.

 

„Ez egy akut légúti vírus, ami képes a tüdőszövet károsítására. A terhesség alatt is előfordul, hogy félreértjük a szagokat. Az agyunk egyszerűen félreérti a jeleket, mert a vírusfertőzés során károsodnak az idegpályák és a receptorok, amik viszik a jelet az agyhoz. Ha valaki túl forró ételt eszik, akkor is eltart egy ideig, amíg visszaáll a normál ízérzékelés” – fogalmazott az infektológus, aki szerint az íz- és szagvesztéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem lehet mérni, hogy egy egytől tízig tartó skálán valaki csak egyesnek érzi az ízeket, és hogy ez mennyire változik az idő elteltével, de még így is ez a legkisebb gond szerinte a vírussal.

 

Ami egy infektológusnak semmi, az egy borásznak olyan, mint sportolónak a keresztszalag-szakadás

 

Persze a történet teljesen más fordulatot vesz, ha olyanokat kezdünk el kérdezni az íz- és szagvesztésről, akiknek ez az életük és a munkájuk része. Egy borász életét pélául rendkívül meg tudja nehezíteni ezek elvesztése.

 

Zsirai Kata, a tokaj-hegyaljai borvidéken működő Zsirai Pincészet borásza szintén átesett a koronavírus fertőzésen tavaly ősszel. Az évszakot azért fontos kiemelni, mert egy borásznak mindig is szüksége van az ízlelésére és a szaglására, de

 

ősszel különösen, amikor a szüretelés és a borkészítés első fázisa zajlik, majd amikor erjednek a borok, és dönteni kell egyes tételek sorsáról.

 

„Valami teafaolajat szagolgattam, aminek valami brutálisan erős illata van, és abból sem éreztem semmit” – mesélte Zsirai Kata annak kapcsán, hogy mikor jött rá, hogy valószínűleg fertőzött. A borász legalább 10 napig nem érzett semmilyen szagot, ráadásul a betegség éppen október közepén csapott le rá, amikor éppen erjedtek a boraik és borzasztóan kellemetlen volt számára, hogy nem tudta ellenőrizni, hogy a mustoknak nincs-e véletlenül valamilyen erjedési hibája. A borásznak ugyanakkor az is nagy kiesést okozott, hogy egyáltalán nem érezte a szagokat, mivel így kóstolásnál nehezen tudta megalapítani, hogy az a bor jó-e egyáltalán.

 

Zsirai elmondása ő még szerencsés helyzetben volt, mivel rendelkezik egy profi segítővel, aki az orra és a szája tudott lenni ebben az időszakban. A tokaj-hegyaljai borász abban is szerencsésnek tartja magát, hogy az íz- és szagvesztés nála éppen olyan hirtelenséggel tűnt el, mint amilyen hirtelen keletkezett, és felépülése után minden visszaállt a régi kerékvágásba.

 

HA EZEK A BORBESZERZŐK, SZAKÍRÓK ÉS SOMMELIER-K SEM ÉREZNÉNEK ÍZEKET, NEM LENNE KINEK ELADNI A BOROKAT EZEN A SHANGHAJI BOREXPÓN. FOTÓ: ZSIRAI PINCÉSZET

 

Frittmann Péter, a kunsági borvidéken dolgozó Fritmann borászat borásza is átesett a koronavírus-fertőzésen, és ő is megtapasztalhatta, hogy milyen kellemetlenségekkel jár egy borász életében, ha elveszíti ezt a két érzékét. Nála azt követően alakult ki az ízvesztés, hogy már a betegségének a második harmadában járt, tehát már nem volt lázas és jó volt a közérzete is.

 

Inkább csak textúrákat érzett, mint ízeket és emiatt a három hét karantén alatt nem is volt értelme dolgoznia.

 

„Amikor visszakerültem a munkába, akkor még nem nagyon kóstoltam, mert tudtam, hogy nem releváns az, amit érzek” – mesélte Frittman Péter. Mivel neki mint borásznak rendkívül fontos a szaglás, ezért amikor elvesztette azt ideiglenesen, pánikszerűen szaglászni kezdett mindent. Hétről hétre jött vissza az ízérzékelése, eközben pedig folyamatosan tesztelte magát például gyümölcsök kóstolgatásával, egészen addig, ameddig már fel sem tűnt neki, hogy a korábbi koronavírusos tapasztalataihoz képest változott volna bármi is.

 

Ám annak ellenére, hogy visszatért az ízérzéke, még egy darabig előfordult, hogy bizonyos ízeket teljesen másképp érzékelt: a keserű ízeket például sokkal hangsúlyosabban. Ezt onnan tudta, hogy bizonyos borokat többen is kóstoltak családon belül, a többiek pedig teljesen másképp vélekedtek arról az ízről, mint amit ő érzett, vagy a családtagjai éppen, hogy nem érezték ezt. „Egy bírálatra nem mentem volna be azzal az érzékszervi háttérrel” – mesélte nevetve a borász.

 

Azóta teljesen helyreállt az ízérzékelése. Hálás is emiatt, mivel állítása szerint egy borásznak enélkül dolgozni olyan, mintha egy élsportolónak keresztszalag-szakadása lenne: „Egy borásznak egy vagy két hétig el lehet lenni úgy, hogy nem kóstolt, és bízik abban, amiket csinált, de hónapokon át már veszélyben forog az a tevékenység, amit folytat.” Pláne, ha valaki nem a családi pincészetben dolgozik, hanem mondjuk alkalmazott borászként.

 

NYITÓKÉP: PIXNIO

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német Zöldek hétfőn döntik el: Baerbockkal vagy Habeckkel lesz-e esélyük az ország történetében először zöld kancellárt adni. Vajon kit és mit támogatnak a két magyar zöldpártnál? Megkérdeztük.

Az iskolák is újra teljesen nyitva vannak, bár az osztályokban továbbra is viselni kell a maszkot. Az országban heteken belül jöhet a teljes nyitás.

Az orosz cég így biztosan nem vehet részt a dukovany-i atomerőmű bővítésében. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki.

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás