Már Ausztria és Dánia is az EU-n kívül keres megoldást a vakcinaproblémára

Szerző: Petróczi Rafael
2021.03.02. 08:40

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban jóval sikeresebb Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről. Az EU megkerülését a felek a lassú vakcinagyártással és engedélyezetési folyamattal, valamint a jövőbeni kilátásokkal indokolják.

Már Ausztria és Dánia is az EU-n kívül keres megoldást a vakcinaproblémára

Egyre jobban kezd szétesni az az eredeti uniós elképzelés, hogy a tagállamok csakis az EU-n keresztül jussanak koronavírus elleni vakcinákhoz: először Magyarország rendelt meg és engedélyeztetett több olyan vakcinát (Szputnyik V, Sinopharm), amiket az uniós gyógyszerügynökség, az EMA nem engedélyezett, vagy olyat, amit az EMA csak a magyarok után engedélyezett (AstraZeneca).

Aztán az elszabaduló harmadik hullám miatt nehéz helyzetbe került Szlovákia – a járvány ottani felfutásának okait itt foglaltuk össze – adta arra a fejét, hogy az Európai Bizottságot megkerülve szerezzen be orosz Szputnyik V-vakcinákat, amikből az első adag – kémfilmbe illő módon – hétfő este meg is érkezett az országba. Nem tart még itt, de úgyszint kifelé kacsintgat az uniós kötelékből Lengyelország, ami hétfőn kezdte meg a tárgyalásokat Kínával a Sinopharm-vakcinák behozataláról.

Úgy tűnik azonban, hogy ehhez az EU-t megkerülő gyakorlathoz további tagállamok is csatlakozhatnak: hétfő este jelentette be Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hogy még a héten, csütörtökön Izraelbe fog látogatni Sebastian Kurz osztrák kancellár és Mette Frederiksen dán miniszterelnök, hogy testközelből nézhessék meg az ottani vakcinagyártási körülményeket.

Ahogy azt Netanjahu elhintette:

a találkozó keretében a három vezető egy „nemzetközi vakcinagyártási együttműködés” kialakításáról is tárgyalni fog.

A szándékot Sebastian Kurz osztrák kancellár is megerősítette, aki a német Bildnek nyilatkozva elmondta: nem akar többet csupán az EU-tól függni a vakcinák tekintetében, felhozva kritikaként a vártnál lassabb uniós vakcinagyártást, valamint az EMA lassú engedélyeztetési folyamatát.

„Abban egyeztünk meg nyáron, hogy az EU-ból érkező vakcinák a tagállamok számára jó időben le lesznek gyártva és gyorsan engedélyeztetve.

Noha ez a megközelítés alapvetően helyes volt, az EMA túl lassú a vakcinák engedélyeztetésében, és a gyógyszergyártók szállítási keresztmetszete is szűk”

– mondta Kurz.

Ennél már óvatosabban nyilatkozott Mette Frederiksen, aki leszögezte, hogy az Izraellel való tárgyalás nem jelenti azt, hogy Dánia vakcinaügyben elvesztette volna a bizalmát az EU-ban, de mindent meg kell tenni a vakcinagyártás felgyorsítása érdekében.

„Könnyen kerülhetünk olyan szituációba, ahol nemcsak oltani, hanem újraoltani is kell az embereket, talán évente egyszer. Ezért kell radikálisan fokoznunk a vakcinatermelést”

– jelentette ki a dán miniszterelnök.

Tény ami tény, Izrael sokkal jobban áll az emberek beoltása terén, mint Ausztria vagy Dánia. A Bloomberg összesítése szerint ott 100 emberre már 90 adag oltás jut, a 8,7 millió fős lakosság 52,4 százaléka megkapta az első oltást, 37,6 százaléka pedig a másodikat is.

Ezzel szemben Ausztriában csak 7,4 adag vakcina jut 100 emberre, a 9 milliós lakosságnak mindössze 4,8 százaléka kapta meg az első, és 2,6 százaléka a második oltást. Dániában sem sokkal jobb a helyzet: ott megközelítőleg 10,6 adag vakcina jut egyelőre 100 emberre, az 5,8 milliós lakosság 7,4 százaléka kapta meg az első, és 3,2 a második oltást.

Orosz és kínai vakcinák ide vagy oda, egyelőre Magyarország sem kiugró e tekintetben: 9,6 adag oltóanyag jut 100 emberre, a 9,6 milliós lakosság 7 százaléka kapta meg eddig az első, és 2,6 százaléka a második oltást. Orbán Viktor mindazonáltal arra számít, hogy a kínai Sinopharm-vakcina hazai felpörgetésével az eddig a vakcinára regisztrált mintegy 2,4 millió főt húsvétig be fogják tudni oltatni legalább az első adag vakcinával.

NYITÓKÉP: Sebastian Kurz / Facebook

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek