A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban jóval sikeresebb Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről. Az EU megkerülését a felek a lassú vakcinagyártással és engedélyezetési folyamattal, valamint a jövőbeni kilátásokkal indokolják.
Egyre jobban kezd szétesni az az eredeti uniós elképzelés, hogy a tagállamok csakis az EU-n keresztül jussanak koronavírus elleni vakcinákhoz: először Magyarország rendelt meg és engedélyeztetett több olyan vakcinát (Szputnyik V, Sinopharm), amiket az uniós gyógyszerügynökség, az EMA nem engedélyezett, vagy olyat, amit az EMA csak a magyarok után engedélyezett (AstraZeneca).
Aztán az elszabaduló harmadik hullám miatt nehéz helyzetbe került Szlovákia – a járvány ottani felfutásának okait itt foglaltuk össze – adta arra a fejét, hogy az Európai Bizottságot megkerülve szerezzen be orosz Szputnyik V-vakcinákat, amikből az első adag – kémfilmbe illő módon – hétfő este meg is érkezett az országba. Nem tart még itt, de úgyszint kifelé kacsintgat az uniós kötelékből Lengyelország, ami hétfőn kezdte meg a tárgyalásokat Kínával a Sinopharm-vakcinák behozataláról.
Úgy tűnik azonban, hogy ehhez az EU-t megkerülő gyakorlathoz további tagállamok is csatlakozhatnak: hétfő este jelentette be Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hogy még a héten, csütörtökön Izraelbe fog látogatni Sebastian Kurz osztrák kancellár és Mette Frederiksen dán miniszterelnök, hogy testközelből nézhessék meg az ottani vakcinagyártási körülményeket.
Ahogy azt Netanjahu elhintette:
A szándékot Sebastian Kurz osztrák kancellár is megerősítette, aki a német Bildnek nyilatkozva elmondta: nem akar többet csupán az EU-tól függni a vakcinák tekintetében, felhozva kritikaként a vártnál lassabb uniós vakcinagyártást, valamint az EMA lassú engedélyeztetési folyamatát.
„Abban egyeztünk meg nyáron, hogy az EU-ból érkező vakcinák a tagállamok számára jó időben le lesznek gyártva és gyorsan engedélyeztetve.
– mondta Kurz.
Ennél már óvatosabban nyilatkozott Mette Frederiksen, aki leszögezte, hogy az Izraellel való tárgyalás nem jelenti azt, hogy Dánia vakcinaügyben elvesztette volna a bizalmát az EU-ban, de mindent meg kell tenni a vakcinagyártás felgyorsítása érdekében.
– jelentette ki a dán miniszterelnök.
Tény ami tény, Izrael sokkal jobban áll az emberek beoltása terén, mint Ausztria vagy Dánia. A Bloomberg összesítése szerint ott 100 emberre már 90 adag oltás jut, a 8,7 millió fős lakosság 52,4 százaléka megkapta az első oltást, 37,6 százaléka pedig a másodikat is.
Ezzel szemben Ausztriában csak 7,4 adag vakcina jut 100 emberre, a 9 milliós lakosságnak mindössze 4,8 százaléka kapta meg az első, és 2,6 százaléka a második oltást. Dániában sem sokkal jobb a helyzet: ott megközelítőleg 10,6 adag vakcina jut egyelőre 100 emberre, az 5,8 milliós lakosság 7,4 százaléka kapta meg az első, és 3,2 a második oltást.
Orosz és kínai vakcinák ide vagy oda, egyelőre Magyarország sem kiugró e tekintetben: 9,6 adag oltóanyag jut 100 emberre, a 9,6 milliós lakosság 7 százaléka kapta meg eddig az első, és 2,6 százaléka a második oltást. Orbán Viktor mindazonáltal arra számít, hogy a kínai Sinopharm-vakcina hazai felpörgetésével az eddig a vakcinára regisztrált mintegy 2,4 millió főt húsvétig be fogják tudni oltatni legalább az első adag vakcinával.
NYITÓKÉP: Sebastian Kurz / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.