+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Vass Csaba
2021. március 2. kedd, 13:15
Noha a hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet, a tenger antik pénzérméket mosott a felszínre. A korrupcióellenes ügyészség szagot fogott.

A romániai Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) fedezett fel egy – a szakértők szerint – ókorból származó hajóroncsot a Konstancától alig 12 kilométerre északra található Mamaia-üdülőtelep tengerpartjának közelében.

 

 

A korrupcióellenes ügyészek éppen egy korrupciógyanús ügyben nyomoztak, amikor a parttól mintegy 2 tengeri mérföldre, 25 méteres mélységben felfedezték a hajóroncsot, amiről egyelőre annyit tudni, hogy nincs egy darabban,

 

nagy valószínűséggel antik darab, egy 14 centiméteres részét részét pedig már elküldték szénizotópos kormeghatározásra, hogy megállapítsák a pontos korát.

 

Az még Romániában sem szokott előfordulni, hogy a DNA korrupciós ügyeket felgöngyölítő ügyészei történelmi leletekre bukkanjanak, eredetileg most sem ez volt a cél.

 

A DNA azért indított nyomozást a térségben, mert a Fekete-tenger román tengerparti részein – így a Mamaiához közeli tengerpartokon is – hatalmas munkálatok kezdődtek meg az elmúlt években annak érdekében, hogy a partmenti vízfenékről kikapart homokból kiszélesítsék a strandokat. Ezek a munkálatok a gyakorlatban így néznek ki:

 

Közzétette: Apele Romane Dobrogea-Litoral – 2021. február 19., péntek

 

A 752 millió eurós (mai árfolyamon 274 milliárd forintos) beruházással számoló projektbe még 2018-ban vágtak bele, 2019-ben pedig a kulturális minisztérium alá tartozó Konstanca megyei kulturális osztály adta ki a területre az úgynevezett régészeti mentesítési engedélyt, aminek értelmében elkezdődhetett a munka a területen, mivel az „régészeti szempontból nem érdekes”.

 

Mint kiderült, a megyei kulturális osztály tévedett, ugyanis az elmúlt héten a munkálatok során a kikapart homokból ókori érmék kerültek elő.

 

Ezt követően a DNA rögtön nyomozást indított, hogy kiderítsék, mi állhat annak hátterében, hogy a megyei kulturális osztály kiadta ezt az engedélyt, a minisztérium pedig rá is bólintott erre.

 

Az egyelőre nem tudni, pontosan hogyan bukkantak a hajóroncsra, de az már biztos, hogy emiatt a térségben teljesen leálltak a munkálatokkal.

 

A DNA-t 2002-ben alapították Romániában azért, hogy felgöngyölítse a korrupciógyanús ügyeket az országban. Működése során számos nagy kaliberű politikust juttatott rácsok mögé, közülük a leghíresebb Liviu Dragnea, a posztkommunista-nacionalista Szociáldemokrata Párt (PSD) egykori vezére, akit 2019 májusában – egy DNA által feltárt korrupciós ügy miatt – 3 és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek.

 

A szervezet ugyanakkor maga sem volt mentes a botrányoktól. 2018-ban kiderült, hogy titkos együttműködési megállapodást kötöttek a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI), és 2009-től kezdődően illegálisan hallgattak le több romániai politikust és közéleti szereplőt, összesen 36 406 személyt, ezeknek a lehallgatásoknak az anyagát pedig igyekeztek felhasználni az adott személyek elleni bírósági tárgyalásokon is.

 

A DNA-t 2013-tól egészen 2018-as leváltásáig vezette Laura Codruța Kövesi (a neve a volt férje révén magyar), akit 2019-ben az Európai Ügyészség (EPPO) főügyészévé választottak. Hogy pontosan mi is az az Európai Ügyészség, és mely országokban működhet, arról itt írtunk részletesen.

 

NYITÓKÉP: Apele Romane Dobrogea-Litoral / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás