Jakab Péter: A Jobbik soha nem volt szélsőjobboldali párt, csak megtűrt vállalhatatlan embereket

2021.03.01. 07:10

A Jobbik elnöke és miniszterelnök-jelöltje szerint a mi hazánkos közeg hathatott rá negatívan, amikor korábban még ő is zsidózott, most meg már a nép egyszerű gyermekének tartja magát, aki párizsis szendvicset majszolgat az Instagramon. De mennyire tartja Jakab Péter ezt az imidzsét politikai terméknek? Mennyit készül egy krumplizós felszólalására, és mennyire tartja fontosnak, hogy a parizeren túlmutató témákról is gondolkodjon? Nagyinterjú.

Jakab Péter: A Jobbik soha nem volt szélsőjobboldali párt, csak megtűrt vállalhatatlan embereket

Ha hétfő, akkor politikusinterjú az Azonnalin: Fekete-Győr András Momentum-elnökkel készített interjúnkat itt, a Szabó Tímea Párbeszéd-társelnökkel készítettet itt, a Schmuck Erzsébet LMP-társelnökkel készítettet pedig itt olvashatod.

 

Egy idézettel kezdenénk: „Nagyon szeretném, ha pártokon kívülről érkezne majd a miniszterelnök-jelölt”. Ki mondta?

Jakab Péter.

Így van. Miért nem civil miniszterelnök-jelöltje lett a Jobbiknak?

Vártuk az alkalmas, pártok fölött álló civil jelöltet, de nem esett be az ajtón. Ez nem csoda, hiszen egy olyan csatatérre kellene felmerészkednie, ahol fogja kapni a lövéseket rendesen, és lehet, pont a civil karrierjét teszi kockára. Nem mindenkitől várható ez el.

Így ön hősiesen beáldozta magát.

Soha nem voltam az a típus, aki megfutamodik a küzdelemtől, én a csatatérre születtem. Remélem, eljön a pillanat, amikor győzni is fogunk.

Ha egy mondatban kéne összegeznie, hogy miért önt kéne választani közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek, mit mondana?

Én érkeztem a legtávolabbról az ellenzéki együttműködésbe, és

azzal, hogy itt vagyok, azt bizonyítottuk, hogy integratív politikai szereplőként jelenünk meg a politikai palettán.

Olyan szereplőként, aki mindenkivel meg tudja találni a közös politikai nevezőt, és ki tudjuk alakítani a közös nemzeti minimumokat.

Erre a többi ellenzéki miniszterelnök-jelölt ön szerint nem lesz képes?

Nem mondtam, hogy nem képesek. De aki messziről érkezik egy ellenzéki együttműködésbe, és ott meg tudja állni a helyét, az lehet, hogy alkalmasabb erre a feladatra. De ezt bízzuk a népre, a nép bölcsességét ne vitassuk el. Azért lesz előválasztás, hogy a hibafaktorokat a népi bölcsesség iktassa ki a rendszerből.

Miben lenne jobb közös miniszterelnök-jelölt, mint Karácsony Gergely?

Nem mondom, hogy jobb miniszterelnök-jelölt lennék. Az biztos, hogy én harcias és fegyelmezett típus vagyok, elmegyek mindig a falig, ha kell, de mindig tartom a sort. Talán a vidéki szavazókat Jakab Péter jobban meg tudja szólítani, mint Karácsony Gergely, a fővárosiakat pedig Karácsony Gergely tudja jobban megszólítani, mint Jakab Péter. Mi azt képviseljük, hogy kétfordulós legyen a miniszterelnök-jelölti előválasztás, hogy még véletlenül se fordulhasson elő, hogy valaki 28 százalékkal kikiálthatja magát közös miniszterelnök-jelöltnek, mert pont az integritás veszne el.

A második fordulóba kerüljön be az az első fordulóban legerősebb kettő vagy három jelölt?

Hogy mennyien kerüljenek be, ezen lehet vitatkozni, de legyen második forduló.

Mikor legyen?

Még egyelőre az első forduló időpontja sincs tisztázva.

Mennyi legyen a két forduló közötti szünet?

Ez technikai kérdés. Minél jobban el kell húzni egy kampánytevékenységet, hiszen annál jobban tudjuk tematizálni a közvéleményt. Csak közben van egy járványhelyzet, ami sok mindent felülír: lehet, hogy egy vagy másfél hónapra nyílik csak meg a lehetőség, hogy előválasztást tartsunk. 

Az eldőlt már, hogy lesz-e pártlistás előválasztás?

Nagyon sok minden eldőlt, ez is, de az ellenzéki pártelnökök megállapodtak abban, hogy ezzel és a részletekkel csak akkor lépünk a nyilvánosság elé, ha eljön az ideje. Lehetne szivárogtatni és hírversenyben előrébb tornászni magunkat, de akkor pontosan azt az előnyömet nulláznám le, ami a fegyelmezettségemből jön. A bizalom nehezen épül ki olyan politikai szereplők között, akik korábban egy asztalhoz sem ültek le, könnyen le lehet rombolni: ezért fontos, hogy a bizalomra nagyon vigyázzunk, és a bizalom alapja a fegyelmezettség, tehát nem beszélünk ki, tartjuk a sort. Van, aki szeret egy kicsit előre szaladni, én meg azt szeretem, ha a reguláris hadsereg szervezetten halad előre, mert így van esélyünk legyőzni a Fideszt.

Hány százalékos most a megállapodás mértéke a napirenden lévő ügyek kapcsán?

Ezt százalékosan nem lehet kifejezni, mert van, amikor előrébb lépünk, van, amikor kicsit hátrébb. Az előválasztás szabályrendszerét tekintve azt mondom, hogy 80 százaléknál tartunk, tehát az utolsó simítások következnek a technikai részletek tekintetében.

Ha röviden kéne jellemeznie, mit mondana Márki-Zay Péterre?

Az ellenzéki együttműködés úttörője.

Dobrev Klára?

Nehéz örökség.

Gyurcsány miatt?

Igen.

Pálinkás József?

Tudós. A tudósokra inkább a háttérben van szükség, mint a frontvonalban.

Szanyi Tibor?

Rossz vicc.

Fekete-Győr András?

Ha én vagyok a reguláris hadsereg, akkor ő a szabadcsapat.

Karácsony Gergely?

Nap mint nap bizonyít.

Mit?

Azt, hogy képes órási ellenszél ellenében is működtetni egy fővárost. Ez a magyar viszonyok között nem kis teljesítmény.

Miniszterelnökként az orbáni örökséggel kell majd szembesülnie. Hogyan áll most a Magyarország elleni hetes cikkes eljárás?

Soha semmilyen következménye nem volt annak Magyarországra nézve. Ez egy gumicsont, amivel az EU bizonyíthatja, hogy nagyon szigorúan őrködik a demokratikus értékek és a jogállamiság felett, de azért ha a német gazdasági érdekek úgy kívánják, megelégednek egy dorgálással is anélkül, hogy annak bármiféle következménye lenne.

Ha a jogállamisági mechanizmus során megvonnák Magyarországtól az uniós pénzeket, ön miniszterelnökként honnan szerezne ezek pótlására forrásokat?

Ha én lennék a miniszterelnök, akkor ilyen mechanizmus szóba se kerülhetne. Akkor Magyarország egy demokratikus, jogállami keretek között működő ország lenne, ahol betartják a szabályokat, a közpénzeket átláthatóan használják fel, és azok oda jutnak, ahova szánják őket: a magyar dolgozók, nyugdíjasok, egyetemisták, fiatalok zsebébe. Nem pedig Mészáros Lőrincébe.

Ehhez el kéne távolítani hivatalából Polt Pétert, amihez viszont kétharmad kéne.

Ahol jogállamiság van, ott egy ügyész akár még a saját főnökeit is el tudja számoltatni, ha azokat nem védi be a maffia főnöke, alias Orbán Viktor. Polt Pétert nem leváltani kell, hanem lecsukni.

Fekete-Győr Andrásék korrupcióellenes ügyészségét valósítanák meg önök is?

Ennek ötletét nagyon sokan fölvetették már, mi jobbikosok is. Romániában van egy jól működő példa antikorrupciós ügyészségre, amit nem szégyen átvenni: az az ügyészség nemcsak elszámoltat politikus bűnözőket, de még a vagyonelkobzás eszközét sem gyáva használni, és közpénzmilliárdokat tudtak visszacsatornázni a tolvajok zsebéből a munkavállalókéba.

Mondta, hogy messziről érkezett a Jobbik az összefogásba. Melyiket tartja nagyobb változásnak: a Fidesz liberálisból jobbközép párttá, vagy a Jobbik szélsőjobboldaliból jobbközép párttá válását?

A különbség ott van, hogy a mi változásunk őszinte: mi be tudtuk ismerni, hogy valamit rosszul csináltunk, és hiszünk abban, hogy komoly és jó irányú a változásunk, amit nem a hatalom és a pénz mozgat. A Fideszen nem látok valódi változást, mert nekik nincs ideológiájuk, nincs világnézetük: ahonnan a hatalmat, a pénzt remélik, abba az irányba fognak politizálni. Ha éppen Soros adja nekik a pénzt, akkor ők imádni fogják Sorost, és a Liberális Internacionálé tisztségét is elvállalja Orbán Viktor. De ha épp a politikai érdek azt kívánja, hogy Soros legyen a patás ördög, akkor az lesz. Ők közvélemény-kutatások alapján politizálnak, nem hitből.

Ezt tették már a kilencvenes években is, amikor végrehajtották a jobboldali fordulatot?

Én akkor 14 éves voltam, annyira nem figyeltem még a politikát. Lehet, ők akkor még hittek is abban, amit képviseltek, aztán valami törés bekövetkezhetett Orbán Viktor pályafutásában, és úgy gondolta: meg kell nézni, hogyan lehet hatalmat szerezni és azt a saját anyagi javára fordítani. Hogy ez a törés a '90-es években vagy 2002-ben következett-e be, nem tudom megmondani, de 2002-re tippelnék.

'98-ban én még a Fideszre szavaztam.

Az 1998-2002 közötti Fidesz politikájában még azt láttam, hogy van némi értelmiségi támasz, amit nem Habony Árpádnak meg Pesti Srácoknak hívtak. Ott még volt komoly tudományos hálózat a Fidesz háta mögött, mint Pálinkás József. Ma csak hatalomtechnika van, kormányzati teljesítmény nincs.

Ugyanezzel vádolják sokan a Jobbikot is, hogy amiatt kezdett el középre mozogni, mert hatalomtechnikai megfontolások alapján belátták, hogy szélsőjobboldali retorikával nem tudnak megszólítani 10-15 százaléknyi embernél többet.

A Jobbik valójában soha nem volt szélsőjobboldali párt, de megtűrt vállalhatatlan, szélsőjobboldali személyeket.

Ez hiba volt, amivel Vona Gábor szembenézett, csak nem elég bátran. 2018-ban, amikor elhagyta a hajót, még akkor sem történt komoly szembenézés. Az igazi határátlépés az én szememben az volt, amikor…

Amikor önt megválasztották?

Inkább januárban, amikor azt mondtuk, hogy amit Kulcsár Gergely elkövetett, azt nekünk nem kell megmagyarázni, nem mentegetőznünk kell miatta. Hanem világossá kell tenni, hogy mit szabad, és mit nem, akkor is, ha egy politikusunk távozása sárdobálással jár. Szerintem mi ezt megtettük.

A Fidesz ma szélsőjobboldali párt?

A Fidesz megérkezett a szélsőjobbra, de nem a hitük miatt, hanem mert most ezt kívánja a hatalom meg a pénz. Most eljátsszák azt, hogy ők szélsőjobboldaliak.

Ha valaki hitből szélsőjobboldali, az jobb, mintha csak pózol vele?

Az nem lesz parlamenti tényező, kormányzati meg pláne.

Nem sajnálja, hogy a Fidesz elvette a szélsőjobboldali teret önöktől?

Én nem számítok a szélsőjobboldaliak szavazataira.

Ők nyugodtan szavazzanak Boldog Pistáékra meg Pócs Jánosra, aki cigány embert tesz a kazánba. Mi világossá tettük, hogy kiket képviselünk, és kiket nem. Akik ezt a hazát építeni akarják, azokat képviseljük, akik meg rombolni, azok a kormányoldalon megtalálják a képviseletet.

Lemondott a Jobbik arról, hogy azokat az embereket, akik a 2010-es évek elején önökre szavaztak, újra megszólítsa?

Ebből a szempontból nagyon érdekes volt a borsodi időközi választási kampány. Borsod mindig a Jobbik fellegvára volt, a 2010-es évek elején is – most, amikor egy összellenzék jelölt indult Bíró László személyében, sok olyan jobbikos jelentkezett ismét, akik annak idején elhagyták a pártot, mert már nem nagyon tetszett nekik a néppártosodás. Ők most azt érezték, hogy ez a helyes út. Nem ez az igazi nemzeti politizálás, amikor mindenkit a nemzetbe akarok integrálni, azokat is, akiket korábban kilöktek onnan?

Csak éppen a közös nemzeti minimumokkal nem akarják megszólítani a szélsőjobbot.

A szélsőjobbot megszólítja a Fidesz.

És a Mi Hazánk?

Az ugyanaz.

Melyik párt eltűnése volt nagyobb csapás a magyar jobboldal számára, az MDF vagy az FKGP?

Anakronisztikus a kérdés. A ma szavazóját legkevésbé sem ezek a pártok érdeklik, hanem az, hogy mi lesz 2022-ben.

Olvastuk a hvg360-ban megjelent írását, és megihletett minket, hogy a Jobbikot egy „modern jobbközép, szociálisan érzékeny nemzeti néppártként” aposztrofálta. Melyik a kedvenc nyugat-európai modern jobbközép, szociálisan érzékeny nemzeti néppártja?

Kell nekem erre pozitív példákat keresni? Nem lehet az, hogy valamit mi alkotunk meg?

Ebben unikális a Jobbik?

Nem akarok nemzetközi példákat keresni, teremteni, alkotni akarunk. Olyan pártnak határozzuk meg magunkat, akik mindenkit meg tudnak szólítani, még a baloldali szavazókat is, bár nem baloldaliságból, hanem kereszténységből. A lényeg az, hogy ezek az emberek lássák a hiteles képviseletet a személyünkben, meg abban az összefogásban, melynek mi is a részesei vagyunk.

Tényleg semmilyen minta nincsen ön előtt? Nem gondolkodik azon, hogy mi a szimpatikus mondjuk a német CDU-ból, a bajor CSU-ból, az erdélyi RMDSZ-ből vagy a lengyel Polgári Platformból?

Menjek a fehérorosz ellenzékig? Mert nekem nagyon szimpatikus, ahogy ők kiállnak az elnyomó hatalom ellen, csak az a helyzet, hogy ezek a nemzetközi példák nem ültethetők át a magyar gyakorlatba, amely a fehérorosz valóságba vezet be bennünket.

Csak arra voltunk kíváncsiak, hogy az ön fejében van-e egy példaértékű külföldi minta. De ezek szerint nincsen.

Van olyan külföldi példa, ahol egy hatpárti koalíciót kell majd összetartani?

A modern jobbközép, szociálisan érzékeny nemzeti néppártból szándékosan maradt ki a polgári jelző?

Szeretem ezt a szót, de a Fidesz lejáratta, mert ők polgári Magyarországról beszéltek mint termékről. Én pedig nem szeretek politikai termékekről beszélni.

A jobbközép vagy szociálisan érzékeny nem elcsépelt? Azt is sokan használják.

De, az is elcsépelt, és nem is igazán szeretem használni ezeket a kategóriákat. De az emberek használják. A vidéki magyar ember nagyon sokszor jobboldaliként határozza meg magát, még akkor is, ha nem tudja meghatározni a jobboldaliságát. Nemzeti érzelműnek tartja magát, szereti a vidéki hangulatot, a nemzeti jelképet, és emiatt azt gondolja, hogy jobboldali. Ha be kell skatulyáznunk magunkat, meg tudom tenni, de a keresztényszociális jelző a legfontosabb.

Kire szavazzanak azok, akiknek elegük van abból, hogy adóznak évek óta, és még egy ellenzéki jobbközép párttól is csak a szociális érzékenység szövegét hallják, míg ők egy igazi jobboldali pártra akarnak szavazni? Ez lenne a Jobbik?

A felmérések ezt mutatják.

Milyen felmérések?

Lényegében bármelyik közvélemény-kutatót nézzük, azt látjuk, hogy ezt a réteget tudjuk megszólítani. Törekszünk mi Budapesten is, de látni, hogy nem ott fogunk óriási szavazóbázist építeni. De Budapesten van is egy Karácsony Gergely, aki úgy gondolom, hogy remekül kézben tartja a fővárost. Nekünk a vidéket kell kézben tartani. Azaz a legnehezebb feladat ránk jutott: a kormányváltás ott fog eldőlni, ahol mi erősek vagyunk, mert ott erős a Fidesz is.

Ahol óriási véráldozatokat kell hozni, ott vagy mi, jobbikosok fogunk nyerni összellenzéki támogatással, vagy senki nem fogja tudni megcsinálni.

Nemcsak azért, mert az itteni szavazók alapvetően jobboldalinak tartják magukat, hanem mert a Jobbik rendelkezik azzal az aktivistahálózattal, ami képes bemozogni ezeket a körzeteket, házról házra, kerítésről kerítésre járva. Ez lesz az a kampány, amit majd lábon kell megnyerni, nem pedig a Facebookon.

Minden egyes kampányra azt mondják, hogy lábon kell megnyerni.

És ezt mi komolyan is gondoljuk, ahogy a kormányváltást is. Azért gondoljuk komolyan a kormányváltást, mert képesek voltunk másokkal egy asztalhoz leülni, és azért gondoljuk, hogy lábon kell majd megnyerni, mert előválasztást fogunk tartani.

Ha nem a Facebookon kell megnyerni, akkor miért posztolgatja a közösségi médiában a kisfia születésnapi tortáját, vagy azt, hogy párizsit eszik?

Pont az én Facebook-oldalam az, ahol a családi jelenetek nincsenek túlsúlyban. Erre kimondottan ügyelek. Múlt héten pont nem egy családi képem, hanem a napirend előtti felszólalásom vitte a prímet 1,4 milliós kattintással – ez sokkal jobb eredmény, mint elmenni a köztévébe és hazugságokra válaszolni. Szóval erről az eszközről nem fogunk lemondani, akkor sem, ha a Fidesz megpróbálja majd valahogy szűkíteni a lehetőségeket.

Azt mondta, nem szereti a politikai termékeket, mint például a polgári Magyarországért szlogent. De Jakab Péter – például a párizsis posztjaival – maga is egy politikai termék, nem?

Ezt cáfolom.

A terméket meg kell alkotni, ki kell találni, de Jakab Pétert nem kell kitalálni: olyan vagyok, amilyen.

Nem azért posztolok párizsit, mert meg akarom szólítani a kisembert, hanem mert imádom a párizsit, és azt ettem gyerekkoromban. És aznap, amikor erről posztoltam, pont azt ettem ebédre.

Annyira fura, amikor jönnek a fideszes megmondóemberek, és azt gondolják, hogy Jakab biztos nem ezt eszi. Ezzel pont magukról állítanak ki egy szegénységi bizonyítványt, mert el se tudják képzelni, hogy az átlag magyar ember mit eszik. Azt pedig pláne nem tudják elképzelni, hogy a Jobbik elnöke az egy átlag magyar ember, aki párizsit meg paprikás krumplit eszik, merthogy ez a kedvence, és nem a bélszín.

Nem vitatjuk, hogy akkor éppen párizsis szendvicset evett, de az már egy politikai marketingdöntés eredménye, hogy erről tesz ki képet a Facebookra. Jakab Péter ilyen értelemben politikai terméknek minősül.

Nem. Ha politikai termék lennék, akkor olyat kéne állítanom, ami nem biztos, hogy én vagyok. Nem tudok más lenni, mint aki vagyok. Ha én a nép egyszerű gyermeke vagyok, építkezhetnék másfelé tudatosan, de az hazugság lenne. Engem szerintem pont azért szeretnek, mert hiteles vagyok. És aznap Jakab Péter tényleg parizert ebédelt.

Az egy másik kérdés, hogy erre a fideszes média úgy reagált, hogy aki parizert eszik, az panelproli. Ez a Fideszről állít ki egy szegénységi bizonyítványt. Utána meg elkezdtek azon rugózni, hogy „Jakab Péter nem tartja a böjtöt”, pedig nem attól lesz valaki jó keresztény, ha tartja a böjtöt. Mindezt az ereszes sztori után pár hónappal. Lehet, hogy ők elégedettebbek lettek volna, ha azt hazudom, hogy tartom a böjtöt, én meg úgy gondolom, hogy az a jó keresztény, aki kimondja, hogy nem tartom a böjtöt.

Ön a nép egyszerű gyermekének képét igyekszik közvetíteni magáról. Kádár Jánosnak is volt egy ilyen imidzse, hogy ő a nép egyszerű gyermeke, aki otthon tyúkot tart. Mit gondol Kádár Jánosról?

Ő mégis csak egy rezsimnek volt egy emblematikus figurája. Aki egy rezsimet képvisel, az az én világnézetemtől elég távol áll. A kisemberek viszont az én világnézetemhez közel állnak, mert én is magamat átlagembernek tartom.

Ha már gasztronómiai témákról kezdtünk el társalogni: szokott receptekről beszélgetni Gyurcsány Ferenccel?

(Nevet.) Nem. Szeptemberig semmiről nem beszélgettem Gyurcsány Ferenccel. Az első pártelnöki találkozóig még a folyosón se találkoztunk, de aztán eljött az a történelmi pillanat, amikor le kellett ülnünk tárgyalni az ország érdekében.

Mit gondol Németh Szilárd gasztronómiai munkásságáról? Valahol ő is a nép egyszerű gyermekét testesíti meg.

Hát... Tűz nélkül főzni? Minden elismerésem!

Akkor lehet tanulni tőle?

A varázslást és a hazudozást nem szeretném tőle eltanulni.

Instagramon azért kérdezgette a követőit, hogy mit ebédelnek és mit vacsoráznak, hogy hozzájuk tudja igazítani, hogy milyen ételekről posztoljon aznap?

Nem, egyszerűen azért, mert szeretem tudni, hogy mit esznek a hétköznapi emberek, és ne felejtsük el a valóságot. Ne gondoljuk azt, hogy az a polgár, aki bélszínt eszik, és az már nem, aki párizsit. Érdekes, hogy amikor egy másik kedvenc ételemről, a tojásos nokedliről teszünk ki képet, akkor óriási interakciót vált ki az emberekből, mert ők is ezt eszik. Egyszerűek vagyunk.

Ez a cél, hogy interakciót váltsanak ki az emberekből?

Nem, hanem az, hogy tudjam, hogy ők mit szeretnek, őket mi izgatja. Az előválasztásnak is ez lesz a feladata.

De ez miért releváns? Ha ön például miniszterelnök lesz, akkor parizert fog osztogatni, mert azt szeretik az emberek?

Nem. Ha megkérdezzük az embereket, hogy ők mit szeretnek, akkor az az ember azt fogja érezni, hogy ez a politikus tudni akarja, hogy neki milyen az élete. Mi az, amit szeret, mi az, amit megengedhet magának. De nem ezt fogjuk csinálni az előválasztáson is? Be fogunk kopogtatni Mari nénihez, hogy megkérdezzük, hogy milyen errefelé az élete. Vannak még tyúkok, vagy már nem éri meg tartani őket? És egy vasárnapi ebédet mennyiből tud kihozni?

Orbán Viktor is ezt szokta csinálni. Például ott van az elhíresült „Heló, röfik” videója.

Igen, csak neki hiteltelen ezt a Várból megkérdezni. A Várból ő leereszkedik a néphez, én meg egy vagyok a nép fiai között.

Mondta, hogy nincsen ön előtt külföldi példakép – de azért külföldi szövetségesekre szükség lehet, amivel a Jobbiknak korábban nagy problémái voltak, mert még a szélsőjobboldalon is elutasították önöket. Van most már olyan külföldi, jobbközép párt, ahol nem szaladnak ki sikítva a szobából, ha megjelenik mint a Jobbik elnöke?

Én megmaradok a határokon belül. Aki a határokon kívül zseniálisan mozog, az Gyöngyösi Márton, aki komoly diplomáciai munkákat folytat a háttérben, hogy egy hozzánk méltó politikai közösséghez tartozzunk.

Melyik lesz ez a közösség?

Erről többet nem akarok mondani.

Miért nem?

A diplomáciai munkának nem az az ismérve, hogy kitesszük az asztalra. A munka zajlik a háttérben.

Szívesen látná a Jobbikot az Európai Néppártban a Fidesz helyén?

Ha egyszer a Fidesztől megszabadulna az Európai Néppárt, az határozott értékválasztás lenne a jogállamiság mellett.

Szóval szívesen látná ott magukat, ha a Fideszt kitessékelik?

Ebben az esetben igen.

Egy biztos: a Jobbik nem lehet azonos pártcsaládban a Fidesszel. De senkire se fogjuk ráerőltetni magunkat: ha valakihez csatlakozunk, az kölcsönös egymásra találáson kell alapuljon, nem gazsuláláson.

A tisztújításon az új pártvezetőségből egyedül Szabó Gábor expártigazgató, most választmányi elnök volt az egyetlen olyan ember a pártvezetésből, aki nem az ön körébe tartozott eredetileg. Milyen a viszonya azóta Szabóval?

A nagyon jót szerettem volna fokozni, de nem tudom, szóval maradjunk a nagyon jónál.

Mennyi igazság van abban a pletykában, hogy Vona Gábor önön keresztül irányítja a Jobbikot?

Olvasták mostanában Vona Gábor Facebook-oldalát? (Nevet.) Ebben benne van a válasz is: nem igaz. Legutóbb éppen hányós emojit rakott egy Facebook-posztja végére.

Abban a posztban Vona Gábor arra a jobbikos képre reagált, amiben az amerikai kapitóliumi tüntetőket és a magyar békemenetben menetelőket is feszülettel ábrázolták az ellen kelve ki, hogy a kormányoldal a magyar ellenzéki tüntetésekhez hasonlítja a Kapitólium ostromát. A keresztény vallási jelkép ilyen kontextusban való használatára írta azt Vona Gábor a végén hányós emojival, hogy „Ez gyalázat. Balról előzzük a DK-t”. Volt igazság Vona felháborodásában?

Az nagyjából az én parizeres posztomnak egy változata volt, ami az álszentségre mutatott rá. Hogy azok beszélnek kereszténységről, akik a kereszt mögött gyűlöletet kiáltanak. Ha valaki keresztény pártnak vallja magát, nem lop, nem csal, nem hazudik. Vona Gábor valószínűleg nem szándékosan, de alaposan félreértette azt a posztot.

Akkor nem volt igaza abban, hogy ezzel balról előzték a DK-t?

Nagyon nem.

Az egyik legnagyobb kritika önnel szemben – a vonai időkhöz képest –, hogy elveszett a pártból az intellektuális tartalom. Nevezzen meg pár embert a Jobbik mostani szellemi holdudvarából!

Biztos, hogy nem nevezek meg.

Miért nem?

Mert ha valakit megnevezek, azt lekaszabolják. Aki ma értelmiségiként felvállalja, hogy egy ellenzéki pártot támogat, annak holnaptól nem lesz munkája.

Ez elég kényelmes elhárítása a kérdésnek, nem gondolja?

Értelmiségi találkozót fogunk szervezni, amint a járványhelyzet azt engedi. Brenner Koloman, aki ennek a felelőse. Mondjuk azt, hogy Brenner Koloman képviseli azt a szellemi holdudvart, ami egy keresztényszociális, jobbközép nemzeti néppárthoz illik.

Akkor nevek nélkül mondja el, hogy a Jobbik értelmiségi holdudvara az elmúlt egy évben milyen szellemi újdonságot adott hozzá a Jobbikhoz, ami előrébb vitte a pártot!

Az összefogás fontosságára hívták fel a figyelmünket.

Az a szellemi holdudvar, ami 2020 után itt maradt és csatlakozott hozzánk, azt mondta: „Péter, össze kell fogni, és minden magyar embert meg kell szólítani! Nem a jobb meg a bal között van a törésvonal, hanem azt kell nézni, hogy ki az, aki építi a nemzetet, és ki az, aki nem.”

Kik ma a rombolók?

A 133 legbátrabb között kell keresni a legfőbb rombolókat.

Lukácsi Katalin is megjelent már jobbikos értelmiségi rendezvényeken. Inspirálja ő valamiben önt?

Nagyon ritkán szoktunk találkozni, legfőképp akkor, amikor terepen kampányolni kell.

Szóval nem inspirálja Lukácsi önt.

Mély értelmi kapcsolat nincs közöttünk.

Lukácsi Katalin hittanórájára vagy Brenner Koloman németórájára járna inkább?

Szerintem a hitet nem kell tanulni, az vagy van, vagy nincs. A németet, azt igen.

Ha már mindenkit meg akar szólítani – kivéve a szélsőjobbosokat –, mit mondana egy homoszexuálisnak, miért szavazzon önre? Főleg úgy, hogy 2010-ben még aberráltaknak nevezte a homoszexuálisokat.

Azt, hogy senkit nem fogunk se a vallása, se a szexuális hovatartozása miatt, se bármely más alapon hátrányosan megkülönböztetni. Ami a szexualitást illeti: hadd legyek annyira konzervatív, hogy az továbbra is a hálószoba rejtélye maradjon, és ne az Andrássy úté.

Ön ugye zsidó származású. Milyen érzés volt nem jobbikosként, nem pártelnökként, hanem zsidó emberként Bíró Lászlóért kampányolni?

Az első érzésem az értetlenkedés volt. Mert én ismerem Bíró Lászlót, ő egy végtelenül toleráns és jó ember. Az, hogy hogy a csudába juthatott el egy olyan állapotba, hogy vállalhatatlan kijelentéseket tett a Facebookon, ez számomra egy értelmezhetetlen helyzetet szült. De ami megnyugtató volt számomra, hogy képes volt bocsánatot kérni. És nem azért, mert rászóltunk, hanem mert megvolt a belső késztetése, hogy elismerje, hogy hibázott. Ha keresztény emberek vagyunk, nemcsak bocsánatot tudunk kérni, hanem meg is tudunk bocsátani.

Milyen garanciát tud adni azoknak a zsidó honfitársainak, akik meg akarnak győződni róla, hogy még egy ilyen blamázs, mint ami Bíró Lászlóval volt, nem fog bekövetkezni?

Az nem blamázs, ha valaki képes bocsánatot kérni. Az lett volna a blamázs, ha Bíró László elkezd mentegetőzni meg hazudozni. A garancia az, hogy el tudjuk ismerni a hibáinkat, és azoknak vannak következményei.

Volt bármikor is gondja abból a Jobbikon belül, hogy zsidó származású? Érte bármilyen atrocitás emiatt?

Nem.

Miért állt be ön is zsidózni a 2010-es évek környékén, amikor például „a kiválasztott néphez” tartozó börtönviselteket illette erős kritikával azért, mert kóser ételeket kell nekik felszolgálni?

Lehet, negatívan hatott rám az a közeg, ami most már a Fidesz táborát erősíti. Hívhatjuk Mi Hazánknak is.

Mi a véleménye a cionizmusról?

Nem foglalkozom vele.

Egyáltalán nem?

Egyáltalán nem. És szerintem a választó sem.

Nekem azzal kell foglalkoznom, ami a választók sorsát meghatározza, nem különféle elméletekkel.

Nem érzi úgy, hogy az erre való hivatkozással korlátozza a saját szellemi, intellektuális horizontját?

Nem, ez szerintem felszabadítja a látásmódom: arra koncentrálok, ami fontos. Lehet elidőzni a horizonton, de akkor nem jut idő, nem jut energia olyan feladatok ellátására, hogy az ellenzéki összefogás gördülékenyen működjön, úgy, hogy erre az elmúlt 30 évben példa még nem volt. Nekünk most történelmet kell írni. Nem a cionizmussal fogok foglalkozni, hanem azzal, hogy ez a hatpárti koalíció egyben tudjon maradni, és meg tudjuk valósítani azt a kormányprogramot, amit hatan közösen teremtünk.

Ön szerint nem elvárható egy pártelnöktől, hogy intellektuális értelemben is vezetője legyen egy pártnak?

A Jobbik kongresszusa eldönti, hogy milyen elnököt akar. Ha olyat, akit Jakab Péter testesít meg, akkor Jakab Péter mögött fog összezárni. Ha olyat, aki a világ nagy elméleteivel tölti a napjait, és nem a mindennapi gondokkal, akkor nyilván olyat fog választani. Ez a választás szabadsága. A nép bölcsességét hagyjuk meg a népnek!

A Jobbik arról nyilatkozott, hogy betiltaná a vallási jelképeket kigúnyoló karikatúrákat. Ön megjelentetne-e egy Mohamed-kritikus karikatúrát?

Ahogy az egyén érzékenységére vigyázni kell, joggal, és nem sértegetünk másokat, úgy a közösségek érzékenységére is vigyázni kell, és nem sértegetünk közösségeket sem. Teljesen mindegy, hogy kereszt vagy Mohamed, egy közösséget nem sértünk meg. Tartsuk tiszteletben a másik identitását, hovatartozását – ez a békés egymás mellett élés záloga.

A politikai vitákban is előfordulhat, hogy megsértik egymás közösségeit.

Sokszor az igazság kimondása sértő a hazugnak. De arra nem az a megoldás, hogy betiltjuk az igazságot, hanem az, hogy nem hazudunk. De azt, hogy valakit öncélúan elkezdünk gyalázni, kifigurázni, miközben az a más valaki egy közösségnek a szimbóluma, nem tartom keresztényinek.

Beszéljünk a Jobbik korábbi budapesti elnöke, Bencsik János friss mozgalmáról, a Polgári Válaszról. Nem tart attól, hogy a Polgári Válasz elcsábítja önöktől a polgári, jobboldali szavazókat?

Aki most azt gondolja, hogy ezekben az időkben a harmadik út a válasz, az nagyon téved. Két út van: vagy az Orbán-rendszert, vagy az ellenzéket támogatjuk. Aki a kettő között akar lavírozgatni ilyen harmadikutas vagy akármilyen utas válaszokkal, az alapvetően az Orbán-rendszert fogja segíteni. Ennek a terhével annak kell együtt élnie, aki ezt elköveti.

Átfogalmazom: mivel győzne meg egy tenni akaró, nemzeti fiatalt, hogy a Jobbikhoz csatlakozzon, és ne a Polgári Válaszhoz?

Ne haragudjanak, de nem a Polgári Válasszal kívánok vitatkozni.

Az előbb éppen azt tette.

El kell dönteni, hogy az Orbán-rendszert támogatjuk-e, és akkor lehet ilyen-olyan válaszokhoz csatlakozni, vagy pedig le akarjuk váltani a kormányt.

A felelősség és a lehetőség történelmi: 2022-ben egy lehetőség lesz. És ez nem a harmadikutas válaszokról fog szólni, hanem arról, hogy sikerül-e az összefogást győzelemre segíteni, mert a magyar emberek ezt akarják.

A fiatalok is szeretnének a szülőföldjükön boldogulni. A Jobbiknak volt egy javaslata, hogy a fiataloknak adják meg a személyi jövedelmadó-mentességet. 2019 óta küzdöttünk érte, ilyen-olyan válaszokat nem hallottunk nagyon ebben a témában felszólalni, és a Fidesz is elutasította 2020 februárjában a javaslatunkat. Idén januárban miniszterelnök úr bejelentette, hogy mégiscsak megadja az szja-mentességet a fiataloknak. Ha nem is úgy és nem is akkor, de azért egy szűkebb körben megadja. Küzdünk szakpolitikai téren is, küzdünk elánnal is, harci kedvvel is – ha valaki megnézi a parlamenti műfajt, hogy az mennyire tud unalmas és izgalmas lenni...

Ön hozza be az izgalmat a parlamentbe?

Én csak a reakciókra hagyatkozom: 1,7 millió ember szeretné megnézni egy hétperces parlamenti felszólalásomat. Ennek örülök, mert el tudjuk juttatni az igazságot az emberekhez, még ha egy zsák krumpli is kell hozzá, mert ez az ingergazdag.

Ön szerint showműsort csinál a parlamenti üléseken?

A hazug világban a showműsor sokszor igazságnak minősül. Elő lehet ezt adni barokkos körmondatokban is, csak a kutya nem lesz rá kíváncsi.

Értjük a politikai logikát a performanszok mögött, de nem érzi gyerekesnek az olyan akcióit, minthogy beül a miniszterelnök székébe, vagy átad egy zsák krumplit a fideszeseknek?

Én csinálom azt, ami belülről jön. Ettől lesz ez hiteles.

Azt meg, hogy ez jó vagy rossz, a választó fogja eldönteni.

Átlagosan mennyit készül egy parlamenti beszédére? Egy volt párttársa, Varga-Damm Andrea azt mondta nekünk, hogy akár egy teljes napot is készül egy ötperces beszédre. Igaz ez?

Attól függ, mit tartunk készülésnek. Azt az embernek meg kell koreografálni, hogy miről kell beszélni. Mi az, ami fontos? Mi az a történés, amit ezen a héten nekem össze kell foglalni? Persze azon kell gondolkodni, hogy mire kell azt a kevés időt elhasználni, amit egy napirend előtti felszólalás megenged. Főleg úgy, hogy a miniszterelnök úrral havonta egyszer sikerül összefutni. Aztán hogy ott pontosan mit mondok, az nagyon sok esetben akkor dől el, előtte egy órával, attól függően, hogy éppen milyen új hír fut be, vagy hogy a miniszterelnök úr napirend előtt éppen milyen marhaságot mond, és mennyire ingerli fel az igazságérzetemet.

Ezt tartja a legnagyobb innovációjának, amit hozzáadott a Jobbikhoz, a parlamenti felszólalásait?

Nem. Az innováció az összefogás, amire eddig soha senki nem volt képes. Márpedig ez a választási győzelem titka. Csak ehhez persze áldozatokat kell hozni, és olyan emberekkel kell leülni, akikkel korábban még soha, és ez nem biztos, hogy az ember komfortzónáján belül van. Amikor a parlamentben beszélek, a komfortzónámon belül vagyok, amikor le kell ülni a más politikai aktorokkal konszenzusra jutni, nem annyira. Amikor meg kell egyezni, van, hogy az ember asztalcsapkodósabb hangulatban van, hogy a csudába, nem így kéne ezt tenni...

Mennyit kellett az eddigi hatpárti tárgyalásokon asztalt csapkodnia?

Attól függ, mi a téma.

Mi a legasztalcsapkodósabb téma?

Hogy mindenki tartsa a fegyelmet. De annyira komoly szereplők ülnek az asztalnál, hogy mindenben meg tudunk állapodni, legyen az elvi jellegű, programjellegű vagy szabályrendszerre vonatkozó probléma. Amit mindig nehezen viselek, az az, ha valaki elkalandozik. Nem szabad elkalandozni, nem szabad rést hagyni a falon, mert a Fidesz be fog jönni. Nekünk zárni kell a sorokat, falanxban kell együtt haladnunk előre. Ha valaki kimozdul, mert az oroszlánkörmeit akarja villogtatni, én az asztalra csapok.

Volt már olyan téma a tárgyalásokon, amiben visszakoznia kellett a Jobbiknak?

Hogyne.

Mi volt az?

Azt nem mondom meg. A végeredmény a lényeg, hogy a közös nemzeti minimumokkal mindenki elégedett legyen. Vannak olyan programpontok, amikben a Jobbik kicsit radikálisabb álláspontot képvisel, de tudomásul vesszük, hogy ezt a többi partner túl erősnek gondolja. De amikor ki tudjuk mondani a közös nemzeti minimumokat, a kormányzás közös alapelveit, amiben benne van az elszámoltatás, akkor elégedettek tudunk lenni mi is. A Jobbiknak volt szeptemberben egy olyan elvárása, hogy ne csak az elmúlt tíz, hanem az elmúlt harminc évvel nézzünk szembe. Ez persze lehet kicsit aggodalomra okot adó pont, mert azért a más pártokban vannak olyanok, akik az elmúlt harminc évben is politikusok voltak. De mindenki megértette, hogy csak akkor tudunk új korszakot nyitni, ha az elmúlt harminc év hibáit is elismerjük és kijavítjuk.

Ha már itt tartunk: van Gyurcsány Ferenccel kormányváltás?

Ha a választók egy szegmensének van igénye Gyurcsány Ferencre, akkor nekünk tudomásul kell venni, hogy ő a hat ellenzéki párt egyikének elnöke, akivel nekünk együtt kell dolgozni. Nem kell szeressük egymást – a gyári melóstól se kérdezik meg a sor mellett, hogy szereted-e a kollégádat. Én azt a feladatot kaptam a választóktól, hogy ezt a kormányt le kell váltani, és egy jobb Magyarországot építeni.

Szóval nem fogja megvétózni a Jobbik, hogy Gyurcsány Ferenc rajta legyen a közös listán?

A vétó soha nem a kompromisszumok irányába halad.

Sithek beszélnek csak végletekben.

Ön viszont beszélt végletekben még a tisztújító kongresszuson, amikor azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenccel bizony nincsen kormányváltás. Később egy háttérbeszélgetésen a DK-t már egy nem kívánatos mazsolához hasonlította. Szóval ön sem tartja tiszteletben a saját maga által előírt viselkedést.

Egy olyan pályán focizunk, ahol a Fidesz napról napra átírja a szabályokat. Ezzel próbál bennünket elgáncsolni...

Ezért ön is napról napra átírja a saját elvi álláspontjait?

A célt nem feledjük soha. Az irányzék mindig a célon marad, akkor is, hogy ha esetleg pozíciót kell hozzá váltani. Ezt a kormányt akkor is le fogjuk váltani.

Egy korábbi, nekünk adott interjújában azt mondta, hogy „az együttműködés tekintetében Gyurcsány Ferenc a DK Kulcsár Gergelye”. Továbbra is tartja ezt az állítást?

Gyurcsány Ferenc a DK pártelnöke. A választók azt mondták, hogy nekik Gyurcsány Ferenc kell – ezzel a képlettel kell megoldanunk az egyenletet. Meg fogjuk oldani.

Nem szomorú emiatt?

A kormányváltás üdítő élmény lesz mindenki számára, nem szomorúság.

Szabó Tímea azt mondta, hogy a Párbeszéd feláldozta a növekedését az összefogás érdekében. Mondható, hogy a Jobbik a nemzet- és emlékezetpolitikát áldozta fel ezért?

Nem. Az identitásunk teljesen világos, a nemzetpolitikánk is világos. Az más kérdés, hogy a választókat nem biztos, hogy ez fogja a legfőképp érdekelni, hanem az, hogy az ő problémáikra milyen válaszokat fogunk adni.

Volt bármi, amit beáldozott a Jobbik az összefogás érdekében?

Azt nyilván, hogy nem mind a 106 körzetben fogunk képviselőjelölteket állítani.

Akkor hányban fognak?

Ez még kiderül.

De mégis: Szabó Tímea azt mondta, hogy a Párbeszéd negyven körzetben biztosan elindul.

Nem mondok számokat, mert még mindig a tárgyalóasztalnál tart ez a folyamat. Előfordulhat olyan, hogy esetleg egyes helyeken mások is tudják támogatni a jelöltjeinket, vagy lehet, hogy máshol nekünk kell mást támogatni.

2018 előtt hibázott a Jobbik, amikor nem állt bele a koordinációba?

Mi az, hogy! De mindenki hibázott, aki nem vette észre, hogy egy az egy ellen kell indulni. Nem hibáztatok senkit, hogy akkor ezt még nem ismerték fel. Mostanra megértettük az üzenetet.

A miniszterelnök-jelöltség mellett be fog még vállalni egyéni képviselőjelölti indulást?

Ez még vitás pont. Én szeretném.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei egyes, miskolci körzetben, ahol korábban is indult?

Nekem Miskolc a szívem csücske, nem tudok tőle elvonatkoztatni.

Az egyéni jelöltek átvilágításánál mit tartana a legjobb megoldásnak: ha a pártok csak a saját maguk jelöltjeit világítják át, ha ezt egy nagy közös vizsgálóbizottság teszi, vagy ha egy pártoktól független szervezet?

Azt, amelyik a leghatékonyabban kiszűri azt, hogy kompromittáló jelöltek tudjanak elindulni.

És az melyik?

Ezt majd a tárgyalóasztalnál lezongorázzuk, és amikor lesz bejelentenivalónk, meg fogjuk tenni.

INTERJÚFOTÓK: Dercsényi Dávid, Petróczi Rafael / Azonnali

Az interjú február 23-án kora délután készült, amikor még nem volt tudható, hogy Jakab Péter február 22-i autóbalesetekor a járművet az Auschwitzban a győzelem jelét mutató Hajnády Kristóf vezette, így erre nem is tudtunk rákérdezni.

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek