ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Techet Péter
A moldovai Alkotmánybíróság két éven át tartó politikai válság végére tett pontot. Az elnök nyugatbarát pártja vezet, akár egyedül is kormányozhat.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.
Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.
Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!
Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.
A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.
A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.
A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!
Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!
Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!
A szélsőbaloldali Die Linke pénteken és szombaton online kongresszuson választott új társelnököket, miután az eddigi két társelnök – a keletnémet Katja Kipping és a nyugatnémet Bernd Riexinger – tavaly bejelentette: nem vállalnak még egy ciklust. A várakozásoknak megfelelően
Nem is annyira a kelet-nyugati-megosztottságot képezik le, hanem inkább a párt radikális és pragmatikus szárnyainak szembenállását. Susanne Hennig-Wellsow azon Türingiában a Linke frakcióvezetője, ahol a párt Bodo Ramelow személyében az egyetlen linkés tartományi miniszterelnököt adja – az ottani Linke egy amolyan balközép néppárt, nem véletlen, hogy az idei előrehozott választásokig még a kereszténydemokraták (CDU) is kívülről támogatják Ramelowot.
Janine Wissler ezzel szemben a párt balszéléről jön: 2020-ig tagja volt a Marx21 trockista think tanknek. Noha a radikális imidzsét megőrizte – és gyakorlatilag ő volt a radikális tábor favoritja –, tényleges politikájában ő is már középre tart. Eleve eloldotta magát azon Sahra Wagenknechttől – a párt balpopulista volt frakcióvezetőjétől –, aki a legkevésbé lenne hajlandó kompromisszumokra egy kormányzati részvételért. Wissler maga is tudja, hogy
– a párt ugyanis a NATO feloszlatását, egy Oroszországgal alakítandó új szövetséget, a német hadsereg valamennyi külföldi bevetésének végét követeli. Wissler azonban már nem ezen kérdéseket hangsúlyozza, hanem a szociális politikában foglal el egy radikális baloldali pozíciót (főleg az osztrák lakás- és nyugdíjpolitika másolásának követelésével), ami már azért a Zöldektől és a szociáldemokratáktól se állna annyira messze.
Az, hogy a most ősszel tartandó Bundestag-választás után tényleg kap-e szerepet a Linke egy szövetségi kormányban is történelme során először, három tényezőtől függ.
1. A kül- és biztonságpolitikai követelések feladása
Az biztos, hogy
Nem véletlen, hogy a párt pragmatikusabb politikusai már régóta szorgalmazzák, hogy a párt ezen kérdésekben engedjen – és cserébe a szociális politikára fókuszáljon csak. Ma ugyanis még sokaknak az az érzése, hogy a Linke túlságosan putyinista.
Gregor Gysi, a párt nagyöregje – aki a keletnémet utódpártból hozta létre egykoron azon Demokratikus Szocializmus Pártját (PDS), amelyből aztán kinőtt a Linke – úgy véli, hogy „30 év ellenzékiség elég volt“, azaz a pártnak mindenképpen kormányzati szerepre kell készülnie. A politikus se tudja persze a saját oroszpártiságát levetkőzni – például tavaly, amikor a berlini Charité-klinikán mentették meg a megmérgezett Alexej Navalnij életét, Gysi kétségbe vonta, hogy a mérgezés mögött a Kreml állna, és szerinte inkább az amerikai, de akár a német titkosszolgálatoknak állhatott az egész az érdekükben.
Matthias Höhn, a szélsőbaloldali párt korábbi biztonságpolitikai szóvívője azonban azt mondja, hogy a jelenlegi Linke a követeléseivel „nem kormányképes“, ezért ő már korábban azt követelte: fejezze be a párt a NATO- és Bundeswehr-ellenességét. Ennek eredménye azonban egyelőre csak annyi lett, hogy Höhnnek vissza kellett lépnie a szóvivőségétől. Az elutasítás a mostani kongresszuson is megmutatkozott: Matthias Höhn összesen 40 százalékot kapott csak az alelnöki posztért – azaz nem lett újra választva. Ez azt is mutatja:
Anélkül pedig országosan továbbra is karanténben maradnak.
2. Akarják-e őket egyáltalán a Zöldek és a szocdemek?
Értelemszerűen a Linke csak akkor kerülhetne kormányra, ha a Zöldek és a szocdemek beveszik őket.
de Olaf Scholz, a szocdemek kancellárjelöltje is azt mondta: nem hiszi, hogy a Linkével össze fognak tudni fogni. A két balközép erő – különösen az egyre polgáribb ökopárt – attól is tarthat, hogy ha felvállalják a Linkét, akkor a CDU/CSU és az FDP végig a „kommunista veszéllyel“ fog fenyegetni a kampányban, és ezzel a Zöldek szavazóit elbizonytalaníthatja.
3. Lesz-e egyáltalán baloldali többség?
Minden tervezés előzetes feltétele azonban az, hogy egyáltalán kijönne-e egy baloldali többség a Bundestag-választáson. Jelenleg a válasz egyértelmű nem. A 17 százalékos Zöldeknek és a 16 százalékos szocdemeknek a nyolcszázalékos Linkével se lenne meg a többsége. A Zöldek és a szociáldemokraták is inkább ezért vélhetően – egyikük legalábbis – a CDU/CSU juniorpartnereként kerülhetnek kormányra, illetve az SPD csak így maradhatna továbbra is a kormánykoalíció része.
A német Bundestagban amúgy a
hanem Angela Merkel mellett tartott ki. Ez is azt mutatja: a szocdemek között is még nagyon erősek a fenntartások a Linkével szemben.
NYITÓKÉP: Die Linke-aktivisták az ápolók és orvosok magasabb fizetése mellett állítanak fel egy plakátot a berlini Kancellária előtt / Die Linke, FB
A moldovai Alkotmánybíróság két éven át tartó politikai válság végére tett pontot. Az elnök nyugatbarát pártja vezet, akár egyedül is kormányozhat.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.
Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.
Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!
Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.
A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.
A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.
A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!
Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!
Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!
