+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. február 25. csütörtök, 17:13
Az osztrák kancellár azt javasolja, hogy az EU-ban, de legalábbis Ausztriában, a koronavírus ellen beoltottak egy zöld útlevéllel szabadon utazhassanak, és számukra szűnjenek meg a korlátozások. Madrid, Lisszabon és Athén támogatja Kurzot, a francia kormány ellenzi az oltási útleveleket.

Csütörtökön és pénteken a tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács videókonferencián ülésezik, ahol többek között a közös járvány- és oltáspolitikai kérdések is felmerülnek. Sebastian Kurz osztrák kancellár azonban már most nyomást akar kollegáira gyakorolni, mert azt szorgalmazza: izraeli mintára

 

az Európai Unióban is a járványügyi korlátozásokat minden beoltott vagy a fertőzésen már igazoltan átesett számára oldják fel.

 

Izraelben azok, akik be vannak oltva, vagy korábban már megkapták a koronavírust, és ezért védettek egyelőre az újrafertőződéssel szemben, minden jelenleg még érvényes járványügyi korlátozás alól mentesülnek: bárhova mehetnek, utazhatnak (feltéve, hogy a másik ország beengedi őket), számukra gyakorlatilag visszatér a járvány előtti élet. Ha Kurz javaslata átmegy, akkor az az egyes EU-tagállamokon (de legalábbis Ausztrián) belül azt jelentené, hogy a kínai koronavírustól védett emberek ismét mehetnének étterembe, sportolni vagy kulturális eseményekre.

 

De a konzervatív osztrák kancellár javaslata főleg az utazást érintené, mert bevezetne – legalábbis Ausztriában – egy „zöld útlevelet“ is. Aki ezzel rendelkezik, szabadon jöhetne Ausztriába (esetleg az egész EU-ba)  – feltéve, hogy az izraeli példát más államok is követik. Izraellel jelenleg már Bulgária és Görögország kötött külön megállapodást, amelynek értelmében a két EU-tagállam elismeri az izraeli „zöld útlevelet“ – azaz az Izraelben beoltottak szabadon utazhatnak be a görögökhöz és a bolgárokhoz.

 

Nem ért egyet Kurz-cal azonban saját egészségügyi minisztere, a zöld Rudolf Anschober, mert szerinte

 

az oltási útlevél „ajtót nyit a társadalmon belül az egyenlőtlen bánásmódnak“,

 

azaz gyakorlatilag kivételezettekre és még mindig a lockdown alatt állókra osztaná a társadalmat. Kurz követelésével viszont a spanyol, a portugál és a görög kormányok is egyetértenek – vélhetően turisztikai okokból is. A dél-európaiak már januárban azt követelték, hogy az Európai Unióban elismert vakcinával beoltottak számára egységes oltási igazolás legyen – gyakorlatilag az, ami a „zöld útlevél“ Izraelben –, amivel visszaállhat számukra az EU-n belüli szabad utazás.

 

Az ötlet ellen jelenleg a legélesebben Franciaország van:

 

Párizs szerint egyrészről jelenleg még úgyis nagyon kicsi az átoltottak száma, azaz sokakat nem érintene egy oltási igazolás; másrészről úgy vélik, hogy jelenleg eleve nem igazolt sem az, hogy meddig véd az oltás, sem az, hogy a beoltottak tényleg nem fertőznek-e meg másokat.

 

A spanyolok, portugálok, görögök és most már az osztrákok által is támogatott tervek ellen van Németország is. Angela Merkel azonban – ellentétben Párizzsal – nem annyira pragmatikus indokokra hivatkozik, hanem

 

a német kancellárnak eleve alapjogi és adatvédelmi kifogásai vannak.

 

Szerinte azok számára, akik nem akarnak (vagy eleve nem tudnak) oltást szerezni, a „zöld útlevél“ diszkriminatív lenne, ráadásul az egészségügyi adatok, amelyeken az úlevél alapul, szenzitívnek minősülnek. Azonban Németországon belül Merkel egészségügyi minisztere, a kereszténydemokrata Jens Spahn már most is szeretne egy digitális oltási igazolást, amely a járványügyi korlátozások alóli mentességekkel járna – tehát nem csupán az oltottság igazolására szolgálna.

 

FOTÓ: Sebastian Kurz / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás