A magyarok fele sem keresi meg az átlagbért

Szerző: Renczes Ágoston
2021.02.25. 19:10

75 ezer forint különbség az átlagbér és aközött, hogy mennyit keres valójában az átlag magyar. Ha te is alig ismersz embert, aki megkeresi a bruttó 367 800 forintos átlagbért, arra itt a magyarázat.

A magyarok fele sem keresi meg az átlagbért

A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzétette, mennyi volt 2019-ben a mediánbér, miután ezt az adatot az Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke közérdekű adatigényléssel kikérte. Eszerint míg az átlagbér 2019-ben bruttó 367 800 forint volt (ha a munkavállaló nem részesül semmiféle kedvezményben, ennek a nettója  244 587 forint), a mediánbér csak bruttó 292 320 forint (aminek a nettója 194 383 forint). Mitől van ez a különbség? Miért nem volt ez a statisztikai adat nyilvános eddig, és miért fontos, hogy most az lett, és mi ez egyáltalán? Elmagyarázzuk.

Átlag és medián

Képzeljünk el egy pici Magyarországot, ahol mindössze tízen laknak. Ebben a pici országban egymillió forint az átlagbér, ami alapján ez az ország egy gazdag országnak tűnik, ahol általános a jólét. Csakhogy a tíz lakóból hárman csak két forintot, hárman csak három forintot, hárman pedig csak négy forintot keresnek havonta, a tizedik lakó viszont az ottani Mészáros Lőrinc, akinek havi tízmillió forint a jövedelme. Az átlagjövedelem – vagyis ha összeadjuk a lakók jövedelmét és elosztjuk tízzel, ami 1 000 002,7 forint – tehát nem mond semmit arról, hogy mekkora jövedelmi különbségek vannak ezen pici ország lakóinak kilencven százaléka és a tíz százaléknyi elit között. 

A valóságot a sima átlagnál jobban mutatja a medián, vagyis az a középérték, amit úgy kapunk, ha egymás mellé rakjuk nagyság szerint a jövedelmeket, és megnézzük, melyik a középső.

 

A fenti példánkban (2, 2, 2, 3, 3, 3, 4, 4, 4, 10 millió) középen – vagyis az ötödik és a hatodik helyen, a medián ennek a kettőnek lesz az átlaga – a három forint van, vagyis a mediánjövedelem három forint, ami sokkal jobban mutatja a pici Magyarországunk lakosságának jövedelmi helyzetét, mint az egymillió forintos átlagjövedelem. A két mutató – a három forintos mediánbér és az egymillió forintos átlagbér – közötti különbség pedig a jövedelmi különbségekre utal.

A dolgozók több, mint a fele nem kereste meg az átlagbért

Nézzük meg most az igazi Magyarországot! Az átlagkereset 2019-ben bruttó 367 800 forint volt, a mediánbér viszont bruttó 292 320 forint. Ez az érték van középen, vagyis a dolgozók fele ennél kevesebbet keres, a másik fele meg ennél többet. Ha két mutató egybeesne, az azt jelentené, hogy az ország fele keres az átlag alatt, a másik fele az átlag felett. De nem esnek egybe: az átlagbér 75 480 forinttal volt magasabb 2019-ben, mint a mediánbér,

 

vagyis a dolgozóknak csak kevesebb, mint a fele kereste meg a bruttó 367 800 forintos átlagbért.

 

Az átlagbér mutatóját a magasabb jövedelműek „húzzák fel”, ezért érzik nagyon sokan furcsának és a saját tapasztalataiktól elrugaszkodottnak az átlagbér adatát – ahogy az a Portfolio véleményében is szerepel.

A KSH 2016 óta nem tette közzé a mediánbér adatát, de az átlagbér számításával kapcsolatban is többször érte kritika a statisztikai hivatalt: a statisztikákban csak az öt főnél többet foglalkoztató cégek és állami vállalatok dolgozóinak bérét veszi ugyanis figyelembe. Minél nagyobb az átlagbér és a mediánbér közötti különbség, annál torzabb a bérstruktúra, és annál nagyobbak a jövedelmi különbségek. A HVG arra is felhívja a figyelmet, hogy

 

a bruttó átlagbér látványos adatához képest a nettó átlagbér – vagyis amit egy bruttó 367 800 forintot kereső ténylegesen kézhez kapott 2019-ben – sokkal szerényebb: 244 587 forint,

 

azaz kedvezmények nélkül a különbség meghaladja a 123 ezer forintot, de a HVG szerint még a kedvezményeket is figyelembe véve is 115 ezer forinttal volt kevesebb a nettó átlagbér a bruttónál. (Korábban tévesen írtuk, hogy a nettó átlagbér és nettó mediánbér között volt 115 ezer forint az eltérés, a hibáért elnézést kérünk – a szerk.)

 

 

Mennyire kevés ez a környékbeli országokhoz képest?

 

Hacsak nem Romániához mérjük magunkat, úgy nagyon. A hazai 292 320 forintos összeghez képest Szlovákiában a mediánbér 1018 euró volt 2019-ben, azaz 2019-es árfolyamon számolva 331 206 forintnyi összeget keresett az „átlag szlovákiai”. Csehországban ez a szám 29 127 korona, azaz 378 942 forint volt 2019-ben, Ausztriában pedig 2104 euró, azaz 684 536 forint volt a bruttó mediánbér

 

Az átlagbér egyébként mindenhol magasabb, mint a mediánbér, vagyis a leggazdagabbak mindenhol felfelé húzzák a statisztikát, de nem mindegy, milyen mértékben. Magyarországon a mediánbér az átlagbér 79 százaléka, Szlovákiában 80 százaléka. Csehországban viszont ez az arány 85, Ausztriában pedig 86 százalék, azaz ezekben az országokban a legjobban keresők nem kevésbé „húzzák fel" a statisztikát, enyhébbek a jövedelmi különbségek köztük és az „átlag” között. 

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali egykori újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek