+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. február 25. csütörtök, 07:03
Március közepén tartományi választások lesznek a leggazdagabb német tartományban, Baden-Württembergen. A délnyugati tartomány egykoron a kereszténydemokraták és a liberálisok fellegvára volt, 2011-ben azonban a Zöldeknek sikerült kiütniük őket. A svábok pedig idén is a Zöldek újrázására szavaznak. De mit üzen ez az országos politikának?
Ha meg akarjuk érteni a délnyugati svábok politikai nézeteit, egészen Japánig kell mennünk.

 

A 2011-es fukusimai atomerőmű-katasztrófa hullámai ugyanis nemcsak az ottani reaktort törték ketté, hanem a baden-württembergi kereszténydemokraták (CDU) 1948-tól majdnem megszakítások nélkül tartó uralmát a stuttgarti miniszterelnökségen is. Baden-Württemberg az volt a CDU-nak és a jobboldali liberális Szabad Demokratáknak (FDP), ami Bajorország a CSU-nak: egymás szinonimái.

 

Aztán jött 2011. március 11-én a japán atomkatasztrófa, és március 27-én az atomenergia-ellenes Zöldek először tartományi választást nyertek történelmükben: a kemény svábos kiejtéssel beszélő, fiatalkorában kommunista, de mára katolikus vallásához visszatért Winfried Kretschmann vezetésével az ökopárt a sváboknál és badenieknél megszerezte az első helyet.

 

Persze nem csak Fukusimának köszönhetik ezt, a CDU hatalmából sokaknak egyre inkább kezdett elegük lenni. Miután a még angolul is svábosan beszélő Günther Oettinger CDU-s miniszterelnök 2010-ben átadta a miniszterelnökséget Stefan Mappusnak, a politikus nem tudta egyben tartani a csapatát – ráadásul a még Oettinger alatt elkezdődött botrányok (például a stuttgarti pályaudvarnak a helyiek által élesen ellenzett átépítése) is őrá nehezedtek. 2011-ben a CDU nemcsak az elsőségét vesztette el, de még a kormányból is kihullt, mert Kretschmann a szociáldemokratákat vette inkább be koalíciós partnernek.

 

NOHA WINFRIED KRETSCHMANN (BALOLDALT) FIATALON A KOMMUNISTÁKNÁL IS VOLT, KORÁBBAN KATOLIKUS PAPNAK KÉSZÜLT. VALLÁSÁT MA IS GYAKOROLJA. FOTÓ: WK / FB

 

Hogyan lett a CDU-fellegvárból a Zöldek tartománya?

 

Az, hogy éppen a sváboknál és badenieknél – Baden-Württemberg ugyanis a sváb Württemberg és a nemsvábságára nagyon kényes, már inkább a franciák és svájciak felé orientálódó Baden egyesüléséből jött létre a második világháború után – a Zöldek ilyen nagy sikert tudtak elérni, csak részben meglepő.

 

Igen, Baden-Württemberg Németország többi részén furcsa dialektusáról, szorgalmáról, tisztaságmániájáról (a sváb Württembergben ma is a Kehrwoche, amikor a ház lakói heti rotációval maguk nyalják fényesre a lépcsőházat, kötelező gyakorlat minden lakóépületben), az autóiparáról (Mercedes, Porsche) és smucigságáról híres – és persze a helyiek maguk is szeretik a legjobbaknak tartani magukat.

 

Ahogy a tartomány jelszava mondja: „Mindent tudunk – kivéve a Hochdeutschot.” Azaz az irodalmi német kiejtést.

 

Ezen képnek teljesen megfelelt az, hogy itt a CDU uralkodik mindig – de hozzá kell tenni, hogy a tartomány a liberális FDP-nek is az egyik fellegvára volt. A sváb és badeni kis- és középvárosok jómódú polgársága – a helyi cukrászmestertől a szállodatulajdonosokig – tipikusan a gazdaságbarát liberálisokat ikszelte. 2011-re azonban az FDP is összezuhant itt. A mentalitás és az emberek azonban ugyanazok – csak aki egykoron a CDU-ra vagy az FDP-re voksolt, ma nagyon sokszor a Zöldekkel szimpatizál.

 

Ráadásul a sváb Zöldek egyes helyeken már igazi jobboldali párt lettek. Tübingen zöld polgármestere, Boris Palmer például a merkeli menekültpolitikai egyik legélesebb kritikusa – igaz, a pártja nem ért vele egyet, olyannyira, hogy a következő választáson már be se akarnak állni mögé. (Boris Palmerrel készült interjúnkat itt olvashatjátok el, amiben a szigorú lockdownt is bírálja.)

 

Baden-Württembergben mindig erős volt a reformszellem

 

A zöld jelenlétnek két oka is van. Egyrészről a helyi Zöldek úttörő szerepet vittek abban a polgári fordulatban, ami ma már az egész pártot jellemzi. A baden-württembergi Zöldek sohasem voltak egy radikális baloldali erő – mint mondjuk Berlinben vagy Hamburgban –, hanem azon jómódú polgárságot képviselik, amelynek azonban – nem ritkán gazdasági érdekekből is – egyre fontosabbak a környezetvédelmi kérdések. A fenntartható ipar és a zöldenergia a főleg – persze akár Kínáig is exportáló – családi vállalkozásokra épülő baden-württembergi gazdaságnak nagyon fontos, és amióta az autóipar is lát fantáziát a környezetvédelemben,

 

a Mercedes vagy a Porsche vezetői is megbarátkoztak a Zöldekkel.

 

KRETSCHMANN A MERCEDESRŐL ANNAK HAZÁJÁBAN ZÖLD MINISZTERELNÖKKÉNT SE MONDHAT LE. NOHA BÍRÁLTÁK, HOGY MINDIG ÚJABB SZOLGÁLATI KOCSIT KAP, Ő BÜSZKÉN PÓZOL A SVÁB AUTÓIPAR TERMÉKÉVEL (A KÉPEN SZOLGÁLATI KOCSIJA MELLETT). FOTÓ: WK / FB

 

Másrészről pedig hiába élt sokakban a fafejű, smucig és konzervatív sváb képe, a zöld gondolat egyáltalán nem új ezen a délnyugati vidéken. Heidelberg, Tübingen, Konstanz vagy Freiburg egyetemi városaiban eleve az egyetemisták nagyszámban szavaztak az ökopártra, és egyre inkább követték ebben a szüleik is őket.

 

De a természetközeliség mindig is fontos életfilozófia volt – akár az aszketikus sváb pietistáknál, akár a már a 19. század végén a különféle élet- és oktatási reformmozgalmak őshazájában, Badenben.

 

Jógakurzus, Waldorf-iskola, antropozófia, államkritikusság, természetjárás, kritikus kereszténység

 

– például a katolikus Bajorországgal szemben Baden és Württemberg mindig is más utakat járt. Miközben

 

a kritikus szemlélet persze korábban inkább az adózás és az erős állam elutasításában mutatkozott meg – és éppen ezért volt erős errefelé a liberális FDP –, mostanra a környezeti kérdések váltak fontosabbá.

 

Mindehhez pedig – a már említett, 19. század végi életreformmozgalmak kapcsán – erős spiritualitás is társul, ami szintén a Zöldek ökológiai szemléletéhez áll közel.

 

A tartomány sajátossága az is, hogy itt a koronavírus-szkeptikusok is balliberális „hippik”, akik egyfajta spirituális ökoszemléletmód miatt utasítják el az oltásokat vagy eleve a hivatalos orvostudományt – Freiburgban, Konstanzban vagy Heidelbergben a Querdenker-tüntések inkább hasonlítanak valami hatvannyolcas hippi-buddhista-spiritualista szeánszhoz, mint a más tartományokban látható erős széljobbos hangulathoz.

 

A zöld, aki meghódította a svábok szívét

 

Az 1968-as diáklázadásokban a Nyugat-Német Kommunista Szövetség aktivistájaként résztvett Kretschmann személyében – aki aztán dolgos svábbá és vallását gyakorló katolikus nagypapává szelídült – a legideálisabb jelöltet találták meg a Zöldek, aki tényleg sokban – és sokkal jobban, mint CDU-s vagy FDP-s ellenfelei – kifejezi a tartomány mentalitását. Nem véletlen, hogy Kretschmann 2011-es győzelme nem maradt folytatás nélkül: 2016-ban is miniszterelnök lett, és

 

idén is meg fogja tudni őrizni posztját a 72 éves, kémia- és etikatanári diplomával rendelkező politikus, aki fiatalon katolikus pap akart lenni.

 

WINFRIED KRETSCHMANN A MAGA KIEJTÉSÉVEL, ÉLETSZEMLÉLETÉVEL, KATOLICIZMUSÁVAL MEGHÓDÍTOTTA A SVÁBOK ÉS BADENIEK SZÍVÉT, PEDIG EGYKORON MÉG KOMMUNISTA LÁZADÓ VOLT FIATALON. TAVALY A HÁROM KIRÁLYOK ÜNNEPÉN BESZÉLT. FOTÓ: WK / FB

 

2016-ban azonban a CDU-t vette be maga mellé a kormányba, ami nemcsak az SPD visszazuhanása miatt volt szükséges – a vörösök Baden-Württembergben az ipari Mannheim kivételével majdnem mindenütt csak egy kispárt –, de ezzel hatástalanítani tudta a CDU-t  is mint esetleges ellenzéket. A párt idén Susanne Eisenmann helyi kulturális minisztert indítja ellene – de a közvélemény-kutatások szerint

 

még a CDU-hívek kétharmada is a zöld Kretschmannt találja jobbnak.

 

A HELYI CDU INKÁBB AZ EGYÉNI JELÖLTJEIT FUTTATJA A LISTAVEZETŐ HELYETT. A JELSZAVAK SE TÚL FANTÁZIADÚSAK: „AZ ORSZÁGÉRT ÉS AZ EMBEREKÉRT”, ILLETVE „BIZTONSÁG. INNOVÁCIÓ. JÖVŐ”.

 

Ha közvetlenül választanák a miniszterelnököt, akkor nem is lenne kérdés, ki a győztes: Kretschmann-nal a választók 70 százaléka elégedett. A Zöldeknek éppen ezért – amint a nyitóképen is olvasható – nagyon nem is kell annál többet írniuk a plakátokra Kretschmann képe mellé, hogy „ismernek engem”.

 

A pártok versenye persze azért kicsit szorosabb lesz, de a Zöldek itt is vezetnek. Ha nem március 14-én, hanem már most vasárnap szavazni kellene, akkor

 

az ökopárt 34 százalékot, a CDU 28 százalékot, az AfD 11 százalékot, az SPD 10 százalékot, az FDP 9 százalékot és a Linke 3 százalékot kapna

 

– azaz a kommunistáknak vélhetően ezúttal sem fog sikerülni a stuttgarti parlamentbe bejutni. Zöld lehet a tartomány, de vörös valahogy sohasem lesz. Persze mivel a Zöldek már igazi nagypárttá váltak, egyeseknek nem is igazi „zöldek” már. A nagyon ökotudatos sváboknál és badenieknél tehát

 

megjelent egy ellenökopárt is, a Klímalista, amely radikálfundamentalista zöldprogrammal akarna bekerülni a stuttgarti parlamentbe.

 

Elsősorban azonban csak az egyetemi városokban van esélyük a futottak még kategóriáján kívül megjelenni. Szintén a városi fiatalokra hajt az euróföderalista Volt-párt, amely a határok lebontását ígéri a plakátjain.

 

A ZÖLDEK ELLENÉBEN ELINDULÓ RADIKÁLFUNDAMENTALISTA KLÍMALISTA EGYIK PLAKÁTJA AZT KÉRDEZI, HOGY KIT VÁLASZTANA A FÖLD, HA JÖVŐ VASÁRNAP KLÍMAVÁLTOZÁS LENNE, A MÁSIK MEG AZT MONDJA: „MÍG MÁSOK TÖRTÉNELMET ÍRNAK, MI JÖVŐT ÍRUNK”.

 

Az AfD a mostani választásokon nem játszik nagy szerepet – ahhoz, hogy a párt jelen van a stuttgarti parlamentben, mindenki hozzászokott, de 2016-os eredményéhez képest kicsit vissza is fog esni. Ez többek között azon botrányokhoz is kapcsolódik, amelyek a párt parlamenti munkáját kísérték: az egyik képviselőjük antiszemita kijelentései miatt majdnem ketté is szakadt a sváb AfD. Dubravko Mandić, az AfD stuttgarti képviselője pedig azzal fenyegette meg a sajtót, hogy „kiüzzűk magukat a szerkesztőségeikből”. Noha az AfD társelnöke, Jörg Meuthen professzor is baden-württembergi, és a párt mérséklődésének híve, a helyi csapatra nincs nagy befolyása.

 

Az idei kampányt nemcsak a kínai koronavírus lassítja a tartományban, de Kretschmann maga is bejelentette, hogy részben háttérbe vonul a kampány alatt, mivel feleségénél mellrákot állapítottak meg, és vele szeretne több időt eltölteni.

 

Tud-e Kretschmann baloldali többséget szerezni?

 

A választások egyetlen nagy kérdése az, hogy kivel folytatja Kretschmann. Marad a CDU-val, és akkor egy igazi nagykoalíció irányít – mintegy példát mutatva Berlinnek is, elvégre idén ősszel országos választások is lesznek? Vagy éppen

 

azt a példát akarja Kretschmann a szövetség felé közvetíteni, hogy a Zöldek nem lettek mégsem egy jobboldali párt, azaz ha tehetik, azért a szocdemekkel fognak össze?

 

A Zöldek-CDU-koalíciónak egyértelmű többsége van – a Zöldek-SPD-felállás azonban még kicsit kevésnek bizonyul, a Linke pedig úgysem kerül be, de velük a helyi Zöldek amúgy se közösködnének szívesen.

 

A CSAK HÁROM SZÁZALÉKRA MÉRT LINKE „MEGFIZETHETŐ LAKBÉREKET” KÖVETEL A „ZSÍROS PROFIT” HELYETT. A TÍZ SZÁZALÉKOS SZOCDEMEK PEDIG – BÉCSI MINTÁRA – 365 EURÓS (AZAZ NAPI EGY EURÓS) TÖMEGKÖZLEKEDÉSI BÉRLETET ÍGÉRNEK.

 

Az FDP-nek csak a szocdemek és Zöldek mellett maradt esélye

 

Ami még lehetséges az egy – a pártok színei alapján – közlekedési lámpa-koalíciónak nevezett összefogás, azaz a Zöldek, a piros szocdemek és a sárga liberálisok kormánya. Az FDP-nek, amely magát 2011-ig igazi sváb állampártnak érezhette, más esélye nincs visszajutni a kormányba.

 

Ilyen közlekedési lámpa-kormány már van egy Németországban. Azon Rajna-vidék-Pfalzot vezeti a szocdem Malu Dreyer a Zöldekkel és liberálisokkal közösen, ahol március 14-én szintén választások lesznek – a mainzi hatalomért egyelőre nagyon kiélezett a verseny az SPD és a CDU között. Itt a CDU 33 százalékon, az SPD meg 30-on áll – de Malu Dreyer még folytathatja ettől a Zöldekkel és a liberálisokkal kormányzást, ráadásul mivel az SPD egyik legnépszerűbb tartományi miniszterelnökéről van szó, a kampány véghajrájában a Dreyer-effektus meglökheti még az elvtársakat felfelé.

 

A JOBBOLDALI LIBERÁLIS KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSI POLGÁRSÁGRA NEMCSAK A SZABAD DEMOKRATÁK HAJTANAK, DE A SZABAD VÁLASZTÓK IS (BALOLDALI PLAKÁT). A SZABAD VÁLASZTÓK CSAK BAJORORSZÁGBAN VANNAK BENT A PARLAMENTBEN (OTT MÉG A KORMÁNYNAK IS RÉSZEI), A KONZERVATÍV-LIBERÁLIS PÁRTNAK BADEN-WÜRTTEMBERGBEN NINCS SOK ESÉLYE, JELÖLTJÜK AZONBAN VÁLTOZÁST ÍGÉR. AZ FDP (JOBBOLDALI PLAKÁT) A DIGITÁLIS ÉS FENNTARTHATÓ JÖVŐ PÁRTJAKÉNT REKLÁMOZZA MAGÁT.

 

Mit üzen a Délnyugat az országos politikának?

 

A 2021-es év Németországban igazi választási szuperévnek számít: Hat tartományban (Baden-Württemberg és Rajna-vidék-Pfalz mellett Szász-Anhaltban, Berlinben, Mecklenburg-Előpomerániában és Türingiában) is tartományi választások lesznek, a nyolcmilliós Alsó-Szászországban és a hatmilliós Hessenben kommunális (azaz önkormányzati) választások jönnek – és persze ősszel (nagy valószínűség szerint szeptember 26-án) szövetségi választásokat tartanak, ahol egyvalami már biztos: nem Angela Merkel lesz utána Németország kancellárja.

 

A tartományi választási eredményeknek mindig nagy szerepük van az országos kampányokban is.

 

Ha a CDU se Stuttgartban, se Mainzban március 14-én nem tudja megszerezni a miniszterelnöki posztokat, akkor Armin Laschet, jelenlegi CDU-elnöknek lehetnek még gondjai, ha Markus Söder, CSU-s bajor miniszterelnök mégis szeretne a CDU/CSU közös kancellárjelöltje lenni.

 

Elvégre Söder mögött a bajorok majdnem fele áll.

 

Ha Kretschmannak sikerül a szocdemekkel többséget összehoznia, Mainzban pedig Malu Dreyer szocdemként hatalmon marad, az nemcsak a Zöldeket, de az SPD-t is meglendítheti – és még inkább annak esélyét, hogy egy baloldali kormány kövesse (zöld vagy szocdem kancellárral) Angela Merkelt. Ehhez persze a Linkére is szükség lenne, márpedig

 

a kommunista pártnak elég sok mindent – főleg az oroszpárti külpolitikájában – vissza kell venni, ha azt akarja, hogy a Zöldek és a szocdemek egyáltalán szóba álljanak velük.

 

Ezt segítheti, hogy a Linke balpopulista politikusa, Sahra Wagenknecht visszaszorult, és idén két olyan társelnök kerülhet a párt élére – a balradikális, frankfurti Janine Wissler és a türingiai, pragmatikus Susanne Hennig-Wellsow –, akik mindenképpen szeretnének kormányozni már. (Hogy a Linkének erre mennyi esélye van, és mit kell még változtatnia, arról itt írtunk.)

 

Mindazonáltal az országos kutatások még nem adnak esélyt egy balos kormánynak –

 

Merkelt valamilyen nagykoalíció követheti, ahol a CDU/CSU az SPD és a Zöldek közül válogathat.

 

Országosan a CDU 33 százalékon, a Zöldek 17 százalékon, az SPD 16 százalékon, az AfD 11 százalékon, az FDP 9 százalékon és a Linke 8 százalékon áll. Hivatalosan azonban csak egyetlen párt nevezte még meg, ki a kancellárjelöltje: az SPD a hamburgi Olaf Scholz alkancellár-pénzügyminiszterrel vág neki a majdnem lehetetlennek. A Zöldeknél Annelena Baerbock és Robert Habeck társelnökök közül kerül ki a jelölt. (A Robert Habeckkal készült Azonnali-interjút itt olvashatjátok el.)

 

PLAKÁTFOTÓK ÉS NYITÓKÉP: Pártok freiburgi plakátjai / Techet Péter, Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás