Nincs bizonyított hasznuk az iskolabezárásoknak, de nagy kárt okoznak a gyerekeknek

2021.02.24. 20:56

Az iskolabezárásoknak nincs bizonyított hatásuk a járvány terjedésének korlátozására, de bizonyítottan gyerekek millióit érinti károsan, írja a British Medical Journal cikke. Ameddig nincs erős bizonyíték az iskolabezárások jótékony járványügyi hatására, nyitva kellene lenniük.

Nincs bizonyított hasznuk az iskolabezárásoknak, de nagy kárt okoznak a gyerekeknek

2020. márciusának közepén Magyarországon bezárták az iskolákat, átállt az egész közoktatás a tavasszal távoktatásra (sok szülőnek traumatikus élményt okozva), és jelenleg is a közép- és felsőoktatás távoktatásban működik. Az iskolabezárásokra fontos járványellenes intézkedésként tekintenek a szakemberek.

Most a British Medical Journal sokszerzős szerkesztőségi cikke azt állítja, hogy

az iskolabezárások járványügyi hasznát nem támasztják alá a kutatások, viszont a gyerekekre nagyon ártalmasak.

8,8 millió brit iskolás tapasztalta meg az elmúlt két évben az iskolabezárások és vizsgák törlése miatt okozta törést az oktatásában. (Nagy-Britanniában az általános és középiskolákat is bezárták.). De az egész világon bezártak iskolák a járványhelyzet miatt, holott nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy emiatt lassabban terjed a koronavírus-járvány. Az iskolabezárások káros hatásával ugyanakkor nincsenek eléggé tisztában a döntéshozók.

Sok gyereknek az oktatás az egyetlen eszköz a nyomorból való kitörésre, másoknak

az iskola az egyetlen biztonságos hajlék az otthoni veszélyes vagy kaotikus környezetből,

sorolják a szerzők. Az iskolabezárások miatt gyengülhet a tanulás hatásfoka, csökkenhet a társas érintkezés szintje, nőhet a magány, elszigeteltség, csökkenhet a fizikai aktivitás mértéke, megnövekedhet a mentális problémáké. Nőhet a gyerekek molesztálásának, a kizsákmányolásának és elhanyagolásának esélye.

Minél kevésbé iskolázott valaki, annál alacsonyabb jövőbeni bér, rövidebb élet jut neki a kutatások szerint. A különleges nevelési igényű és eleve hátrányos helyzetű gyerekek esetében nagyobb ártalmat kell elszenvedjenek, ha nem járhatnak iskolába. A brit helyzet nem jó:egy jelentés szerint

2,3 millió brit gyerek élt 2019-ben nem biztonságos otthoni körülmények között, ahol családon belüli erőszak, drog- vagy alkoholhasználat okozhatnak bennük kárt, avagy a szülőknek súlyos mentális panaszaik vannak.

Minél hosszabb ideig vannak zárva az iskolák, ezek a kockázatok annál inkább nőnek.

A gyerekek körében a covidos megbetegedésnek kicsi az esélye, a súlyosabb tünetek megjelenése is extrém ritka. A covid utáni, hosszabb távon megmaradó tünetek megjelenését és arányát még vizsgálják. Bár az iskolabezárások csökkentik a gyerekek közti kontaktusok számát, és csökkenthetik a vírus terjedését, egy 12 millió britet vizsgáló kutatás arra jutott,

nincs különbség a gyerekes és a gyerektelen háztartások között a covidos megbetegedések és elhalálozások kockázatában.

Az igazán kockázatos csoportnak számító 65 éven felülieknek csak 3 százaléka él kiskorúval egy háztartásban.

A tanárok elvileg persze nagyobb fertőzési kockázatnak vannak kitéve, ha egy térben vannak sok gyerekkel, de nagyszámú brit adat alapján

a tanárok és iskolai dolgozók nem kerülnek nagyobb arányban kórházba koronavírusos megbetegedéssel vagy halnak meg a fertőzésben, mint a többi szakma képviselői.

A tanárok hiányzása ugyanakkora mértékű volt az őszi félévben az általános és középiskolákban, jóllehet a középiskolások sokkal magasabb arányban lettek covidos fertőzöttek.

A gyerekek közösségi fertőzőképességével kapcsolatosan még nem látnak tisztán a tudósok. Friss PCR-tesztes kutatások szerint a gyerekek 0,5-1 százaléka volt pozitív, azaz nem támasztják alá azt, hogy az új, fertőzőbb brit vírusmutáció jobban terjedne körükben. A korábbi nemzetközi, osztrák, norvég, svájci, olasz és német kutatások pedig alacsony fertőzöttségi szinteket mutattak ki, főleg az általános iskolások körében, nem magasabbat az átlagnál.

Azok a nemzetközi modelltanulményok, amelyek jelentős szerepet tulajdonítanak az iskolai lezárásoknak a vírus terjesztésének csökkentésében, nem tudják kizárni az iskolabezárásokkal egy időben történő hasonló korlátozó intézkedések, kijárási korlátozás, lezárás, szórakozóhelyek bezárása stb. hatását. Az iskolabezárások járulékos következményét sem tudják szétválasztani: hogy a szülők nem tudnak munkába menni, otthon kénytelenek dolgozni, azaz ők is kevesebb felnőttel találkoztak.

Az iskolabezárásokkal a gyerekek nyerik a legkevesebbet és vesztik a legtöbbet a szerzők szerint, a világjárvány alatt egy eddig példátlan generációk közötti ártalom- és költségtranszfert figyelhettünk meg a jómódú idősek javára, és a hátrányos helyzetű gyerekek kárára.

A gyerekek jogainak védelmére vontakozó vonatkozó ENSZ-deklarációk elveinek és kormányzati kötelezettségvállalások betartása nagyban sérült

a szerzők meglátása szerint.

A brit gyerekvédelmi biztosok (children's commissioners) rámutattak a gyerekek jólétének sérelmére jelentéseikben. Számos diák talán soha nem fogja tudni behozni a most megszerzett hátrányát, sérülékeny kamaszok eshetnek ki a szociális és oktatási ellátórendszer hálójából.

Ameddig nem szól erős bizonyíték az iskolabezárások mellett, addig azoknak nyitva kellene maradniuk,

hogy megelőzzék a katasztrofális károkozást.

(A cikkre a Koronavírus szakirodalmi tallózó Facebook-csoport hívta fel a figyelmet.)

NYITÓKÉP: Grown and Flown / Facebook

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek