+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Dercsényi Dávid
2021. február 24. szerda, 20:56
Az iskolabezárásoknak nincs bizonyított hatásuk a járvány terjedésének korlátozására, de bizonyítottan gyerekek millióit érinti károsan, írja a British Medical Journal cikke. Ameddig nincs erős bizonyíték az iskolabezárások jótékony járványügyi hatására, nyitva kellene lenniük.

2020. márciusának közepén Magyarországon bezárták az iskolákat, átállt az egész közoktatás a tavasszal távoktatásra (sok szülőnek traumatikus élményt okozva), és jelenleg is a közép- és felsőoktatás távoktatásban működik. Az iskolabezárásokra fontos járványellenes intézkedésként tekintenek a szakemberek.

 

Most a British Medical Journal sokszerzős szerkesztőségi cikke azt állítja, hogy

 

az iskolabezárások járványügyi hasznát nem támasztják alá a kutatások, viszont a gyerekekre nagyon ártalmasak.

 

8,8 millió brit iskolás tapasztalta meg az elmúlt két évben az iskolabezárások és vizsgák törlése miatt okozta törést az oktatásában. (Nagy-Britanniában az általános és középiskolákat is bezárták.). De az egész világon bezártak iskolák a járványhelyzet miatt, holott nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy emiatt lassabban terjed a koronavírus-járvány. Az iskolabezárások káros hatásával ugyanakkor nincsenek eléggé tisztában a döntéshozók.

 

Sok gyereknek az oktatás az egyetlen eszköz a nyomorból való kitörésre, másoknak

 

az iskola az egyetlen biztonságos hajlék az otthoni veszélyes vagy kaotikus környezetből,

 

sorolják a szerzők. Az iskolabezárások miatt gyengülhet a tanulás hatásfoka, csökkenhet a társas érintkezés szintje, nőhet a magány, elszigeteltség, csökkenhet a fizikai aktivitás mértéke, megnövekedhet a mentális problémáké. Nőhet a gyerekek molesztálásának, a kizsákmányolásának és elhanyagolásának esélye.

 

Minél kevésbé iskolázott valaki, annál alacsonyabb jövőbeni bér, rövidebb élet jut neki a kutatások szerint. A különleges nevelési igényű és eleve hátrányos helyzetű gyerekek esetében nagyobb ártalmat kell elszenvedjenek, ha nem járhatnak iskolába. A brit helyzet nem jó:egy jelentés szerint

 

2,3 millió brit gyerek élt 2019-ben nem biztonságos otthoni körülmények között, ahol családon belüli erőszak, drog- vagy alkoholhasználat okozhatnak bennük kárt, avagy a szülőknek súlyos mentális panaszaik vannak.

 

Minél hosszabb ideig vannak zárva az iskolák, ezek a kockázatok annál inkább nőnek.

 

A gyerekek körében a covidos megbetegedésnek kicsi az esélye, a súlyosabb tünetek megjelenése is extrém ritka. A covid utáni, hosszabb távon megmaradó tünetek megjelenését és arányát még vizsgálják. Bár az iskolabezárások csökkentik a gyerekek közti kontaktusok számát, és csökkenthetik a vírus terjedését, egy 12 millió britet vizsgáló kutatás arra jutott,

 

nincs különbség a gyerekes és a gyerektelen háztartások között a covidos megbetegedések és elhalálozások kockázatában.

 

Az igazán kockázatos csoportnak számító 65 éven felülieknek csak 3 százaléka él kiskorúval egy háztartásban.

 

A tanárok elvileg persze nagyobb fertőzési kockázatnak vannak kitéve, ha egy térben vannak sok gyerekkel, de nagyszámú brit adat alapján

 

a tanárok és iskolai dolgozók nem kerülnek nagyobb arányban kórházba koronavírusos megbetegedéssel vagy halnak meg a fertőzésben, mint a többi szakma képviselői.

 

A tanárok hiányzása ugyanakkora mértékű volt az őszi félévben az általános és középiskolákban, jóllehet a középiskolások sokkal magasabb arányban lettek covidos fertőzöttek.

 

A gyerekek közösségi fertőzőképességével kapcsolatosan még nem látnak tisztán a tudósok. Friss PCR-tesztes kutatások szerint a gyerekek 0,5-1 százaléka volt pozitív, azaz nem támasztják alá azt, hogy az új, fertőzőbb brit vírusmutáció jobban terjedne körükben. A korábbi nemzetközi, osztrák, norvég, svájci, olasz és német kutatások pedig alacsony fertőzöttségi szinteket mutattak ki, főleg az általános iskolások körében, nem magasabbat az átlagnál.

 

Azok a nemzetközi modelltanulményok, amelyek jelentős szerepet tulajdonítanak az iskolai lezárásoknak a vírus terjesztésének csökkentésében, nem tudják kizárni az iskolabezárásokkal egy időben történő hasonló korlátozó intézkedések, kijárási korlátozás, lezárás, szórakozóhelyek bezárása stb. hatását. Az iskolabezárások járulékos következményét sem tudják szétválasztani: hogy a szülők nem tudnak munkába menni, otthon kénytelenek dolgozni, azaz ők is kevesebb felnőttel találkoztak.

 

Az iskolabezárásokkal a gyerekek nyerik a legkevesebbet és vesztik a legtöbbet a szerzők szerint, a világjárvány alatt egy eddig példátlan generációk közötti ártalom- és költségtranszfert figyelhettünk meg a jómódú idősek javára, és a hátrányos helyzetű gyerekek kárára.

 

A gyerekek jogainak védelmére vontakozó vonatkozó ENSZ-deklarációk elveinek és kormányzati kötelezettségvállalások betartása nagyban sérült

 

a szerzők meglátása szerint.

 

A brit gyerekvédelmi biztosok (children's commissioners) rámutattak a gyerekek jólétének sérelmére jelentéseikben. Számos diák talán soha nem fogja tudni behozni a most megszerzett hátrányát, sérülékeny kamaszok eshetnek ki a szociális és oktatási ellátórendszer hálójából.

 

Ameddig nem szól erős bizonyíték az iskolabezárások mellett, addig azoknak nyitva kellene maradniuk,

 

hogy megelőzzék a katasztrofális károkozást.

 

(A cikkre a Koronavírus szakirodalmi tallózó Facebook-csoport hívta fel a figyelmet.)

 

NYITÓKÉP: Grown and Flown / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás