+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. február 18. csütörtök, 11:20
A francia államfő még a múlt évben jelentette be: harcot indít az „iszlám szeparatizmus” ellen, azaz kötelezni fogja a franciaországi muzulmánokat a köztársasági értékek elfogadására. Az ügy kapcsán egyik minisztere a baloldalt is iszlamizmussal vádolta meg. Az új törvény szigorúbb ellenőrzést ír elő a muzulmánok kapcsán – azonban a szöveggel se a szélsőbal, se a konzervatív ellenzék nem elégedett. A szélsőbal Ferenc pápát idézve ateizmussal vádolja Macront.

Miután tavaly októberben egy csecsen terrorista lefejezett egy párizsi iskolai tanárt, mert az Mohamed-kritikus karikatúrákat mutatott be az óráin, Emmanuel Macron francia elnök keményebb fellépést ígért az iszlamizmussal szemben. A politikus szerint Franciaországban

 

„az iszlám válságban van”, és azt rótta fel a muzulmánok egyes részeinek, hogy „szeparatisták” lennének.

 

A szeparatizmus vádjával a 19. század végén a francia baloldal illette a katolikus egyházat, mondván: kivonja magát a francia állam alól (már csak azért is, mert a pápa felé lojális), és nem fogadja el a köztársasági értékeket. Az akkori kultúrharcot kiütéses győzelemmel a baloldaliak nyerték meg: az 1905-ös szeparációs törvénnyel kimondták az állam és a (katolikus) egyház éles szétválasztását – a laicizmus azóta a francia állam egyik alapdogmája, amit mostanra már a szélsőjobboldal nagyrésze is elfogad.

 

Republikánus iszlám?

 

Azzal, hogy

 

Macron most az iszlám ellen fordította az egykor antiklerikális vádat,

 

magát az akkori laicista harc folytatójaként tudta megjeleníteni, mintha jelenleg az iszlámot kéne ugyanúgy visszaszorítani, mint hajdanán a katolicizmust.

 

Ennek kapcsán oktatási minisztere még a baloldalt is megvádolta, hogy feladja régi laicista-univerzalista énjét, amikor például – az amerikai akadémiai világból kölcsönzött elméletekkel – a kisebbségek mellett áll ki. A baloldalon több egyetemi oktató is – köztük a Franciaországban szociológiát oktató Erőss Gábor, Józsefváros párbeszédes alpolgármestere is – tiltakozott egyrészről az iszlamizmus vádja ellen, másrészről azellen, hogy az egykoron jelentős politikai hatalommal rendelkező katolikus egyház elleni harcot a társadalmilag marginalizált iszlám elleni harccal lehetne összemosni.

 

A BLM-MOZGALOM PÁRIZSBAN IS MEGJELENT, A BALOLDALI LAICISTÁK ÉS MACRON HÍVEI SZERINT EZ AZONBAN IDENTITÁRIUS POLITIKA, AMELY ELLENKEZIK A KÖZTÁRSASÁGI ESZME UNIVERZALIZMUSÁVAL. MACRON OKTATÁSI MINISZTERE EGYENESEN RASSZIZMUSSAL VÁDOLTA MEG AZOKAT, AKIK A KISEBBSÉG JOGAI MELLETT ÁLLNAK KI. A KÉPEN A BALNACIONALISTA JEAN-LUC MÉLENCHON (BARNA MASZKBAN) TÜNTET A FEKETÉK JOGAIÉRT. FOTÓ: JLM / FB

 

Macron azonban nem adta fel, hogy republikánus irányba tolja el a franciaországi iszlámot. Január végén sikeresen hozatta létre a legnagyobb iszlám szervezetekkel az Imámok Nemzeti Tanácsát, amely a számos irányzatra szakadt iszlám franciaországi ernyő-, és egyben ellenőrző szerve lenne. Azonban sokszor

 

az iszlámon belüli ellentétek erősebbek, mint a köztársasággal szembeniek

 

– ezt bizonyította, hogy a januári megállapodásban a párizsi Nagymecset rektorja nem vett részt, mert szerinte iszlamisták is ülnek az asztalnál; miközben a főleg török muzulmánokat képviselő szervezeteknek meg az nem tetszett, hogy Macron előírná: egyetlen mecset sem fogadhat el külföldi támogatást és befolyást. (Jelenleg az imámok többségét külföldön képzik; a külföldi befolyás főleg a törökök mecseteinél érződik, mert azok közvetlenül a Diyanet, azaz az ankarai vallásügyi hatóság alá vannak rendelve.)

 

Muzulmánok korlátozása: magánoktatás mesgszorítása, külföldi pénzek deklarálása, lányok szüzességi vizsgálatának tilalma

 

Kedden pedig a macroni iszlamizmus elleni harc második lépése is sikeres lett: a párizsi Nemzetgyűlés (azaz a parlament alsóháza) nagy többséggel fogadta el azt a törvényt, amely valamennyi társadalmi szervezet kapcsán – márpedig a francia jog értelmében az egyházak is csak ilyennek tekintendők – szigorúbban várja el, hogy elköteleződjenek a republikanizmus és a laicizmus értékei mellett (ahogy a törvény írja: „a köztársaságunk a közös jószágunk”); másrészről szigorúbb ellenőrzési rendszert vezet be; harmadrészt pedig megerősíti az állami védelmi mechanizmusokat a büntetőjog eszközeivel azok kapcsán, akiket laicista és republikánus meggyőződésük miatt ér hátrány vagy támadás bármilyen társadalmi szervezetben (azaz akár egyházban). A törvény értelmében minden társadalmi szervezet tagjanainak

 

alá kell írniuk egy köztársasági hűségnyilatkozatot, valamint a társadalmi szervezetek akár a vezetőség antirepublikánus nézetei után is azonnal feloszlathatóak.

 

Emellett a törvény kötelezi arra a társadalmi szervezeteket, hogy számoljanak be, kiktől és milyen összegben kapnak külföldről támogatást.

 

Minden 10 ezer euró (3,6 millió forint) feletti külföldi támogatást nyilvánossá kell tenni.

 

(Összehasonlításképp: Magyarországon a Soros György elleni küzdelem jegyében hozott 2017-es törvény értelmében akkor kell egy civil szervezetnek magát külföldről támogatott szervezetté nyilvánítania, ha egy év alatt legalább 9 millió forintnyi támogatást kap külföldről, és eleve csak akkor kell külön értesítenie az államot ezen támogatások tényéről, ha ezt az összeghatárt elérték.)

 

Amint arról a francia RTL beszámolt: noha a közel hatmilliós francia muzulmánság nagyrésze Algériából, Marokkóból és Tunéziából származik, a támogatások többségét Törökország nyújtja. Ellentétben azonban Németországgal, a törökök csak egy kisebbséget tesznek ki a muzulmánok között Franciaországban, összesen 800 ezren vannak, elsősorban Kelet-Franciaországban (Strasbourg és Mulhause számít a két legfontosabb „török városnak”). Mivel a közel 400 török mecset majdnem mindegyike az ankarai vallási hivatal felügyelete alatt áll (150 imámot ezekbe Törökország küld közvetlenül), ezeknél nemcsak anyagi támogatás, de világos ideológiai-politikai vonalvezetés is tapasztalható –

 

a török imámok többsége Recep Tayyip Erdoğan politikáját támogatja.

 

Nem véletlen, hogy a három iszlám szervezet közül, amely nem hajlandó az Imámok Nemzeti Tanácsához tartozni, kettő – a Franciaországi Török Muzulmánok Koordinációs Tanácsa (CCMTF), illetve a Milli Görüs – közvetlenül Ankarába van bekötve. De a 2600 franciaországi mecset közül a törököké csak egy elenyésző kisebbség, a többséget vagy az észak-afrikai államok, vagy az Öböl-menti országok finanszírozzák.

 

AZ ANKARA-PÁRTI FRANCIA MUZULMÁN SZERVEZET NEM HAJLANDÓ LEMONDANI AZ ISZLAMIZMUSRÓL ÉS A KÜLFÖLDI KAPCSOLATOKRÓL. FOTÓ: CCMTF / FB

 

A törvény az áldozatokat azzal védi többek között, hogy szigorúbban rendeli tiltani az esetleg egyes egyházi jogban megengedett többnejűséget,

 

megtiltja teljes mértékben, hogy francia orvos szüzességi igazolást állíthasson ki

 

(egyes muzulmán esküvők előtt a szülők és a jövendőbeli férj elvárták ezt a mennyasszonytól), valamint a büntetőjogban tovább szigorodik a házasulandók akarata ellenére köttetett házasság, amely nemcsak érvénytelennek számít ezentúl, de a házasságot kialkudók is büntethetőek lesznek. Emellett a törvénytervezet nagyon lecsökkenti azon esetek számát, amikor valaki a gyerekét otthon taníttathatja. Ezzel eddig ugyanis sok olyan muzulmán élt, akik nem értettek egyet a világi iskolával, vagy például nem akarták, hogy a lányaik a fiúkkal közösen vegyenek részt testnevelés órán. Ezentúl

 

csak nagyon szigorú szabályok betartása esetén van lehetőség magántanulóvá válni.

 

A törvénytervezet emellett bevezeti a szeparatizmus büntetőjogi tényállását, amit az merít ki,

 

aki közszolgálatban dolgozó személyt – így akár tanárt – annak republikánus és laicista nézetei miatt fenyeget vagy kritizál. A törvénytervezet értelmében ezentúl 75 ezer euróval sújtható az, aki ezt elköveti.

 

„Szocialisták, kommunisták, Ferenc pápa mellettünk!”

 

A törvénytervezetet – amely kedden első olvasatban ment át a Nemzetgyűlésben, most még a Szenátusnak is meg kell szavaznia – az ellenzék nagyrésze nem támogatta, de eltérő indokaik voltak. A Jean-Luc Mélenchon vezette nacionálkommunista Lázadó Franciaország szerint rasszizmus az iszlamizmussal szembeni harc – ez azzal is összefügg, hogy Mélenchon támogatói között nagyon sok algériai van, a Lázadó Franciaország választási gyűlésein a francia mellett az algériai zászló is mindig lobog. Mélenchon maga a jelentős muzulmán lakossággal rendelkező Marseille-t képviseli a Nemzetgyűlésben.

 

Mélenchon a parlamenti vitában „több megértést és toleranciát” szorgalmazott a vallások irányába, amire

 

a szélsőbaloldali politikus Macron belügyminiszterétől, Gérald Darmanintől megkapta a vádat, hogy „a klerikalizmust védelmezi”.

 

JEAN-LUC MÉLENCHON (FOTÓVAL A KEZÉBEN) 2018-BAN MOSZKVÁBAN VONUL FEL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS GYŐZELMET ÜNNEPLENDŐ. FOTÓ: JLM / FB

 

Mélacnhon szerint a törvény egésze a muzulmánok ellen irányul, akiket ő védelmébe akar venni. A politikus azt mondta: „a törvény azt hiszi, hogy felszámolja a terrorizmus talaját”, de elfelejtené eközben, hogy „a terrorizmus táptalaja az emberi szellem, mert minden történelmi korszakban voltak fanatikusok és terroristák”. Mélenchon

 

egyetértően idézte Ferenc pápát és a francia katolikus püspöki kart – ahogy ő mondta: „ide hallgassatok, szocialisták, kommunisták, ők a mi védelmezőink!” –, mert szerinte a macroni tervek már nem is laicizmust, hanem „egy állami ateizmust” várnának el,

 

ami a szélsőbaloldali politikus szerint mindig erőszakhoz és szenvedéshez vezetett a történelemben.

 

Ezzel szemben a konzervatív Republikánusoknak viszont az a bajuk a törvénytervezettel, hogy az nem eléggé szigorú, szerintük a törvénytervezet „csak egy kirakat”, amely „a tényleges veszélyt” még most sem érzékeli.

 

Marine Le Pen attól tart, hogy Macrontól az iszlamizmus vádját kapja meg

 

A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés azonban nagyrészt egyetért a törvénytervezettel, a szélsőjobboldali párt legtöbb képviselője annak egyes részeit – például a mecsetek rendkívüli bezárását lehetővé tevő büntetőtörvénykönyv-módosítást – meg is szavazta. A törvény más részei kapcsán azonban tartózkodtak – Marine Le Pen szerint egyrészről problematikus, hogy a törvény számos szabadságjogot sért (az utóbbi időben a Nemzeti Tömörülés alapjogi kérdésekben egyre liberálisabb álláspontot foglal el), másrészről a Le Pen-párt attól tartott, hogy ha nemmel szavaznak, akkor Macronék az iszlamizmus támogatásával fogják őket megvádolni a 2022-es elnökválasztási kampányban.

 

Guillaume Tabard, a konzervatív Le Figaro publicistája „Júdás-csókkal” azonban már most megvádolta Le Penéket: szerinte

 

a pártnak fontosabb, hogy ne szavazzanak Macronnal együtt, minthogy segítsék az elnök iszlamizmus elleni harcát.

 

Amúgy a Szocialista Párt (PS) képviselői is úgy jártak el, mint Le Penék: tartózkodtak. Szerintük a laicizmust védelmezni kell, de Macron politikáját nem tartják e téren őszintének.

 

NYITÓKÉP: Emmanuel Macron beszédet mond. Elysée, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német Zöldek hétfőn döntik el: Baerbockkal vagy Habeckkel lesz-e esélyük az ország történetében először zöld kancellárt adni. Vajon kit és mit támogatnak a két magyar zöldpártnál? Megkérdeztük.

Az iskolák is újra teljesen nyitva vannak, bár az osztályokban továbbra is viselni kell a maszkot. Az országban heteken belül jöhet a teljes nyitás.

Az orosz cég így biztosan nem vehet részt a dukovany-i atomerőmű bővítésében. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki.

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás