A francia államfő még a múlt évben jelentette be: harcot indít az „iszlám szeparatizmus” ellen, azaz kötelezni fogja a franciaországi muzulmánokat a köztársasági értékek elfogadására. Az ügy kapcsán egyik minisztere a baloldalt is iszlamizmussal vádolta meg. Az új törvény szigorúbb ellenőrzést ír elő a muzulmánok kapcsán – azonban a szöveggel se a szélsőbal, se a konzervatív ellenzék nem elégedett. A szélsőbal Ferenc pápát idézve ateizmussal vádolja Macront.
Miután tavaly októberben egy csecsen terrorista lefejezett egy párizsi iskolai tanárt, mert az Mohamed-kritikus karikatúrákat mutatott be az óráin, Emmanuel Macron francia elnök keményebb fellépést ígért az iszlamizmussal szemben. A politikus szerint Franciaországban
A szeparatizmus vádjával a 19. század végén a francia baloldal illette a katolikus egyházat, mondván: kivonja magát a francia állam alól (már csak azért is, mert a pápa felé lojális), és nem fogadja el a köztársasági értékeket. Az akkori kultúrharcot kiütéses győzelemmel a baloldaliak nyerték meg: az 1905-ös szeparációs törvénnyel kimondták az állam és a (katolikus) egyház éles szétválasztását – a laicizmus azóta a francia állam egyik alapdogmája, amit mostanra már a szélsőjobboldal nagyrésze is elfogad.
Republikánus iszlám?
Azzal, hogy
magát az akkori laicista harc folytatójaként tudta megjeleníteni, mintha jelenleg az iszlámot kéne ugyanúgy visszaszorítani, mint hajdanán a katolicizmust.
Ennek kapcsán oktatási minisztere még a baloldalt is megvádolta, hogy feladja régi laicista-univerzalista énjét, amikor például – az amerikai akadémiai világból kölcsönzött elméletekkel – a kisebbségek mellett áll ki. A baloldalon több egyetemi oktató is – köztük a Franciaországban szociológiát oktató Erőss Gábor, Józsefváros párbeszédes alpolgármestere is – tiltakozott egyrészről az iszlamizmus vádja ellen, másrészről azellen, hogy az egykoron jelentős politikai hatalommal rendelkező katolikus egyház elleni harcot a társadalmilag marginalizált iszlám elleni harccal lehetne összemosni.
Macron azonban nem adta fel, hogy republikánus irányba tolja el a franciaországi iszlámot. Január végén sikeresen hozatta létre a legnagyobb iszlám szervezetekkel az Imámok Nemzeti Tanácsát, amely a számos irányzatra szakadt iszlám franciaországi ernyő-, és egyben ellenőrző szerve lenne. Azonban sokszor
– ezt bizonyította, hogy a januári megállapodásban a párizsi Nagymecset rektorja nem vett részt, mert szerinte iszlamisták is ülnek az asztalnál; miközben a főleg török muzulmánokat képviselő szervezeteknek meg az nem tetszett, hogy Macron előírná: egyetlen mecset sem fogadhat el külföldi támogatást és befolyást. (Jelenleg az imámok többségét külföldön képzik; a külföldi befolyás főleg a törökök mecseteinél érződik, mert azok közvetlenül a Diyanet, azaz az ankarai vallásügyi hatóság alá vannak rendelve.)
Muzulmánok korlátozása: magánoktatás mesgszorítása, külföldi pénzek deklarálása, lányok szüzességi vizsgálatának tilalma
Kedden pedig a macroni iszlamizmus elleni harc második lépése is sikeres lett: a párizsi Nemzetgyűlés (azaz a parlament alsóháza) nagy többséggel fogadta el azt a törvényt, amely valamennyi társadalmi szervezet kapcsán – márpedig a francia jog értelmében az egyházak is csak ilyennek tekintendők – szigorúbban várja el, hogy elköteleződjenek a republikanizmus és a laicizmus értékei mellett (ahogy a törvény írja: „a köztársaságunk a közös jószágunk”); másrészről szigorúbb ellenőrzési rendszert vezet be; harmadrészt pedig megerősíti az állami védelmi mechanizmusokat a büntetőjog eszközeivel azok kapcsán, akiket laicista és republikánus meggyőződésük miatt ér hátrány vagy támadás bármilyen társadalmi szervezetben (azaz akár egyházban). A törvény értelmében minden társadalmi szervezet tagjanainak
Emellett a törvény kötelezi arra a társadalmi szervezeteket, hogy számoljanak be, kiktől és milyen összegben kapnak külföldről támogatást.
(Összehasonlításképp: Magyarországon a Soros György elleni küzdelem jegyében hozott 2017-es törvény értelmében akkor kell egy civil szervezetnek magát külföldről támogatott szervezetté nyilvánítania, ha egy év alatt legalább 9 millió forintnyi támogatást kap külföldről, és eleve csak akkor kell külön értesítenie az államot ezen támogatások tényéről, ha ezt az összeghatárt elérték.)
Amint arról a francia RTL beszámolt: noha a közel hatmilliós francia muzulmánság nagyrésze Algériából, Marokkóból és Tunéziából származik, a támogatások többségét Törökország nyújtja. Ellentétben azonban Németországgal, a törökök csak egy kisebbséget tesznek ki a muzulmánok között Franciaországban, összesen 800 ezren vannak, elsősorban Kelet-Franciaországban (Strasbourg és Mulhause számít a két legfontosabb „török városnak”). Mivel a közel 400 török mecset majdnem mindegyike az ankarai vallási hivatal felügyelete alatt áll (150 imámot ezekbe Törökország küld közvetlenül), ezeknél nemcsak anyagi támogatás, de világos ideológiai-politikai vonalvezetés is tapasztalható –
Nem véletlen, hogy a három iszlám szervezet közül, amely nem hajlandó az Imámok Nemzeti Tanácsához tartozni, kettő – a Franciaországi Török Muzulmánok Koordinációs Tanácsa (CCMTF), illetve a Milli Görüs – közvetlenül Ankarába van bekötve. De a 2600 franciaországi mecset közül a törököké csak egy elenyésző kisebbség, a többséget vagy az észak-afrikai államok, vagy az Öböl-menti országok finanszírozzák.
A törvény az áldozatokat azzal védi többek között, hogy szigorúbban rendeli tiltani az esetleg egyes egyházi jogban megengedett többnejűséget,
(egyes muzulmán esküvők előtt a szülők és a jövendőbeli férj elvárták ezt a mennyasszonytól), valamint a büntetőjogban tovább szigorodik a házasulandók akarata ellenére köttetett házasság, amely nemcsak érvénytelennek számít ezentúl, de a házasságot kialkudók is büntethetőek lesznek. Emellett a törvénytervezet nagyon lecsökkenti azon esetek számát, amikor valaki a gyerekét otthon taníttathatja. Ezzel eddig ugyanis sok olyan muzulmán élt, akik nem értettek egyet a világi iskolával, vagy például nem akarták, hogy a lányaik a fiúkkal közösen vegyenek részt testnevelés órán. Ezentúl
A törvénytervezet emellett bevezeti a szeparatizmus büntetőjogi tényállását, amit az merít ki,
„Szocialisták, kommunisták, Ferenc pápa mellettünk!”
A törvénytervezetet – amely kedden első olvasatban ment át a Nemzetgyűlésben, most még a Szenátusnak is meg kell szavaznia – az ellenzék nagyrésze nem támogatta, de eltérő indokaik voltak. A Jean-Luc Mélenchon vezette nacionálkommunista Lázadó Franciaország szerint rasszizmus az iszlamizmussal szembeni harc – ez azzal is összefügg, hogy Mélenchon támogatói között nagyon sok algériai van, a Lázadó Franciaország választási gyűlésein a francia mellett az algériai zászló is mindig lobog. Mélenchon maga a jelentős muzulmán lakossággal rendelkező Marseille-t képviseli a Nemzetgyűlésben.
Mélenchon a parlamenti vitában „több megértést és toleranciát” szorgalmazott a vallások irányába, amire
Mélacnhon szerint a törvény egésze a muzulmánok ellen irányul, akiket ő védelmébe akar venni. A politikus azt mondta: „a törvény azt hiszi, hogy felszámolja a terrorizmus talaját”, de elfelejtené eközben, hogy „a terrorizmus táptalaja az emberi szellem, mert minden történelmi korszakban voltak fanatikusok és terroristák”. Mélenchon
ami a szélsőbaloldali politikus szerint mindig erőszakhoz és szenvedéshez vezetett a történelemben.
Ezzel szemben a konzervatív Republikánusoknak viszont az a bajuk a törvénytervezettel, hogy az nem eléggé szigorú, szerintük a törvénytervezet „csak egy kirakat”, amely „a tényleges veszélyt” még most sem érzékeli.
Marine Le Pen attól tart, hogy Macrontól az iszlamizmus vádját kapja meg
A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés azonban nagyrészt egyetért a törvénytervezettel, a szélsőjobboldali párt legtöbb képviselője annak egyes részeit – például a mecsetek rendkívüli bezárását lehetővé tevő büntetőtörvénykönyv-módosítást – meg is szavazta. A törvény más részei kapcsán azonban tartózkodtak – Marine Le Pen szerint egyrészről problematikus, hogy a törvény számos szabadságjogot sért (az utóbbi időben a Nemzeti Tömörülés alapjogi kérdésekben egyre liberálisabb álláspontot foglal el), másrészről a Le Pen-párt attól tartott, hogy ha nemmel szavaznak, akkor Macronék az iszlamizmus támogatásával fogják őket megvádolni a 2022-es elnökválasztási kampányban.
Guillaume Tabard, a konzervatív Le Figaro publicistája „Júdás-csókkal” azonban már most megvádolta Le Penéket: szerinte
Amúgy a Szocialista Párt (PS) képviselői is úgy jártak el, mint Le Penék: tartózkodtak. Szerintük a laicizmust védelmezni kell, de Macron politikáját nem tartják e téren őszintének.
NYITÓKÉP: Emmanuel Macron beszédet mond. Elysée, FB
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.