+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. február 18. csütörtök, 17:12
Ha szó is van a jelenlegi lockdown lazításáról, elsősorban az éttermek és az üzletek kerülnek szóba. Egy német tudományos tanulmány szerint azonban a színházakban és a mozikban feleakkora a fertőzési veszély, mint sok más zárt térben.

Ha szó is van a jelenlegi lockdown lazításáról, elsősorban az éttermek és az üzletek kerülnek szóba. Egy német tudományos tanulmány szerint azonban

 

a színházakban és a mozikban jóval alacsonyabb a fertőzési veszély, mint bármilyen más zárt térben.

 

A kínai koronavírus tavaly márciusi európai megjelenésére minden európai ország – persze eltérő intenzitással – lockdownnal reagált. Ez nem csak az éttermeket, kávézókat vagy üzleteket érinti – holott legtöbször ezekről szólnak csak a hírek –, de a kulturális élet színtereit, így a mozikat és a színházakat is. Az indok: ezen zárt terekben nagyon magas lenne a fertőzési veszély.

 

Színházba járni maszkkal kevésbé lenne veszélyes, mint tömegközlekedni

 

A berlini Műszaki Egyetem Hermann-Rietschel-Intézete által közölt új tanulmány azonban éppen ezt cáfolja. (Ennek angol nyelvű összefoglalója az egyetem honlapján itt érhető el.) A kutatást más tudósok még nem ellenőrizték, az eredményeket Martin Kriegel mikrobiológus és Anne Hartmann kutató mérnök amolyan „előzetes kutatási eredményként” tették közzé – ez a tudományos életben bevett gyakorlat egy vita, más kutatók általi ellenőrzés beindításához.

 

Az egyetem kutatói több zárt térben hasonlították össze, hogy mennyire terjedhet az aeroszol, azaz a vírust is hordozható kis részecske a levegőben – elvégre ennek koncentrációja a legfőbb érv amellett, hogy a zárt helységeket miért kell zárva tartani a járvány alatt. A felmérés szerint a legjobb eredményt e téren éppen a kulturális terek érték el.

 

Ha egy színházban vagy múzeumban 30 százalékos a látogatottság, és mindenkin van maszk, akkor a fertőzés esélye feleakkora, mint egy üzletben;

 

ha pedig 40 százalékos a látogatottság, akkor se növekszik jelentősen.

 

A tömegközlekedésen való maszkos utazás is közel 30 százalékkal veszélyesebb, mint maszkkal színházba vagy múzeumba menni.

 

Mozik esetében a fertőzés esélye 40 százalékos látogatottság, ráadásul maszknélküliség esetén is csak annyi, mint egy bolti szájmaszkos bevásárlás – és feleakkora, mint mondjuk egy éttermi látogatás.

 

A színházak, múzeumok 40 százalékos kihasználtság mellett ugyanolyan eredményt mutatnak, mint azon fodrászatok, amelyek Magyarországon eleve jelenleg is nyitva vannak, Ausztriában negatív koronateszttel látogathatóak, Németországban pedig március elsejével megnyithatnak – de a mozikban, ha mindenki maszkban van, se sokkal nagyobb a fertőzés esélye, mint egy hajnyíráskor.

 

A fertőzés esélye fitneszstúdiókban, iskolákban és nagy munkahelyi tereken a legnagyobb

 

– ezekben akár ötször, tízszer is nagyobb eséllyel lehet megfertőződni, mint valamilyen kulturális intézményben –, de ha az iskolákban maszk nélkül ülnek a gyerekek, akkor 23-szor nagyobb ott a megfertőzés veszélye, mint egy színházban, moziban vagy múzeumban.

 

Hozzá kell tenni: a berlini kutatók is azt hangsúlyozzák, hogy a kulturális intézményekben csak akkor lehet alacsony a fertőzés, ha az emberek a másfél méteres távolságot betartják.

 

Az Örömóda veszélyesebb, mint a La traviata?

 

A színházak kapcsán viszont problematikus lehet, hogy igazolt: noha az énekléssel önmagában nem terjed jobban a kínai koronavírus, mint normál beszéddel, a hangerő már igenis számít, mert minél hangosabban beszél vagy énekel valaki, annál több aeroszolt bocsát ki.

 

Éneklés kapcsán különösen azok vannak veszélyben, akik németül énekelnének – amint egy japán kutatás kimutatta: mivel a német nyelvben több mássalhangzó áll egymás mellett, mint az olaszban,

 

a németnyelvű daloknál több aeroszol kerülhet a levegőbe, mint mondjuk egy olasz operaáriánál.

 

NYITÓKÉP: A budapesi Örkény István Színház nézőtere / Örkény, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás