+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Dercsényi Dávid
2021. február 17. szerda, 08:10
Két fővárosi erdő egy-egy részén is megújítja a faállományt a Pilisi Parkerdő: őshonos fafajtákat ültetnek, így teszik azt ellenállóbbá akár a jégkárnak, akár a globális felmelegedésnek. A magyar erdők nagy többsége egy fajta dominanciáját hozó, ültetett erdő, a cél az, hogy a fővárosban pár év múlva a természetes, ember előtti állapot álljon helyre.

Irány az erdő! A covidjárvány során a városi ember egyik első számú hétvégi programja lett a kirándulás, ha ki akar mozdulni. Olyannyira, hogy már egy olasz lap is rácsodálkozott, hogy hirtelen tízezrek fedezték fel az Országos Kéktúra útvonalát. Az erdőkben sétálva a természet megnyugtató közelsége idején keveseknek juthat eszébe, hogy ahol

 

épp járkál, az jobbára nem egy teljesen természetes képződmény, hanem az ember keze nyomát nagyon is magán viselő terület.

 

És nem azért, mert mondjuk kivágták vagy mert fel van szórva kaviccsal az út. Nemsokára azonban két erdős rész is megújul, és olyan lesz, mint az ember megjelenése előtt – mégpedig jelentős emberi munka segítségével, Budapest területén.

 

Az állami tulajdonú, Budapest környékén mintegy 65 ezer hektárnyi erdőt kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. ugyanis ennek érdekében kezd két fővárosi erdős területen is fejlesztésbe, és növeli ott a biodiverzitást. A XII. kerületében, a Budakeszi-erdő és a X. kerületi, a kőbányai Határ-erdő egyes részeit újítja meg, remélhetőleg egy folyamat kezdeteként az állami cég.

 

Mutatjuk is, mely területek újulnak meg:

 

A ZÖLD VONALLAL KERETEZETT RÉSZEN ÚJULNAK MEG AZ ERDŐK, FENT A KŐBÁNYAI, LENT A BUDAKESZI RÉSZ. FOTÓ: PILISI PARKERDŐ

 

Mit is jelent ez konkrétabban? Magyarország ember által ültetett erdeinek jelentős hányada jellemzően egy fafaj uralmát jelenti, ahol nagyjából egykorú egyedek élnek. A pesti oldalon a korábban fátlan területen létrehozott kőbányai zöldövezeti erdőre,

 

a most 60 éves, elöregedett akácosra is ráfér a frissülés – sok ugyanis a beteg, veszélyes fa.

 

Ezek kevésbé tudnak ellenállni a környezeti megterhelésnek, amelyek egy nagyvárosban fokozottan jelen vannak, mint a légszennyeződés, zaj, de akár az olyan meteorológiai eseményeknek is, mint a jégkár, amire a Normafán már többször volt példa: az ónos eső ráfagy az ágakra, és a súlyától letörnek ágak, kidőlnek fák.

 

Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő szóvivője emlékeztet, hogy a 2014-es nagy jégkár idején is azt tapasztalták, azok az erdők ellenállóbbak, amelyek változatos szerkezetűek, jellemzően vegyes kor- és fafajöszetétellel rendelkeztek. A nagyobb fák jobban bírták a jég súlyát, és alattuk a fiatalabbakat kevésbé terhelte a jég, így kevésbé károsodtak.



És egy igazi, természetes erdőt is az jellemez, hogy sokfajta korú és fajtájú fa, növény él egymás mellett. Az állatvilág is jobban szereti, ha többféle és több korú fa van egyszerre jelen az erdőkben, vagyis minél természetesebb a közeg. Jobban megtalálják a szükségleteiket, mondja Mészáros, de a cég álló holtfákat is hagy a területen, hogy a harkályok odút vájjanak beléjük, ami később a csúszkának vagy cinkének is lakóhelye lesz. A fekvő holtfa pedig szivacsként tartja magában a vizet, ami a szárazabb időszakban nagyon jól jön a növényzetnek.

 

NINCS JÓ ÁLLAPOTBAN A KŐBÁNYAI AKÁCOS FOTÓ: PILISI PARKERDŐ

 

De a globális felmelegedésnek is jobban ellenáll egy növényvilágát tekintve változatosabb, azaz nagyobb biodiverzitású erdő.

 

A bükkösök például rosszul viselik a felmelegedést, mond egy példát Mészáros, főként az idősebbek, sok helyütt a lombkorona száradásnak indul.

 

A két erdőrészben a PP fákat fog kivágni, és újakat telepíteni: kivágják az idegen, pusztuló, veszélyes fákat. A cég a beavatkozással garantálja, hogy mindig lesz méretes fa az erdőkben, ahogy az ember általában egy erdőt elképzel.

 

És hogy miket ültetnek? A XII. kerületi erdőben:

 

+ cser-, korai juhar- és magas kőriscsemeték,

 

+ a kialakított lékekbe emellett kocsánytalan tölgy makk vetése és csemete ültetése is történik.

 

+ az erdőt szegélyező bokros térséget pedig kökényből, galagonyából, vörösgyűrűsomból, varjútövis bengéből és sóskaborbolyából kívánják kialakítani.

 

A kőbányai erdőben

 

+ a mélyebb fekvésű területrészekre, lapályokba, mélyedésekbe megpróbálják a kocsányos tölgyet visszahozni;

 

+ az erdőfelújítás zömét a szárazságtűrő, gyorsabban nővő fajtákkal végzik el, mint a fehér nyár, a mezei szil, a mezei juhar és a vadkörte;

 

+ de ültetnek bibircses nyírt, rezgő nyárt, kislevelű hársat is.

 

+ Az erdőszegély kialakítására pedig a közönséges boróka, az egybibés galagonya, a fagyal, a kökény, a mogyoró, a tatár juhar, a vörösgyűrűsom, a csíkos kecskerágó, a gyepűrózsa, a varjútövisbenge, a sóskaborbolya és az ostorménbangita lesz alkalmas  

 

A munkálatok első része áprilisig véget ér, de mint Mészáros mondja, egy ilyen kezdeményezés évekig eltart: gondozni kell ugyanis a beültetett csemetéket. Tehát a két érintett erdőrészen csak évek múlva érezheti úgy magát a kiránduló, mintha a „vadonban” járna.

 

A PP szívesen kiterjesztené a most cégek, civil szervezetek és a kőbányai, Fidesz-vezette önkormányzat támogatásával megvalósuló programot több erdőre is, de ehhez pénz kell. Hogy mennyibe kerül az áprilisig tartó első ütem, arra Mészáros nem tért ki:

 

„Keressük a partnereket a folytatáshoz.”

 

NYITÓKÉP: Pilisi Parkerdő

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az összeget Parragh László mondta az Azonnalinak. Mi ez az összeg, mi mindenből áll és hogyan jött ki? Utánajártunk.

Lehet majd menni könyvtárba
és edzőterembe is, de csak védettségi igazolással.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás