Két budapesti parkot is megújítanak, hogy olyan legyen, mint az ember megjelenése előtt

Két fővárosi erdő egy-egy részén is megújítja a faállományt a Pilisi Parkerdő: őshonos fafajtákat ültetnek, így teszik azt ellenállóbbá akár a jégkárnak, akár a globális felmelegedésnek. A magyar erdők nagy többsége egy fajta dominanciáját hozó, ültetett erdő, a cél az, hogy a fővárosban pár év múlva a természetes, ember előtti állapot álljon helyre.

Irány az erdő! A covidjárvány során a városi ember egyik első számú hétvégi programja lett a kirándulás, ha ki akar mozdulni. Olyannyira, hogy már egy olasz lap is rácsodálkozott, hogy hirtelen tízezrek fedezték fel az Országos Kéktúra útvonalát. Az erdőkben sétálva a természet megnyugtató közelsége idején keveseknek juthat eszébe, hogy ahol

És nem azért, mert mondjuk kivágták vagy mert fel van szórva kaviccsal az út. Nemsokára azonban két erdős rész is megújul, és olyan lesz, mint az ember megjelenése előtt – mégpedig jelentős emberi munka segítségével, Budapest területén.

Az állami tulajdonú, Budapest környékén mintegy 65 ezer hektárnyi erdőt kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. ugyanis ennek érdekében kezd két fővárosi erdős területen is fejlesztésbe, és növeli ott a biodiverzitást. A XII. kerületében, a Budakeszi-erdő és a X. kerületi, a kőbányai Határ-erdő egyes részeit újítja meg, remélhetőleg egy folyamat kezdeteként az állami cég.

Mutatjuk is, mely területek újulnak meg:

Mit is jelent ez konkrétabban? Magyarország ember által ültetett erdeinek jelentős hányada jellemzően egy fafaj uralmát jelenti, ahol nagyjából egykorú egyedek élnek. A pesti oldalon a korábban fátlan területen létrehozott kőbányai zöldövezeti erdőre,

Ezek kevésbé tudnak ellenállni a környezeti megterhelésnek, amelyek egy nagyvárosban fokozottan jelen vannak, mint a légszennyeződés, zaj, de akár az olyan meteorológiai eseményeknek is, mint a jégkár, amire a Normafán már többször volt példa: az ónos eső ráfagy az ágakra, és a súlyától letörnek ágak, kidőlnek fák.

Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő szóvivője emlékeztet, hogy a 2014-es nagy jégkár idején is azt tapasztalták, azok az erdők ellenállóbbak, amelyek változatos szerkezetűek, jellemzően vegyes kor- és fafajöszetétellel rendelkeztek. A nagyobb fák jobban bírták a jég súlyát, és alattuk a fiatalabbakat kevésbé terhelte a jég, így kevésbé károsodtak.

És egy igazi, természetes erdőt is az jellemez, hogy sokfajta korú és fajtájú fa, növény él egymás mellett. Az állatvilág is jobban szereti, ha többféle és több korú fa van egyszerre jelen az erdőkben, vagyis minél természetesebb a közeg. Jobban megtalálják a szükségleteiket, mondja Mészáros, de a cég álló holtfákat is hagy a területen, hogy a harkályok odút vájjanak beléjük, ami később a csúszkának vagy cinkének is lakóhelye lesz. A fekvő holtfa pedig szivacsként tartja magában a vizet, ami a szárazabb időszakban nagyon jól jön a növényzetnek.

De a globális felmelegedésnek is jobban ellenáll egy növényvilágát tekintve változatosabb, azaz nagyobb biodiverzitású erdő.

A két erdőrészben a PP fákat fog kivágni, és újakat telepíteni: kivágják az idegen, pusztuló, veszélyes fákat. A cég a beavatkozással garantálja, hogy mindig lesz méretes fa az erdőkben, ahogy az ember általában egy erdőt elképzel.

És hogy miket ültetnek? A XII. kerületi erdőben:

+ cser-, korai juhar- és magas kőriscsemeték,

+ a kialakított lékekbe emellett kocsánytalan tölgy makk vetése és csemete ültetése is történik.

+ az erdőt szegélyező bokros térséget pedig kökényből, galagonyából, vörösgyűrűsomból, varjútövis bengéből és sóskaborbolyából kívánják kialakítani.

A kőbányai erdőben

+ a mélyebb fekvésű területrészekre, lapályokba, mélyedésekbe megpróbálják a kocsányos tölgyet visszahozni;

+ az erdőfelújítás zömét a szárazságtűrő, gyorsabban nővő fajtákkal végzik el, mint a fehér nyár, a mezei szil, a mezei juhar és a vadkörte;

+ de ültetnek bibircses nyírt, rezgő nyárt, kislevelű hársat is.

+ Az erdőszegély kialakítására pedig a közönséges boróka, az egybibés galagonya, a fagyal, a kökény, a mogyoró, a tatár juhar, a vörösgyűrűsom, a csíkos kecskerágó, a gyepűrózsa, a varjútövisbenge, a sóskaborbolya és az ostorménbangita lesz alkalmas  

A munkálatok első része áprilisig véget ér, de mint Mészáros mondja, egy ilyen kezdeményezés évekig eltart: gondozni kell ugyanis a beültetett csemetéket. Tehát a két érintett erdőrészen csak évek múlva érezheti úgy magát a kiránduló, mintha a „vadonban” járna.

A PP szívesen kiterjesztené a most cégek, civil szervezetek és a kőbányai, Fidesz-vezette önkormányzat támogatásával megvalósuló programot több erdőre is, de ehhez pénz kell. Hogy mennyibe kerül az áprilisig tartó első ütem, arra Mészáros nem tért ki:

NYITÓKÉP: Pilisi Parkerdő