A román kormány 89 százalékkal csökkentette a templomépítésre szánt összegeket

Az ortodox pátriárka korábban már fenyegetett kormánybuktatással Romániában, kérdés, most mit fognak lépni. Azért a papok fizetését még mindig az állam fogja fizetni.

A 2021-es román költségvetés-tervezet szerint a december végén megalakult jobbközép PNL-USR PLUS-RMDSZ koalíciós román kormány 89 százalékkal csökkentené a Román Ortodox Egyháznak (BOR) templomépítésre nyújtott támogatását, írja a Digi24.

Mindez annak ad igazi pikantériát, hogy annak ellenére, hogy a román társadalom Európa egyik legvallásosabb társadalma és a Román Ortodox Egyháznak nagy a befolyása a román társadalom fölött, az egyházszolgák viselkedésen nemigen látszik, hogy ők elsősorban a hívek lelki üdvéért dolgoznának naponta. A BOR sokkal inkább egy hatalmas vállakozásként működik: saját cégekkel, ingatlanbefektetéssel, telkek értékesítésével, sőt még kormányzati, vidékfejlesztési pályázatok lehívásával is büszkélkedhet. A román közbeszédben sokszor gúny tárgya, hogy az ortodox főpapok általában méregdrága autókkal szoktak járni.

A BOR-nak folyósított állami támogatás legutóbb a Nemzet Megváltása Katedrális építése körül okozott feszültséget. Az ország fővárosában, Bukarestben a román parlament mögött 2010-ben építeni kezdett, az ország száz éves centenáriumát – vagyis Erdély megszerzését – „megkoronázó” gigakatedrális 2018-as félkész átadásáig

azonban azóta is jelentek meg olyan információk, hogy a bukaresti önkormányzat és a kormány is utalt még további eurómilliókat a katedrális építésére. A katedrális teljes építési költségét 400 millió euróra, vagyis 143 milliárd forintra becsülik. 2021 januárra nagyrészt már csak a belső munkálatok – mozaikok, bútorozás, aranyozás – maradtak, így a gigakatedrális építését valószínűleg nem fogja nagyon befolyásolni az állami forrásmegvonás.

Kevesebb templom, több iskola, kórház? Ugyanmár!

A román sajtóban keringő rémhírekkel szemben a 2021-es költségvetés-tervezetben a román kormány

A templomépítésre és felújításra szánt támogatások így 28 millió lejre, vagyis 2 milliárd forintra rúgnak. Azonban ez még így is drasztikus forrásmegvonás, hiszen 2020-ban az akkor még kisebbségben kormányzó PNL-kormány 249 millió lejt, azaz 18,3 milliárd forintot adott ezekre a célokra a BOR-nak.

Az egyház dologzóinak így se kell túlzottan aggódniuk: az egyházi személyzet fizetése 2,3 százalékkal nőtt 2020-hoz képest, hiszen Romániában a papok kvázi közalkalmazottaknak számítanak, így fizetésüket az állam állja. Az idei költségvetés-tervezet 749 millió lejt, azaz 55 milliárd forintot szán az egyházi személyek fizetésére, de az ortodox szemináriumokban oktató személyzet is részesül a fizetésemelésből, hiszen 2020-hoz képest – amikor 6,6 millió lejt fizettek ki nekik – idén már 8,8 millió millió lejt, közel 650 millió forintot költhetnek a fizetéseikre.

A BOR-nak nyújtott állami pénzek (vagyis a templomokra szánt 28 millió lej, a személyzet kifizetésére szánt 749 millió lej és a szemináriumokra szánt 8,8 millió) lej együttesen körülbelül 785 millió lejes, azaz 57 milliárdos összköltségvetést jelent, és itt az látszik, hogy a személyi kiadások ennek az összegnek a 95 százalékát fogják kitenni.

A nemromán, sőt a nemortodox államfő a hibás mindezért

Hogy a 2021-es költségvetésben miért csökkentenék ennyire a Román Ortodox Egyháznak folyósított templomépítésre és felújításra adott támogatásokat, összefüggésben lehet a jobbközép, erdélyi szász származású román államfő, a PNL-es Klaus Johannis és a BOR-t vezető Dániel pátriárka közötti keddi találkozóval is. A zárt ajtók mögött zajló eseményről az államelnöki hivatal nem adott tájékoztatást, a Pátriárkátus pedig szűk szavú közleményben mindössze annyit árult el, hogy a szokásos „év eleji, hivatalos találkozó volt, amelyen a román társadalom két fontos intézményének vezetője (az államfő és az egyházfő – szerk.) vettek részt, és megbeszélték a román társadalom aktuális témáit”.

A román kormányok általában politikai színtől függetlenül igyekeznek jó viszonyt ápolni az egyházakkal, mivel tudatában vannak azok társadalmi befolyásának.

Romániában összesen 18 felekezetet ismernek el egyházként, amely azt jelenti, hogy azok állami támogatásban is részesülnek. Mivel Románia lakosságának 86,4 százaléka ortodox, így automatikusan a Román Ortodox Egyház (BOR) részesül a legtöbb állami támogatásban. A következő két nagy egyház a római katolikus, valamint a református, akiket szintén támogat a román állam. Ők a romániai társadalom vallásos lakosságának 7 százalékát jelentik. A többi egyházak között meg lehet találni a többi protestáns, neoprotestáns, muszlim, unitárius, örmény apostoli, judaizmus, sőt még a Jehova Tanúit is. A román kormány alá tartozó egyházügyi államtitkárság szerint Románia lakosságának csak 0,11 százaléka (20 743 személy) ateista.

Az egyházak jelentős befolyását a társadalom fölött az is mutatja, hogy az állam még a koronavírus-járvány elleni oltáskampányba is bevonta a BOR-t, miután az állam kiegyezett a korábban járványtagadó hangokat terjesztő egyházfővel. Ennek végül meg is lett az eredménye: miután az ortodox egyház is a vakcinák mellett foglalt állást, a románok oltási kedve 30 százalékról 55 százalék felé emelkedett. (A Román Ortodox Egyház járványellenességéről, illetve a kiegyezésről itt írtunk bővebben.)

A szerdai döntés után kérdéses, hogy mit fog lépni a Román Ortodox Egyház, mivel korábban már előfordult, hogy az ortodox egyházfő a kormány buktatásával fenyegetőzött. Lelki hatalma mellett ugyanis számolni kell a politikai befolyásával is.

Érdekel a román ortodox vidék? Akkor nézd meg a Capa-Nagydíj 2019 nyertesének Ortodoxia című fotósorozatát!

NYITÓKÉP: A Nemzet Megváltásának Katedrálisa. Mihail / Wikimedia Commons