+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Renczes Ágoston
2021. február 16. kedd, 15:49
A vizsgálatban részt vevők 96 százaléka háromnegyed év után is hordozta az anitestet, az ő kétharmaduk pedig a koronavírus ellen specifikus védettséget biztosító memóriasejtet is.

A svédországi Danderyd település kórháza és a stockholmi Karolinska Intézet – Európa egyik legnagyobb orvosi egyeteme – által végzett kutatás a koronavírus-fertőzés elleni hosszútávú immunitás kialakulását vizsgálta. A kutatásban olyan személyek vettek részt – 370 egészségügyi dolgozó, akik a fertőzésnek erősen ki voltak téve  –, akiknél még 2020 tavaszán kimutatták az koronavírus antitestjét – írja a stockholmi Aftonbladet bulvárlap.

 

A tanulmány szerint a vizsgált személyek 96 százaléka még kilenc hónap elteltével is rendelkezett az antitestekkel,

 

miközben az antitestet hordozók kevesebb mint egy százalékánál mutatták ki a koronavírus jelenlétét a kutatás ideje alatt, ami azt jelenti, hogy ezek az emberek valószínűleg nem is tudják továbbadni a vírust. 

 

Specifikus védettség

 

Kétharmaduknál ráadásul kimondottan a koronavírus hatására termelődött T-memórisejteket is kimutatták,

 

vagyis ők specifikusan a koronavírus ellen védettek, így egészen biztosan nem fertőződnek meg újra és másokat sem fertőzhetnek meg.

 

A kutatás során egy antitestekkel nem rendelkező kontrollcsoportot is vizsgáltak; ugyanezen idő alatt 22 százalékuk kapta el a fertőzést. 

 

A tanulmány következtetése tehát az, hogy akik tünetek nélkül vagy enyhe tünetekkel átesnek a koronavírus-fertőzésen – amire az antitestek megléte utal –

 

azok hosszú távú védettséget szereznek és nem fertőződnek meg újra és nem is hordozzák a vírust.

 

A kutatók szerint ez különösen jó hír, figyelembe véve, hogy Svédországban is hiány van vakcinából. A vizsgálatnak lesz egy következő fordulója, a résztvevőket akkor azokkal hasonlítják majd össze, akik addigra megkapják az oltást.

 

A beoltottaknak és az oltás előtt állóknak is jó hír

 

„Ez biztató fejlemény – mondja az Azonnali érdeklődésére Letoha Tamás kutatóorvos –, és

 

nemcsak azoknak jó hír, akik már átestek a fertőzésen, hanem azoknak is, akik az oltás előtt állnak,

 

mert azt jelenti, hogy a vírus-antigének által kiváltott immunválasz tartós és hosszútávú védelmet tud nyújtani.” Letoha egyébként több kutatásról is tud, ami hasonló eredménnyel járt.

 

Február 11-én Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem rektora azt mondta egy beszélgetésen, hogy Magyarországon már közel négymillió ember átesett a koronavírus-fertőzésen. Az nem derült ki a beszélgetésből, hogy ezt Merkely mire alapozza, de ő is azt mondja, hogy „úgy tűnik, ha valaki átesett ezen a fertőzésen, még egyszer komolyan biztosan nem fogja megkapni ezt a fertőzést, addig, ameddig valami csúnya variáns nem jelentkezik”. 

 

NYITÓKÉP: Danderyds Sjukhus AB / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás