+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Dercsényi Dávid
2021. február 16. kedd, 11:36
Pedig az AstraZeneca vakcinájával kezdték volna meg az országos oltóprogramot is, de most inkább visszaküldenék a gyártónak, és inkább a Johnson & Johnson vakcinájára állnának át.

Dél-Afrika még február elején vett egymillió adag AstraZeneca-oltást a Serum Institute of India cégtől, de

 

most inkább visszaadná az egészet, mert az nem hatásos a vírus dél-afrikai mutációjával szemben

 

– írja a Times Live portál.

 

Dél-Afrika egy hete döntött úgy, hogy felfüggeszti a vakcina használatát, mert vizsgálatok azt mutatták ki, hogyaz oltóanyag ugyanannyira véd meg a kis és közepes mértékű megbetegedéstől, mint a hatóanyag nélküli placebó. A klinikai vizsgálatoknál a betegek egyik fele a vizsgálni kívánt gyógyszert, oltást kapja, a másik placebót, így tudják tesztelni a hatóanyag működését. Nyilván akkor mondhatjuk egy gyógyszerre, hogy hatékony, ha jobb eredményt ér el, mint a placebó.

 

Azt, hogy a súlyos lefolyású betegség ellen sem lenne hatékony az AstraZeneca oltása a dél-afrikai variáns esetében, egyelőre nem tudni, mert a dél-afrikai kormány által is figyelembe vett vizsgálatot fiatalabb betegeken végezték, akiknél ritkán okoz súlyos megbetegedést a covid.

 

Az indiai cég a következő hetekben szállította volna le Dél-Afrikának a következő 500 ezer adagot, sőt, Dél-Afrika másfél millió adag AstraZeneca-oltóanyaggal akarta megkezdeni az országos oltási programját. A készítmény visszaküldése miatt azonban most

 

Dél-Afrika a Johnson & Johnson, még a tömeges, fázis 3-as tesztfázisban lévő, tehát engedélyzés előtt álló oltóanyagára vált át,

 

amely ugyanolyan adenovírus-vektor alapú oltás, mint az AstraZenecáé. Az egészségügyi dolgozókkal kezdik majd az oltássorozatot. (Korábban elmagyaráztuk, melyik vakcina hogy működik, és hogy melyiknek mik az előnyei, hátrányai.)

 

Az AstraZeneca egyelőre nem kívánta kommentálni Dél-Afrika döntését, korábban azonban azt nyilatkozta – egy másik, oxfordi gyógyszerkísérletre hivatkozva –, hogy vakcinája védelmet nyújt a dél-afrikai variáns okozta enyhe megbetegedés ellen.

 

Az biztos, hogy más ország szívesen lecsapna a fölös egymillió adagra, hiszen mindenhol egyre nagyobb a kereslet a vakcinára, Olaszországban már a tartományi vezetőket hivogatják gyanús közvetítők oltóanyagot ajánlgatva. 

 

A dél-afrikai mutáció még nem jelent meg nálunk

 

Az eredetinél gyorsabban terjedő, de enyhébb lefolyású betegséget okozó dél-afrikai koronavírus-variáns már legalább 32 országban megjelent, a legtöbb, majdnem 700 esetet Dél-Afrikából jelentették, ahol azt 2020 októberében fedezték fel.

 

Magyarországi jelenlétéről eddig nincs hír, hozzánk most – a kormányzati tájékoztatás szerint – a brit vírusmutáció érkezett meg.

 

A vírus mutálódása, genetikai változása egyébként természetes jelenség, a legtöbb ilyen változásnak nincs jelentősége az oltás hatékonysága vagy a fertőzés után már kialakult védettség szempontjából.

 

Jelenleg három nagyobb mutációt különböztetünk meg a koronavírus esetében:

 

+ a korábbi domináns vírususnál akár 70 százalékkal gyorsabban terjedő, de enyhébb megbetegedést okozó brit,

 

+ a dél-afrikai,

 

+ valamint a brazil vírust.

 

A brit és a dél-afrikai variációk esetében mutatták ki eddig, hogy az oltóanyagok kevésbé védenek ellenük, mivel azokat a korábban domináns vírusmutáció ellen fejlesztették ki – a Pfizeré is kevésbé véd, de ennek mértékéről többet a cég közleménye nem árul el. 

 

A nagy kérdés: az időseknek be lehet adni az AstraZenecát?

 

Az AstraZeneca oltását az EU gyógyszerhatósága, az EMA január 29-én egységesen a 18 év felettiek számára engedélyezte. Február második hetétől Magyarországon is elkezdték oltani a háziorvosok a 18-59 év közötti krónikus betegeket, azért őket, mert nem volt elegendő vizsgálati adat arra, hogy a vakcina hatékony-e a 65 év felettiek esetében is,

 

az AstraZeneca túl kevés idős embert vont be a vizsgálatba etikai okokból – hiszen ha ők megkapják a betegséget, és az oltás nem hatékony, nagyobb eséllyel halhatnak meg.

 

Ezért hat EU-s tagállam gyógyszerhatóságai (a lengyel, olasz, német, belga, svéd, francia) ebben a korcsoportban nem ajánlották az oltást, ehhez joguk van. És így döntött Magyarország is. 

 

Az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO február 10-én jelentette be, hogy 18 év felett már egységesen mindenki számára ajánlja az AstraZeneca oltását.

 

NYITÓKÉP: Dél-Afrikai Kormány / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

Újlipótváros vendéglátósai közül van, aki már az órákat számolja a terasznyitásig, és nem győzi kivárni, hogy megérkezzenek az első vendégek. Fotóriport!

Nem lesz helye Magyarországon „az orosz kémbanknak”, és leállítják Paks2-t – mondta a Momentum elnöke. Az itthoni szabad politizálásért is kiálltak Fekete-Győrék, majd szabadon összegraffitizték a Külügyminisztérium bejáratát.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás