Szétforgácsolódott jobboldal, szeparatista győzelem. Így választott Katalónia

Február 14-én választott az autonómiáját 1979-ben visszaszerző Katalónia új parlamentet. A legnagyobb kérdés az volt, hogy sikerül-e abszolút többséget szerezniük a szeparatista pártoknak. Ez sikerült, azonban kérdés, hogy a katalán függetlenség kérdéséhez hogyan fog hozzáállni az új kormány és a törvényhozás.

Vasárnap tartották a parlamenti választásokat Katalóniában, ahol a legnagyobb kérdés az volt, hogy a három 20 százalékon felül mért pártból ki szerzi meg a legtöbb szavazatot, illetve a szeparatista pártok tudnak-e többséget szerezni.

Mindössze 53,55 százalékos részvétel mellett lezajlott választás eredményét már hétfő hajnalban közölte a választási bizottság:

a szavazatok 99,79 százalékos megszámolása után a madridi kormányt vezető szocialisták helyi leágazása,

A szeparatista pártok együtt a szavazatok 51,3 százalékát szerezték meg, így a 135 fős Katalán Parlament az alábbiakban fog kinézni:

+ szociáldemokrata, szeparatista ERC (Katalán Republikánus Baloldal) – 33 mandátum

+ jobboldali, szeparatista Junts (Együtt Katalóniáért) – 32 mandátum

+ radikális baloldali CUP (Népi Egység) – 9 mandátum

tehát a szeparatisták összesen: 74 mandátum

+ szociáldemokrata, unionista Katalán Szociáldemokrata Párt (PSC) – 33 mandátum

+ szélsőjobboldali unionista Vox – 11 mandátum

+ a jobbközép liberális  Ciudadanos  –  6 mandátum

+ jobboldali Néppárt – 3 mandátum

tehát az unionisták összesen:  53 mandátum

+ a függetlenség kérdésében semleges, progresszív baloldali populista Podemos – 8 mandátum

Taroltak a szeparatisták

Annak ellenére, hogy az unionista szocialisták ilyen jól szerepeltek, valószínű nem fognak kormányozni, hiszen a többi unionista párttal nem lenne meg az abszolút többséghez szükséges 68 mandátum. A végeredmény kihirdetése utáni sajtótájékoztatókon az is kiderült, hogy a Katalán Republikánus Baloldal (ERC) sem szeretne baloldali kormányt, annak ellenére, hogy gazdasági és kulturális kérdésekben az ERC közelebb áll a szocialistákhoz, mint a jobboldali szeparatista Junts, de Katalóniában az ideológiai törésvonal helyett inkább a függetlenség kérdése a mérvadó.

Így a Katalán Szociáldemokrata Párt hiába nyerte meg a választásokat és szerzett 33 mandátumot a Katalán Parlamentben, a szintén 33 mandátumot szerző szociáldemokrata, szeparatista ERC, és a jobboldali szeparatista Junts is előre jelezték: nem kérnek a szocialisták kormányából Katalóniában.

A szavazatok megszámlálása után az ERC elnöke, Oriol Junqueras – akit egyébként 2019-ben ítéltek 13 év börtönre a 2017-es népszavazás megszervezése miatt, és csak a kampányidőszak erejéig engedélyezték neki, hogy elhagyhassa celláját napközben – arról beszélt a katalán közszolgálati televíziónak, a TV3-nak, hogy

azaz akik támogatnák egy új függetlenségi népszavazás kiírását és amnesztiában részesítenék azokat a politikusokat és aktivistákat, akiket a 2017-es, az akkori madridi kormány által alkotmányellenesnek és illegálisnak tartott népszavazás miatt őrizetbe vettek vagy elítéltek.

Így egy ERC-Junts-CUP koalíció képe rajzolódik ki, akik összesen 74 mandátummot szereztek, nyolccal többet, mint ami az abszolút többséghez szükséges. Az ERC-nek 2006 óta először sikerült a szeparatista oldalon felülmúlni a jobboldali Junts-ot, akiknél ugyan 35 ezer szavazattal kaptak többet, de a mandátumelosztás miatt ez mindössze egy mandátumot jelent.

Így hiába a madridi kormányt vezető szocialisták helyi leágazásának választási sikere, a PSC ki fog maradni a kormányból, pedig listavezetőjük, a korábbi madridi egészségügyminiszter, Salvador Illa még a választás estéjén úgy fogalmazott: részt fognak venni a kormányzásban, és a győzelmükkel a katalánok azt üzenik, hogy Katalónia Spanyolország része szeretne maradni.

– véli Illa, aki ezenkívül hozzátette azt is, hogy a 2017-es, a madridi kormány és az Európai Unió szerint illegális függetlenségi népszavazás miatt őrizetbe vett és elítélt politikusoknak nem adna amnesztiát, így például a korábbi katalán elnök, a spanyol hatóságok által kiadott elfogatóparancs miatt Brüsszelben élő Junts-vezér, Carles Puigdemont sem részesülne amnesztiában.

Újraegyesítés helyett új népszavazás jöhet

Illa hiába interpretálta úgy a választási eredményeket, hogy a szavazók az újraegyesítés mellett tették le a garast, a szeparatisták teljesen másként vélekednek az eredményekről.

Pere Aragonès, a jelenlegi ügyvivő kormányfő ERC-s politikus már a pártja és a lehetséges kormánykoalíció terveiről is értekezett a választási eredmények után.

Aragonès a spanyol miniszterelnöknek, Pedro Sáncheznek üzenve elmondta:

Aragonès ezenkívül egy szélesebb koalíciót alkotna, és beszédében jelezte, hogy az alakuló kormányba meghívná a progresszív baloldali pártokat is. Nevén ugyan nem nevezte, de ezek a jelzők csak egy pártra helytállóak: a baloldali populista Podemosra, akik ugyan a madridi kormányban is részt vesznek, de a függetlenség kérdésében semleges álláspontot foglalnak el.

„Óriási erőnk van az amnesztia és az önrendelkezés elérésére. Megvan az erőnk a népszavazás és a köztársaság megszervezésére!" – véli a mindössze 38 éves Aragonès, aki ezzel nem zárta ki, hogy a következő ciklusban ismét népszavazást tartsanak a függetlenség kapcsán, azonban azt nem is erősítette meg. Pártja, az ESC még a választások előtt még úgy nyilatkozott, hogy leginkább a párbeszéd megkezdésében érdekeltek, hogy egy kölcsönös, pragmatikus megoldást találjanak a katalán függetlenség kérdésére, ugyanakkor Aragonès most jelezte: a választók többsége egyértelműen a szeparatista pártokat támogatja.

Laura Borràs, a Junts spanyol parlamenti képviselője is hasonlóan vélekedik.

azaz a függetlenség kérdését továbbra is napirenden kívánják tartani, és Borràs szerint a tárgyalásokat a madridi kormánnyal az ERC-nek kell vezetnie.

A szeparatista pártok egyébként úgy szerezték meg az abszolút többséget a mostani választásokon, hogy 2017-hez képest 600 000 szavazattal kevesebben szavaztak rájuk, azonban az alacsony, mindössze 53,55 százalékos részvétel miatt – aminek az oka vélhetően a kínai koronavírus-járvány, illetve a rossz időjárás volt – ez is bőven elegendő volt, hogy abszolút többséget szerezzenek a Katalán Parlamentben.

Bezuhant az unionista jobboldal, megjelentek a populista szélsőjobboldaliak Katalóniában

A négy évvel ezelőtti eredményekhez képest a legszembetűnőbb talán a jobbközép liberális Ciudadanos és a szebb napokat is megélt konzervatív Néppárt gyenge szereplése. 

ami a korábbi 33 mandátum helyett csak 6 mandátumot ér. De nemcsak ők, hanem a Néppárt is tovább zsugorodik: 2017-hez képest 80 ezerrel kevesebben szavaztak rájuk, bár az alacsony részvétel miatt ez a mandátumok számán alig látszik meg, hiszen mindössze 1 mandátumot veszítve 3 mandátummal ülhetnek be a katalán törvényhozásba.

Vélhetően az ő rovásukra erősödött meg a katalán nacionalizmust ellenző, unionista jobboldali populista Vox, akik az exit pollhoz képest végül jobb eredményt értek el: 11 mandátummal kerül be a nyíltan katalánellenes párt a regionális parlamentbe, akik 2018 óta egész Spanyolországban erősödnek. A 2013-ban alakult párt a 2018-as andalúziai regionális választáson szerezte meg az első mandátumait, és azóta országosan is sikerült magukat 13-15 százalékon stabilizálniuk, 2021-ben pedig sikerült a Katalán Parlamentbe is bekerülni a választáson elért negyedik helyükkel.

NYITÓKÉP: A Katalán Republikánus Baloldal elnökének, Oriol Junquerasnek a szabadonengedéséért tüntetnek a szavazói 2020. januárjában. Forrás: ERC / Facebook