+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. február 15. hétfő, 13:00
Ez persze nem jelenti, hogy az LMP volt társelnöke lesz ott a közös ellenzéki jelölt 2022-ben, ahhoz először valószínűleg a szocialisták erős emberét, Tóth Csabát kell majd legyűrnie.

Az előválasztásokról ugyan sok mindent még nem tudni – bár a Fekete-Győr András Momentum-elnökkel, illetve a Schmuck Erzsébet LMP-társelnökkel készült interjúinkban azért pár részletre már fény derült ezzel kapcsolatban –, az LMP és a Momentum mindenesetre már bőszen jelentgeti be, hogy a járvány miatt valószínűleg majd csak ősszel megrendezendő előválasztáson kik lesznek a jelöltjeik.

 

Így tett hétfőn a Momentum is: Fekete-Győr András a XIV. kerületi Bosnyák téren jelentette be, hogy

 

a párt az LMP egykori társelnökét, a jelenleg független országgyűlési képviselőt, Hadházy Ákost indítja Budapest 8-as számú, zuglói székhelyű körzetében.

 

Az, hogy a Momentum a parlamentbe egyébként ebben a ciklusban nem bejáró képviselőt támogatja, nem meglepő, tekintve, hogy a párt november óta áll szövetségben Hadházy mellett Szél Bernadett és Szabó Szabolcs úgyszint független parlamenti képviselőkkel, akik a Tisztességgel és Bátorsággal Magyarországért Szövetség néven alapítottak parlamenti képviselői csoportot (ami nem egyenlő a frakciócsoporttal, többletjogosítványok ugyanis nem kapcsolódnak hozzá), és akik azóta – Fekete-Győr akkori szavait idézve – a Momentum füleként és szemeként is működnek a törvényhozásban.

 

Szabó Szabolcsot egyébként a párt a csepeli székhelyű Budapest 17-es körzetben indítja, ahol az egykori együttes képviselő már 2014-ben és 2018-ban is egyéni mandátumot szerzett.

 

Mint azt Fekete-Győr elmondta, a Momentum azért szavazott bizalmat Hadházy Ákosnak, mert a Momentum elkötelezett a korrupció felszámolásában, márpedig 

 

„Magyarország korrpució elleni védőszentje Hadházy Ákos”.

 

A korrupcióhoz kapcsolódóan Rózsa András, a Momentum zuglói alapszervezetének vezetője arról beszélt, hogy a Fidesz-kormány és Tarlós Istvánék sok mindent megígértek a választókerületnek, ami nem történt meg: sok út nem épült meg, és a négyes metrót sem hozták ki a Bosnyák térig. Ehelyett lebetenozták a Városligetet, és bezáratták a Dürer kertet.

 

Hadházy az indulását azzal kommentálta, hogy eddig a politikusok mindig azt mondták ellenzékből, hogy ha kormányra kerülnek, akkor elszámoltatás lesz. Ez azonban annyira nem történt meg, hogy ezek a politikusok még többet is kezdtek el lopni, mint a korábbiak (hogy kiket értett pontosan ezen korábbi politikusok alatt, azt Hadházy nem részletezte). Ezért szerinte csak akkor nyerheti meg az ellenzék a választást, ha az emberek tényleg elhiszik, hogy változás lesz – ő ezért fog mindent megtenni.

 

Hadházy kitért arra is, hogy egyéni parlamenti képviselőnek lenni szerinte nem azt jelenti, hogy az oda tartozó települések polgármesterei helyett irányítsa azokat, hanem hogy az Országgyűlésben olyan törvényeket hozzon, amik segítségével átláthatóan oda kerülnek a pénzek, ahol szükség van rájuk.

 

Hadházy Ákost egyébként nem ott indítja a Momentum, ahol az 2018-ban megmérettette magát. Az akkori tapasztalatok alapján nem is lenne sok esélye Hadházynak a szekszárdi székhelyű Tolna megye 1. számú választókörzetében, ahol a jobbikos és a kutyapártos jelöltet kivéve mindenki visszalépett a javára – ám még az ő összesen 10,8 százalékos eredményükkel együtt sem tudta volna hozni Hadházy a körzetet, aki majdnem 16 százalékponttal kapott ki az 51,56 százalékot szerzett volt szekszárdi polgármestertől, a fideszes Horváth Istvántól. Hadházy erről szólva azt emelte ki, hogy arra számít, hogy a szerinte kiváló és támogatható

 

Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője és frakcióvezető-helyettese fog ott indulni, aki 2018-ban a javára vissza is lépett a tolnai körzetben.

 

Most viszont ha Hadházynak sikerül kiharcolnia, hogy ő legyen a közös ellenzéki jelölt 2022-ben, nem kell amiatt aggódnia, hogy egyéni képviselői mandátumot szerez-e, ugyanis a zuglói biztos ellenzéki befutó körzetként tartható számon. Mind 2014-ben, mind 2018-ban a zuglói szocialisták vezetője, az MSZP egyik erős embere, Tóth Csaba hozta Budapest 8-at, igaz, annyira nem nagy előnnyel: 2014-ben 3,54, 2018-ban 12,17 százalékpontot vert az aktuális fideszes kihívójára.

 

Ha azonban azt nézzük, hogy a mai összefogásbeli pártok jelöltjei akkor mennyit szereztek, a helyzet már egészen más: ezek a jelöltek 2014-ben 23,55, 2018-ban pedig összességében  már 26,94 százalékponttal szereztek többet a Fidesznél. Így nagy bizonyossággal kijelenthető:

 

aki Budapest 8-ban közös ellenzéki jelölt tud lenni, az 2022-től egyéni parlamenti képviselője is lesz a körzetnek.

 

A probléma Hadházynak csupán annyi, hogy ehhez először meg kéne nyernie az előválasztást, ahol – bár erről egyelőre nincs hivatalos bejelentés – valószínűleg pont a beágyazott, inkumbens Tóth Csabával kell majd megmérkőznie, ami előre láthatóan kemény dió lesz Hadházynak és az ott esetlegesen induló többi ellenzéki jelöltnek is. Azt egyébként, hogy Budapest 8-ban lesz előválasztás, a mostani bejelentésen – amit teljes terjedelmében alább meg lehet tekinteni – Fekete-Győr András megerősítette.

 

 

NYITÓKÉP: Szűcs Donát / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szabadságpárti Herbert Kickl „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját.

Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat.

Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.

Miután Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, a dán liberális Radikális Párt azt szeretné, ha Dánia ingyenes abortuszt biztosítana az arra rászoruló lengyel nőknek.

Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.

De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Twitter megosztás Google+ megosztás