+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2021. február 15. hétfő, 18:15
Idén a járvány miatt nem lehetett megtartani a kitörésnapi emléktúrát, azaz a Budapest 1945-ös ostromgyűrűjéből kitörni akaró német és magyar katonák kétségbeesett akciójára emlékező hagyományos túrát. Ungváry Krisztián ezért egy virtuális túrázást lehetővé tevő oldalt csinált, hogy leszámoljon a mítoszokkal. A történészt kérdeztük.

1945. február első hetében a szovjet csapatok Budapest nagy részét már elfoglalták. A budai Várat német és magyar katonák próbálták védeni, súlyos harcok folytak a Déli pályaudvar környékén, a Széll Kálmán tér, illetve a Széna tér magasságában. Ekkor a védők kétségbeesett lépésre szánták el magukat.

 

1945. február 11-én kezdődött, majd a következő két nap során zajlott le a kitörésként ismert hadművelet.

 

A fele meghalt, a fele fogságba esett, markonyian érték el a célt

 

A kitörés célja az volt, hogy a Vár védői elérjék a fővárostól hatvan kilométerre nyugatra húzódó német vonalakat. Hivatalos jelentések szerint összesen 43 900-an vettek részt ebben, ennek körülbelül fele német, fele pedig magyar katona volt.

 

A 43 900 katona mintegy 1,5 százaléka, 700 fő érte el a nyugatra húzódó német vonalakat.

 

Az induló összlétszámból a kitörési kísérlet során mintegy 20 ezren meghaltak, körülbelül 20 ezren pedig megsebesültek és hadifogságba estek. A szovjetek viszont minimális veszteséget szenvedtek az akció során, körülbelül annyi szovjet katona halt meg, illetve tűnt el, mint amennyi elérte a kitörés nyugati célját, vagyis 700 fő.

 

Az akciót vezető német parancsnok, Karl Pfeffer-Wildenbruch az első adandó alkalommal megadta magát, így szovjet fogságba esett, míg csapatainak teljesíthetetlen parancsokat adott – a sokéves náci propaganda következtében, amely azt sulykolta a köztudatba, hogy a szovjet fogság egyenlő a halállal –, ezért is estek el rengetegen. Holott a statisztikák azt mutatják, hogy a második világháború során szovjet hadifogságba esett katonák 60-70 százaléka a háború vége után több évvel ugyan, de hazatért.

 

 

A kitörés napjáról a rendszerváltás után 1997-ben kezdte Becsület napi megemlékezés néven megemlékezni a szélsőjobb, még a hungarista Györkös István Magyar Nemzeti Arcvonalának szervezésében. 2005-től zajlik a kitörés útvonalának pontos bejárása hivatalosan a megemlékezés jegyében. A kezdetektől fogva éles vita zajlott arról, ez tényleg hagyományőrző túra-e vagy csak a nácik palástolt masírozgatása. Az Azonnali is részt vett a 2020-as emléktúrán, amelyről a beszámolót itt lehet elolvasni – túrázókra és nácikra is találtunk példákat.

 

Idén a koronavírus-járvány következtében az emléktúrát nem lehetett megtartani, viszont Ungváry Krisztián, a második világháború történetét kutató történész elindított egy honlapot – ez a Kitörésnapja.hu –, amelyen virtuális túrán lehet részt venni.

 

ÍGY NÉZ KI UNGVÁRY KRISZTIÁN HONLAPJA: EZ ITT A VIRTUÁLIS TÚRA TELJES, HATVAN KILOMÉTERES ÚTVONALA, A KAPISZTRÁN TÉRI ELSŐ ÁLLOMÁSSAL.

 

Virtuális túra és valóságos mítoszrombolás a honlapon

 

A Kitörésnapja.hu honlap maga jól átlátható, egyszerű, ám változatos, tartalmilag legalábbis. Interaktívan,

 

egy térképet követve járhatjuk be a kitörésben résztvevő csapatok útvonalát,

 

a vár Bécsi kapujától egészen a végpontig, a Piliseken túli Szomor településig. A túra minden egyes állomása egy-egy korabeli résztvevő kisebb életrajzát is tartalmazza.

 

A VIRTUÁLIS TÚRA MÁSODIK ÁLLOMÁSA, A VÁRBELI BÉCSI KAPU TÉR.

 

Külön erénye, hogy nemcsak „birodalmi” németek, hanem helyi, dunántúli svábok életrajzai is megjelennek, akik a Várat védők között harcoltak.

 

Például Josef Ringhoffer bakonygyiróti lakos, aki a nagyrészt németajkú település egyik ácsának fiaként született, otthon németül beszélt, de a család magyarul is viszonylag jól tudott. Ringhoffert tizenhét évesen besorozták az egyik SS-lovashadosztályba, részt vett a budapesti harcokban, így a kitörésben is. „Máig megrázó élménye, amikor az erdőben egy meredekebb szakaszon sok bajtársát lelőtték az oroszok és ő is csak minden erejének megfeszítésével tudott felkapaszkodni egy árok tetejére, ahol aztán fedezékbe kerülhetett” – olvasható a honlapon róla.

 

Mivel egyre inkább divatosak az emlékezetpolitikai mítoszok és a közgondolkodásban azok egyre inkább átveszik a hivatalos tudományos eredmények helyét, a honlapon egy mítoszokat összefoglaló és cáfoló menüt is el lehet érni. Itt például bebizonyítják azt, hogy

 

nem igaz, hogy a kitörésben résztvevők tettükkel – ahogy a szélsőjobboldali mitológia állítja – Európát védték a „vörös rémtől”, a szovjetektől. Nem, csakis a náci Németország érdekterét védték,

 

mivel Európa nagy része akkor már szövetséges megszállás alá került. „Maga a kitörés nem, de Budapest ostroma tagadhatatlanul hozzájárult a háború elhúzódásához és ahhoz, hogy a Vörös Hadsereg nem jutott annyira messze nyugatra” – áll a honlap magyarázó részénél.

 

Ungváry: Buzi, zsidó, rohadt fasiszta is voltam már

 

Az Azonnali megkereste Ungváry Krisztiánt, a honlap elindítóját. „A honlap az én magánakcióm” – kezdte beszélgetésünket a történész. Elmondta, hogy éppen az volt a célja, hogy

 

az interneten hőbörgő mindkét tábort reprezentáló szélsőséges kisebbségek mellett, a „csendes többséget” is megismertesse a magyar történelem vitás kérdéseivel.

 

„Azt tapasztalom, hogy a csendes többség nagyon hálás ezen tevékenységemért”, mondta. A honlap Facebook-oldaláról azt hitte – mesélte nekünk – hogy nagyon interaktív lesz, tele kérdésekkel, vitával, azonban mostanáig ezt nem tapasztalja. Viszont azt is elmondta, hogy a magyar nyilvánosság lényegében összes tábora véleményt nyilvánított már a honlapról. Mint mondta, jellemezték őt már:

 

„Buzi, zsidó, cigánytól kezdve a rohadt fasisztáig.

 

Az összes jelzős szerkezettel találkoztam már, ami végső soron engem igazol: ha mindenhonnan támadnak, egyszerre tudok náci és kommunista is lenni azoknak, akkor ez igazából azt jelenti, hogy én középen vagyok.”

 

A KITÖRÉS-TÚRA MÉG BUDAPESTI SZAKASZA, A JÁNOS-HEGYI KILÁTÓ.

 

Hogy miért lett a kitörés napi túrának szélsőjobboldali olvasata, illetve a magyar nyilvánosság miért szélsőjobboldali eseményként kezeli ezt, annak Ungváry nagyon egyszerű magyarázatát abban lelte meg, hogy szerinte

 

a kormányzati sajtó „alapvetően neonáci szövegekkel reklámozza” a kitörésre emlékező túrát.

 

Szerinte azért asszociálható könnyen a szélsőjobboldallal ez a kegyeleti gesztus, mert a megemlékezők (pontosabban a túra szervezői) a korabeli náci propaganda kritikátlan átvételével élnek.

 

„Ez azért is sajnálatos, mert a túrán résztvevők nem azonosak a túra szervezőivel. A gondolatviláguk teljesen eltérő, a résztvevők nagy többsége nem náci vagy nyilas szimpatizáns.”

 

Ungváry elmondta még, hogy a kitörés emléktúra ugyanazt az emlékezetpolitikai diskurzust ismétli meg, mint amelyik a XII. kerületi turulszobor kapcsán is érezhető volt. Vagyis a történész szerint

 

„van egy legitim igény, hogy gyászoljuk meg halottakat, és erre a legitim igényre rátelepül egy illegitim politikai igény,

 

nevezetesen az, hogy ezek a halottak kivétel nélkül hősök voltak, azért, mert a jó oldalon harcoltak.”

 

ILYEN KISÉLETRAJZOKAT LEHET ELOLVASNI MINDEN EGYES MEGÁLLÓNÁL.

 

Ungváry szerint a második világháborúban nem volt jó oldal, és az az emlékezetpolitikai lépés, hogy egyik oldal halottait hőssé teszi, a másik oldal halottairól pedig nem vesz tudomást, esetleg befeketíti, az „méltatlan és nem felel meg a történelmi tényeknek”. A hős kifejezés használatát azért is tartja problémásnak a történész, mivel jelenkori politikai értékítéletet társít hozzá. Ungváry szerint

 

„lehet, hogy a német katona hősiesen viselkedett, amikor mentette a bajtársait vagy legyőzte a halálfélelmét, de a katona általában azért szokott hőstetteket elkövetni, mert túl akar élni és nem azért, mert azonosul azzal a politikai rendszerrel, amely odaküldte”.

 

NYITÓKÉP: A Dunába robbantott Lánchíd, háttérben a szétlőtt vár. Fortepan / Kurutz Márton

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A moldovai Alkotmánybíróság két éven át tartó politikai válság végére tett pontot. Az elnök nyugatbarát pártja vezet, akár egyedül is kormányozhat.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás