+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. február 14. vasárnap, 21:38
A koronavírus-járvány közepén tartott választáson rendkívül alacsony részvételnél jelenleg két forgatókönyv lehetséges: a szeparatista bal- és jobboldali pártok folytathatják a kormányzást, de a baloldali szeparatisták a baloldali unionistákkal is kényelmes parlamenti többséget tudhatnának maguk mögött.

Február 14-én tartották Katalóniában a parlamenti választásokat, azonban nem valami magas részvétel mellett: az 5,8 millió választásra jogosult szavazó mindössze 46 százaléka ment el szavazni, ami 22 százalékponttal alacsonyabb, mint 2017-ben. Ugyanakkor ebbe nem számolták bele azt a 270 ezer főt, akik levélben szavaztak.

 

Az este nyolc órás urnazárás után a katalán közszolgálati televízió, a TV3 közölt exit pollt:

 

az exit poll alapján úgy tűnik, hogy a három lehetséges befutó közül a Katalán Republikánus Baloldal (ERC) nyerte a választásokat.

 

A szeparatista baloldali párt a 135 fős Katalán Parlamentben 36-38 helyet szerezhetett, szorosan követve őt a madridi kormányt vezető szocialisták helyi leágazása, az unionista – ám a párbeszédre nyitott – Katalán Szociáldemokrata Párt (PSC) 34-36 mandátummal, míg harmadik helyet a spanyol hatóságok által kiadott elfogatóparancs miatt Brüsszelben élő Carles Puigdemont exelnök vezette jobboldali szeparatista Junts (Együtt Katalóniáért) szerezte meg: ők 30-33 mandátumot szerezhettek.

 

Az exit poll szerint így fog kinézni a Katalán Parlament összetétele (először a szeparatista, majd az unionista pártok eredményeit soroljuk fel):

 

Szeparatisták összesen: 73-80 mandátum

 

+ szociáldemokrata, szeparatista ERC (Katalán Republikánus Baloldal)– 36-38 mandátum

 

+ jobboldali, szeparatista Junts (Együtt Katalóniáért) – 30-33 mandátum

 

+ radikális baloldali CUP (Népi Egység) – 7 mandátum

 

+ jobbközép Katalán Demokratikus Párt – 0-2 mandátum

 

Unionisták összesen: 50-55 mandátum

 

+ szociáldemokrata, unionista Katalán Szociáldemokrata Párt (PSC) – 34-36 mandátum

 

+ a jobbközép liberális Cuidandos – 6-7 mandátum

 

+ szélsőjobboldali unionista Vox – 6-7 mandátum

 

+ jobboldali Néppárt – 4-5 mandátum

 

+ baloldali radikális Podemos – 6-7 mandátum

 

Folytathatják a szeparatisták a közös kormányzást, de akár baloldali kormány is alakulhat Katalóniában

 

A választásokat egyértelműen a szeparatista pártok nyerték: az abszolút többséghez szükséges 68 mandátumot biztosan megszerzik, így 2017-tel ellentétben nem kényszerülnek kisebbségi kormányzásra. Az exit pollok alapján úgy tűnik, hogy a szociáldemokrata Katalán Republikánus Baloldal (ERC) szerzi a legtöbb mandátumot, akik a markánsan szeparatista szólamok mellett erősen támaszkodnak a térség köztársasági hagyományaira.

 

Az eddig koalíciós partnere, a több jobboldali szeparatista pártból összeállt Junts a harmadik helyet szerezte, és valószínűleg akár folytathatják is közösen a kormányzást, ha mindkét párt ezt szeretné.

 

Azonban ez egyáltalán nem biztos, ugyanis hiába mindkét párt szeparatista, a független Katalónia elérésének eszközét másban látják.

 

A Junts jóval határozottabban lépne fel a függetlenség ügyében és nem riadna el egy újabb népszavazástól sem, míg az ERC inkább hosszabb távra tervez, és nem veti el a dialógust sem a madridi kormánnyal. A katalánok most ezzel kapcsolatosan is kifejezhették véleményüket: számukra a határozottabb Junts helyett inkább a pragmatikus, a dialógusra nyitott megközelítés a szimpatikusabb.

 

Ez pedig akár megágyazhat egy baloldali kormánynak is, ahol a szeparatista ERC a madridi kormányban is részt vevő unionista Katalán Szociáldemokrata Párttal (PSC), illetve a Podemosszal állna össze: ugyan egy ilyen kormánykoalíció valószínűtlenebb, de néhány szakértő nem tartja kizártnak ezt sem, hiszen ideológiai törésvonalon sokkal közelebb állnak egymáshoz ezek a pártok mint az ERC a Juntshoz, és mindkét fél nyitott a dialógusra, azonban ennek az ERC választói valószínűleg nem igazán örülnének. Mindenesetre a 135 fős törvényhozásban egy ilyen koalíciónak is kényelmes többsége lehet, és nem is biztos, hogy a Podemost be kellene venni a koalícióba.

 

Viszont 2017-hez képest egy újabb párttal fog bővülni a parlamenti patkó: a szélsőjobboldali Vox 6-7 mandátummal bejutott a parlamentbe, akik a bevándorlásellenes kampány mellett korábban a Katalónia autonómiájának a felszámolását tűzték a zászlajukra.

 

Végleges eredmények hétfő hajnalban várhatóak.

 

Hogy kik ezek a pártok és miben hisznek? Olvasd el a választási beharangozónkat itt!

 

NYITÓKÉP: Bódi Mátyás

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német Zöldek hétfőn döntik el: Baerbockkal vagy Habeckkel lesz-e esélyük az ország történetében először zöld kancellárt adni. Vajon kit és mit támogatnak a két magyar zöldpártnál? Megkérdeztük.

Az iskolák is újra teljesen nyitva vannak, bár az osztályokban továbbra is viselni kell a maszkot. Az országban heteken belül jöhet a teljes nyitás.

Az orosz cég így biztosan nem vehet részt a dukovany-i atomerőmű bővítésében. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki.

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás