+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. február 12. péntek, 09:16
Csütörtökön találkozott az Európai Bizottság alelnöke, Maroš Šefčovič és a brit kormány képviselője, Michael Gove, hogy megoldást találjanak a brexit következtében kialakult észak-írországi problémákra. A tárgyalás hiába tartott péntek hajnalig, érdemi megoldás csak később várható. Ugyanakkor a felek elkötelezettek az északír protokoll betartása iránt.

Csütörtökön találkozott az Európai Bizottság szlovák alelnöke, Maroš Šefčovič és a brit kormányt képviselő Michael Gove, hogy a két fél átbeszélje a január végi diplomáciai konfliktust, amit az Európai Bizottság okozott az Ír-szigeten, illetve hogy megoldást találjanak az északír protokoll miatt kialakult ellátási gondokra.

 

Jelenleg ugyanis Észak-Írország egy speciális helyzetben van: az Egyesült Királyság részeként elhagyta ugyan az Európai Uniót, azonban ez azt is jelentené, hogy fizikai határt kellett volna bevezetni Észak-Írország és az Ír Köztársaság között, ami viszont sértette volna az ír-északír konfliktust lezáró 1998-as Nagypénteki Egyezményt, aminek egyik sarkalatos pontja, hogy ne legyen fizikai határ az Ír-szigeten. 

 

A brexitmegállapodásban erre dolgozták ki az északír protokollt, aminek értelmében nincs határ az Ír-szigeten, azonban hogy az EU gazdasági és kereskedelmi érdekeit védjék, Észak-Írország az EU-s belső piac része maradt.

 

Azaz Észak-Írország úgy lépett ki az EU-ból, hogy közben az unió belső piacának része maradt, így a vámunió egyes szabályai is érvényesek rá, miközben nem tagja az EU-nak.

 

Ez nyilvánvaló okok miatt problémákat okoz mind az Egyesült Királyságban és az Ír-szigeten: egyrészt emiatt Észak-Írország és Nagy-Britannia között van egy gazdasági határ az Ír-tengeren, aminek a magukat britnek valló északír unionisták nem örülnek, hiszen így az Egyesült Királyság, de szerintük leginkább Észak-Írország szuverenitása csökken, emiatt pedig a két északír tradíció, az ír nacionalisták és a brit unionisták közötti feszültségek is nőnek.

 

Hajnalig húzódó tárgyalás

 

Csütörtökön Šefčovič és Gove leginkább két témáról tárgyalt: egyrészt szóba került a január 30-i eset, amikor az Európai Bizottság úgy akarta ideiglenesen felfüggeszteni az északír protokollt – az északír protokoll 16. cikkelye bizonyos termékek esetén lehetőséget ad a protokoll felfüggesztésére azért, hogy a protokoll többi része betartható legyen –, hogy nem egyeztetett előtte sem az Egyesült Királysággal, sem az Ír Köztársasággal (az ügyről itt írtunk bővebben), másrészről pedig megvitatták az eddigi tapasztalatokat az északír protokollról.

 

Azonban a péntek hajnalig nyúló találkozó után kiadott közleményben az előbbi incidenst nem is említik a felek, ugyanakkor az mindenképpen előrelépés, hogy mindkét fél kijelentette: 

 

a Bizottság és az Egyesült Királyság is érdekelt a protokoll fenntartásában, és elkötelezettek, hogy elkerüljék a fizikai határ újbóli bevezetését az Ír-szigeten,

 

hiszen korábban az északír kormány unionista pártja, a DUP azért lobbizott Londonban, hogy a Johnson-kormány léptesse életbe a 16. cikkelyt, hogy a protokollt így megkerülve oldják meg az ellátási problémákat. 

 

Sőt, a DUP elnöke, Arlene Foster az egész protkoll megszüntetését követelte, de a Šefčovič és Gove által közösen kiadott közleményben a felek elfogadták, hogy az északír protokoll már pedig marad, méghozzá nagyobb változtatások nélkül: a tárgyalás előtt Šefčovič jelezte, hogy a két hónapja érvényben lévő EU-UK egyezményt nem fogják átdolgozni, azonban a felek ígéretet tettek, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kialakult problémákra közösen megoldást találjanak.

 

Megállapodtak, hogy majd később megállapodnak

 

A tárgyalások előtt a Šefčovič levelet küldött Gove-nak, amiben kifejtette, hogy az EU nem nézi jó szemmel, hogy az északír kikötőkben nem működnek teljeskörűen az árubeléptető pontok, így sokszor olyan árukat sem vizsgálnak meg, amelyek Nagy-Britanniából Írországba tartanak – azaz egy EU-n kívüli országból az EU-ba exportálnák.

 

Šefčovič szerint ezen változtatni kell, ugyanakkor azt a levélben csak érintőlegesen említette, hogy ezek az anomáliák részben abból fakadnak, hogy

 

a kikötőkben és egyéb árubeléptető pontokon dolgozók korábban halálos fenyegetéseket kaptak északír unionistáktól,

 

és ezért biztonsági okokból ideiglenesen felfüggesztették a munkájukat.

 

Részben emiatt Michael Gove a tárgyaláson arról szerette volna meggyőzni Šefčovičot, hogy a jelenleg március 1-ig érvényben lévő türelmi időszakot – eszerint a Nagy-Britanniából érkező élelmiszerek kapcsán nem kell minden dokumentumot és engedélyt beszerezni, hogy Észak-Írországba exportálhassanak – két évre hosszabbítsák meg, azonban ezt az Európai Bizottság alelnöke már a levelében is elutasította, annak ellenére, hogy Észak-Írországban januárban sokszor üresen maradtak a polcok, szakértők szerint pedig a türelmi idő március 1-i lejárásával ez a helyzet csak romlani fog.

 

A találkozón végül abban állapodtak meg, hogy mindkét fél eltökélt a protokoll betartásában, tiszteletben tartják a Nagypénteki Egyezményt, azaz nem szeretnének fizikai határt az Ír-szigeten, illetve legkésőbb február 24-én ülésezik majd az EU és az Egyesült Királyság vegyesbizottsága, amit az északír protokoll védelmében hoztak létre.

 

Hiába a pozitív hangvételű közlemény és a beígért bizottsági találkozó, nem mindenki örült a közleménynek. Arlene Foster, unionista északír kormányfő szerint az északír protokollt eleve el kellene törölni, hiszen a protokoll mind az Egyesült Királyság, mind Észak-Írország szuverenitását csorbítja, így szerinte elfogadhatatlan, hogy az még érvényben van. Ugyanakkor ebben a céljában nem talál partnert: Michael Gove már a tárgyalások előtt jelezte, hogy már pedig az északír protokoll marad, és a Johnson-kormány nem tervezi a 16. cikkely életbeléptetését, mint ahogy azt Foster szerette volna.

 

Ugyanakkor a protokoll jelenlegi működése politikai konfliktusokat okoz Észak-Írországban: a protokoll januári életbelépése óta egyre nagyobb a feszültség a két északír tradíció, az unionisták és az ír nacionalisták között, ami miatt akár belpolitikai válság is kialakulhat.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás