Nem most fogják megoldani Észak-Írország problémáit az EU és a brit kormány tárgyalói

2021.02.12. 09:16

Csütörtökön találkozott az Európai Bizottság alelnöke, Maroš Šefčovič és a brit kormány képviselője, Michael Gove, hogy megoldást találjanak a brexit következtében kialakult észak-írországi problémákra. A tárgyalás hiába tartott péntek hajnalig, érdemi megoldás csak később várható. Ugyanakkor a felek elkötelezettek az északír protokoll betartása iránt.

Nem most fogják megoldani Észak-Írország problémáit az EU és a brit kormány tárgyalói

Csütörtökön találkozott az Európai Bizottság szlovák alelnöke, Maroš Šefčovič és a brit kormányt képviselő Michael Gove, hogy a két fél átbeszélje a január végi diplomáciai konfliktust, amit az Európai Bizottság okozott az Ír-szigeten, illetve hogy megoldást találjanak az északír protokoll miatt kialakult ellátási gondokra.

Jelenleg ugyanis Észak-Írország egy speciális helyzetben van: az Egyesült Királyság részeként elhagyta ugyan az Európai Uniót, azonban ez azt is jelentené, hogy fizikai határt kellett volna bevezetni Észak-Írország és az Ír Köztársaság között, ami viszont sértette volna az ír-északír konfliktust lezáró 1998-as Nagypénteki Egyezményt, aminek egyik sarkalatos pontja, hogy ne legyen fizikai határ az Ír-szigeten. 

A brexitmegállapodásban erre dolgozták ki az északír protokollt, aminek értelmében nincs határ az Ír-szigeten, azonban hogy az EU gazdasági és kereskedelmi érdekeit védjék, Észak-Írország az EU-s belső piac része maradt.

Azaz Észak-Írország úgy lépett ki az EU-ból, hogy közben az unió belső piacának része maradt, így a vámunió egyes szabályai is érvényesek rá, miközben nem tagja az EU-nak.

Ez nyilvánvaló okok miatt problémákat okoz mind az Egyesült Királyságban és az Ír-szigeten: egyrészt emiatt Észak-Írország és Nagy-Britannia között van egy gazdasági határ az Ír-tengeren, aminek a magukat britnek valló északír unionisták nem örülnek, hiszen így az Egyesült Királyság, de szerintük leginkább Észak-Írország szuverenitása csökken, emiatt pedig a két északír tradíció, az ír nacionalisták és a brit unionisták közötti feszültségek is nőnek.

Hajnalig húzódó tárgyalás

Csütörtökön Šefčovič és Gove leginkább két témáról tárgyalt: egyrészt szóba került a január 30-i eset, amikor az Európai Bizottság úgy akarta ideiglenesen felfüggeszteni az északír protokollt – az északír protokoll 16. cikkelye bizonyos termékek esetén lehetőséget ad a protokoll felfüggesztésére azért, hogy a protokoll többi része betartható legyen –, hogy nem egyeztetett előtte sem az Egyesült Királysággal, sem az Ír Köztársasággal (az ügyről itt írtunk bővebben), másrészről pedig megvitatták az eddigi tapasztalatokat az északír protokollról.

Azonban a péntek hajnalig nyúló találkozó után kiadott közleményben az előbbi incidenst nem is említik a felek, ugyanakkor az mindenképpen előrelépés, hogy mindkét fél kijelentette: 

a Bizottság és az Egyesült Királyság is érdekelt a protokoll fenntartásában, és elkötelezettek, hogy elkerüljék a fizikai határ újbóli bevezetését az Ír-szigeten,

hiszen korábban az északír kormány unionista pártja, a DUP azért lobbizott Londonban, hogy a Johnson-kormány léptesse életbe a 16. cikkelyt, hogy a protokollt így megkerülve oldják meg az ellátási problémákat. 

Sőt, a DUP elnöke, Arlene Foster az egész protkoll megszüntetését követelte, de a Šefčovič és Gove által közösen kiadott közleményben a felek elfogadták, hogy az északír protokoll már pedig marad, méghozzá nagyobb változtatások nélkül: a tárgyalás előtt Šefčovič jelezte, hogy a két hónapja érvényben lévő EU-UK egyezményt nem fogják átdolgozni, azonban a felek ígéretet tettek, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kialakult problémákra közösen megoldást találjanak.

Megállapodtak, hogy majd később megállapodnak

A tárgyalások előtt a Šefčovič levelet küldött Gove-nak, amiben kifejtette, hogy az EU nem nézi jó szemmel, hogy az északír kikötőkben nem működnek teljeskörűen az árubeléptető pontok, így sokszor olyan árukat sem vizsgálnak meg, amelyek Nagy-Britanniából Írországba tartanak – azaz egy EU-n kívüli országból az EU-ba exportálnák.

Šefčovič szerint ezen változtatni kell, ugyanakkor azt a levélben csak érintőlegesen említette, hogy ezek az anomáliák részben abból fakadnak, hogy

a kikötőkben és egyéb árubeléptető pontokon dolgozók korábban halálos fenyegetéseket kaptak északír unionistáktól,

és ezért biztonsági okokból ideiglenesen felfüggesztették a munkájukat.

Részben emiatt Michael Gove a tárgyaláson arról szerette volna meggyőzni Šefčovičot, hogy a jelenleg március 1-ig érvényben lévő türelmi időszakot – eszerint a Nagy-Britanniából érkező élelmiszerek kapcsán nem kell minden dokumentumot és engedélyt beszerezni, hogy Észak-Írországba exportálhassanak – két évre hosszabbítsák meg, azonban ezt az Európai Bizottság alelnöke már a levelében is elutasította, annak ellenére, hogy Észak-Írországban januárban sokszor üresen maradtak a polcok, szakértők szerint pedig a türelmi idő március 1-i lejárásával ez a helyzet csak romlani fog.

A találkozón végül abban állapodtak meg, hogy mindkét fél eltökélt a protokoll betartásában, tiszteletben tartják a Nagypénteki Egyezményt, azaz nem szeretnének fizikai határt az Ír-szigeten, illetve legkésőbb február 24-én ülésezik majd az EU és az Egyesült Királyság vegyesbizottsága, amit az északír protokoll védelmében hoztak létre.

Hiába a pozitív hangvételű közlemény és a beígért bizottsági találkozó, nem mindenki örült a közleménynek. Arlene Foster, unionista északír kormányfő szerint az északír protokollt eleve el kellene törölni, hiszen a protokoll mind az Egyesült Királyság, mind Észak-Írország szuverenitását csorbítja, így szerinte elfogadhatatlan, hogy az még érvényben van. Ugyanakkor ebben a céljában nem talál partnert: Michael Gove már a tárgyalások előtt jelezte, hogy már pedig az északír protokoll marad, és a Johnson-kormány nem tervezi a 16. cikkely életbeléptetését, mint ahogy azt Foster szerette volna.

Ugyanakkor a protokoll jelenlegi működése politikai konfliktusokat okoz Észak-Írországban: a protokoll januári életbelépése óta egyre nagyobb a feszültség a két északír tradíció, az unionisták és az ír nacionalisták között, ami miatt akár belpolitikai válság is kialakulhat.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek