+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. február 11. csütörtök, 13:09
Európa-szerte a schengeni övezet, a határok szabad átjárhatósága lesz az utolsó, amit visszaállítanak, legalábbis a magyar kormány így számol.

Január 21. óta tudható, hogy a kormány egy külön okmányt kíván adni azoknak, akik beoltatták magukat, vagy akik átestek a koronavírus-fertőzésen, és ezért ideiglenes védettséget nyertek – igaz, az a február 11-i kormányinfón sem derült ki, hogy konkrétan mire lesz jó az igazolvány. Azt már korábbról tudhatjuk, hogy valahogyan ez a február 15-től induló és a járványügyi nyitásról szóló nemzeti konzultáció függvénye lesz.

 

Kinek jár ez az okmány?

 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt azonban a február 11-i kormányinfón elárulta, hogy most már biztos, hogy lesz ilyen védettséget igazoló okmány, amit azok kaphatnak meg, akik:

 

+ megkapták a teljes védettséget biztosító második oltást – náluk az okmány érvényességének kezdete a második oltás időpontja;

 

+ kórházi ápolást követően gyógyultak fel a koronavírusból – náluk az okmány érvényességének kezdete a kórházi elbocsátás napja;

 

+ nem szorultak kórházi ápolásra, de a fertőzést követően csináltattak egy végül negatív PCR-tesztet – náluk az érvényesség kezdete az első negatív PCR-tesztelés időpontja;

 

+ a fertőzésen tünetmentesen átesettek – nekik saját kontóra kell hitelesen igazolniuk, hogy átestek a betegségen, és testükben termelődnek a védekezésért felelős antitestek, és ez a laboratóriumi vizsgálat adja az érvényesség kezdetét.

 

Mivel – ahogy azt Gulyás elmondta – nem tudni, hogy pontosan meddig tart a védettség, ezért

 

az erről szóló okmánynak egyelőre nem lesz érvényességi határideje, kivéve a fertőzésen tünetmentesen átesettek esetében, akiknek négy hónapig lesz érvényes ez az igazolványuk.

 

Mi lesz a nemzeti konzultációban?

 

A kormányinfó másik résztvevője, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a február 15-én induló nemzeti konzultációról elmondta, hogy az a kormányzati koronavírus-oldalon, a vakcinainfo.gov.hu-n lesz elérhető, és a szerdai kormányülésen döntöttek az ehhez szükséges anyagi forrásokról is – igaz, azt már nem mondta el, hogy a kormány mekkora összegből fog újra nemzeti konzultálni.

 

Gulyás Gergely korábbi kormányinfós mondatai alapján nem a lazítások ütemére fognak rákérdezni a nyitásról szóló és a jövőhéten már induló nemzeti konzultációban, akkor viszont kérdés, hogy mégis mire. Gulyás Gergely az Azonnali ezirányú kérdésére azonban csak annyit válaszolt:

 

„Már csak ötöt vagy hatot kell aludni, és az Azonnali újságírói is kitölthetik a nemzeti konzultációt.”

 

Az Azonnali egyébként szóba került a kormányközeli Magyar Nemzet kérdésében is, ami arról érdeklődött a miniszternél, hogy mit gondol a Fekete-Győr Andrással készített interjúnkról, ahol a Momentum elnöke elszámoltatást ígért 2022 után a Fidesz-közeli „seggnyalóknak”, például Mészáros Lőrincnek vagy Polt Péter legfőbb ügyésznek.

 

Gulyás szerint az interjúnk beszédmódja és stílusa rossz időket idéz. Azt elismerte, hogy

 

Fekete-Győr András nem tehet arról, hogy a nagyapja egy, a kommunista diktatúrát kiszolgáló tanácselnök volt, arról viszont igen, ha ő is ezt a stílust követi.

 

Májusra olthatnak be mindenkit, aki regisztrált

 

Valamivel több konkrétumot közölt a miniszter a járványügyi védekezés aktuális állásáról: elmondása szerint az Európai Unión keresztül eddig összesen 19 millió 737 ezer adag vakcinát kötöttünk le, ami gyakorlatilag a teljes lakosság beoltására elegendő lenne.

 

És akkor nem beszéltünk az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm vakcinájáról – az előbbivel már oltanak is Magyarországon, az utóbbiból – mint azt Gulyás elmondta – az első, ötszázezres adagot tartalmazó szállítmány pedig a jövő héten fog megérkezni, egyébként pedig Magyarország összesen ötmillió adagnyi, tehát 2,5 millió embernek elegendő mennyiséget rendelt a kínai Sinopharm vakcinájából. Ugyanakkor pont ez az a vakcina, aminek a fejlesztői a mai napig adósak a nagylétszámú páciensen végzett harmadik fázisú klinikai tesztek eredményeinek jelentésével, és aminek hatékonyságáról ennek hiányában – Letoha Tamás kutatóorvos szerint – nem lehet biztosat mondani.

 

Hetek óta tesszük fel a kérdést a kormánynak, hogy így hogyan kívánnak meggyőződni az elölt vírussal működő Sinopharm-vakcina hatékonyságáról – kérdésünket ugyan most sem olvasták fel, de a jövő héten érkező Sinopharm-szállítmányhoz kapcsolódóan annyit azért elmondott a miniszter, hogy azt a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakemberei be fogják vizsgálni, mielőtt megkezdik velük az oltást.

 

A miniszter azt is elmondta, hogy eddig kétmillió fő regisztrált az oltásra, akiket (ha a tervezett ütemben megérkeznek a vakcinák) március végéig be tudnának oltani. Ugyanakkor

 

Gulyás arra számít, hogy milliós nagyságrenddel fog addig növekedni a regisztrálók száma, így az összes regisztrált beoltása inkább április-május környékére tehető.

 

Egyébként tegnappal bezárólag 294 624 embert oltottak be, és 117 ezren már a második oltást is megkapták.

 

A korlátozások feloldásáról Gulyás nem akart bővebben nyilatkozni, annyit azért elmondott, hogy

 

szerinte Európa-szerte a schengeni övezet, a határok szabad átjárhatósága lesz az utolsó, amit visszaállítanak.

 

A járványügyi védekezéssel és a nyitással kapcsolatban Gulyás azt is elmondta, hogy egyelőre nem gondolkodnak abban, hogy az átoltottság mértékétől függően területenként más és más szabályokat vezessenek be, és örül a budapesti városvezetés nyitást segítő turisztikai újraindítási csomagjának, de kevesli azt.

 

Több tízezren rendezték a tb-tartozásukat

 

Ha már járvány- és egészségügy: a korábban bevezetett új társadalombiztosítási szabályok szerint február 12-étől, most péntektől már az életmentő beavatkozásokért is fizetnie kell annak, aki több, mint hathavi TB-tartozást halmozott fel, nem rendezte azt, és emiatt a tajszámát érvénytelenítik.

 

Az Azonnali kíváncsi volt arra, hogy értesítették-e erről a felelős állami szervek az érintetteket, és egyáltalán hányan vannak ez utóbbiak. Gulyás Gergely kérdésünkre úgy választolt, hogy összesen mintegy 70 ezer olyan ember van, akinek nem volt eddig rendezett a tb-tartozása –

 

közülük több tízezren vagy teljesen rendezték ezt, vagy az állam által biztosított részletfizetési lehetőséggel éltek.

 

Gulyás elmondása szerint akik nem rendezték a tartozásukat, azoknak is egy jó része valószínűleg külföldön tartózkodik életvitelszerűen, és jó eséllyel ott rendelkezik egészségügyi biztosítással. A miniszter a tartozásukat nem rendezők és ezért a tajszámukat elvesztők pontos számáról február 15-e után ígért tájékoztatást.

 

Az online kormányinfón sok kérdésre nem kapsz választ

 

Annak, hogy a járványhelyzet miatt online tartják a kormányinfót, megvan az a hátránya, hogy a kormány előzetesen szelektálhatja a beküldött kérdéseket, és az újságíróknak nincsen lehetőségük arra, hogy visszakérdezzenek.

 

Így aztán sok újságírói kérdés egyszerűen eltűnik a süllyesztőben: például hiába lengette be Orbán Viktor még januárban, hogy az érettségizőket és tanáraikat – a hatékonyabb, jelenléti felkészülés érdekében – előrébb vehetik az oltási tervben, és hiába hallgat erről azóta is mélyen a kormány, a kormányinfón csak remélni lehet, hogy az erre irányuló kérdést beolvassák, és esetleg még normálisan is megválaszolják.

 

Hiába kérdeztünk rá, hogy mi lett ezzel az ötlettel, azt nem olvasta fel Szentkirályi Alexandra.

 

Hasonlóan ignorálják a kormányinfón azt a hetek óta beküldött kérdésünket, hogy fogja-e frissíteni a kormány a koronavírussal foglalkozó weboldalait valódi közszolgálati anyagokkal a vakcinákról, azok fajtáiról, működéséről és mellékhatásairól – ahogy azt Törökországban képesek voltak megtenni, és ahogy Magyarországon (kormányzati erőfeszítés hiányában) a média, az Azonnali is teszi több cikkben – például a vakcinák működési módjáról, előnyeikről és hátrányaikról, vagy az orosz és kínai vakcinák megbízhatóságáról.

 

Nem kaptunk választ arra a kérdésünkre sem, hogy a kormány nem gondolja-e hivatali visszaélésnek Müller Cecília közérdekű adatkérésekkel kapcsolatos gyakorlatát. Történt ugyanis, hogy Hadházy Ákos független – de egyébként Momentum-közeli – képviselő közérdekű adatigényléssel fordult az országos tisztifőorvoshoz, aki – élve a jogszabályok adta lehetőséggel – 45 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt arra hivatkozva, hogy a kérés teljesítése veszélyeztetné a járványügyi védekezést.

 

Csakhogy Müller Cecília küldött a kollegáinak egy második levelet is, amiben azt kérdezte, hogy miért nincsen „jobb szövegünk” erre, mint a feladatellátás veszélyeztetése, és „miért nem hivatkozunk a jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást, és kész”. A bökkenő csupán annyi volt, hogy ezt a tisztifőorvos véletlenül Hadházynak is elküldte, így Hadházy szerint Müller leleplezte magát, hogy kamu indokokkal és jogszabályi keretekkel visszaélve tartja vissza az információkat. Az ügyben Szél Bernadett úgyszint független – és úgyszint Momentum-közeli – képviselő feljelentést tett Müller Cecília ellen hivatali visszaélés gyanújával.  Ezzel kapcsolatban csak annyit tudtunk meg Gulyás Gergelytől, hogy szerinte ha valaki nem merő rosszindulattal akarja értelmezni a tisztifőorvos levelét, akkor azt láthatja, hogy

 

Müller pont hogy egy rendesebb indoklást kér a kollegáitól ebben az ügyben.

 

Hasonlóan semmilyen választ kaptunk arra a kérdésünkre is, hogy mi várható pontosan az igazságügyi miniszter, Varga Judit Facebookot szabályozó törvényjavaslatában, amit a képviselő Facebookon jelentett be. Erre Gulyás Gergely érdemben csak annyit közölt, hogy örül annak, hogy a Facebook az azóta már felfüggesztett reklámadó címén végül befizette a magyar államnak azt a 3,8 milliárdos összeget, amit korábban elmulasztott.

 

A Facebook szabályozását egyébként a momentumos Donáth Anna is felvetette, ennek részleteiről meg is kérdeztük a liberális Renew Europe padsoraiban ülő EP-képviselőt, amit itt olvashatsz el.

 

NYITÓKÉP: A kormányinfó Facebook-élője

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb humanitárius válság van kialakulóban a spanyol-marokkói partoknál. Az okok a két állam közötti feszültségre vezethetők vissza.

Összesen 53 ötlet közül választhatnak a budapestiek, amik közül a legtöbb szavazatot kapó projekteket a főváros meg is fogja valósítani.

A veszélyhelyzetet ugyan már ősz előtt is feloldhatja a kormány, de ez sokat nem jelent.

A 2014-ben és 2018-ban is Budapest 16. számú választókerületét megnyerő Hiller így a hat ellenzéki pártból már három támogatását bírja.

A Momentum korábban amellett kardoskodott, hogy mind a 106 körzetben legyen előválasztás.

A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re.

A román szocdemek volt elnöke jelenleg is börtönben ül, azonban most egy újabb ügyben ismét vádat emeltek ellene.

A hét kérdése

Ha igen, mivel oltottak? Ha nem, miért nem oltattad még be magad? Nem reprezentatív felmérés az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás