Egyetlen képviselő sem szavazott bizalmat a kijelölt moldáv miniszterelnöknek

Saját megszavazása ellen szólalt fel a parlamenti ülésen a moldovai miniszterelnök-jelölt, hogy ezzel közelebb kerüljön az ország az előrehozott választásokhoz. Igor Dodon szocialistái még bekavarhatnak ebbe.

Miután december 23-án – egyetlen nappal a moldovai új államfő, Maia Sandu beiktatása előtt – lemondott a Ion Chicu vezette, függetlenek (valójában Chicu annyira volt független, hogy az utolsó napját államfőként töltő, korábban a szocialistákat vezető Igor Dodon tanácsadója volt) és a moldáv demokraták (PDM) alkotta kormány, Moldovában a labda Maia Sandu EU-párti államelnök térfelére került. Azt gondolhatnánk ezzel, hogy innen egyszerűsödtek a dolgok, de nem.

Mi történik ebben a kis országban, és miért olyan bonyolult ez?

A helyzet átlátásához szükséges látni, hogy Moldovában legutóbb 2019-ben tartottak parlamenti választást, amelyet az Igor Dodon exelnökhöz húzó szocialisták (PSRM) nyertek meg 31 százalékkal. Őket a Nyugat-barát ACUM-pártszövetség (innen jön a legutóbb államfővé válaszott Maia Sandu) követte 26 százalékkal, a moldáv demokraták pedig (itt volt pártelnök a nemzetközi körözés alatt álló Vlad Plahotniuc oligarcha) pártja (PDM) 23 százalékot szereztek. Bejutott a moldáv parlamentbe a Șor Párt is a maga 8 százalékos eredményével.

Sandu a moldovai szocialisták (PSRM) korábbi pártelnökét, az addig regnáló államfőt, az oroszpárti Igor Dodont körülbelül 15 százalékos különbséggel győzte le. Jelenleg is azonban még mindig a 2019-es eredményeket tükrőző parlament hozza a törvényeket Moldovában, ami leginkább az államfőnek, Maia Sandunak, valamint pártjának, a PAS-nak nem kedvez.

A Chicu-kormány lemondása után, Sandu január 27-én fel is kérte korábbi pénzügyminiszterét, a szintén EU-párti Natalia Gavriliţa-t kormányalakításra, aki össze is állította kormánycsapatát, amelyről csütörtökön szavazott a moldovai parlament.

A moldovai parlamentben levő pártok különböző taktikával éltek a csütörtöki vita során: volt, amelyik részt vett a vitán és szavazott, volt, amelyik tiltakozásképpen kivonult, de olyan is volt, amely csak jelen volt, hogy meglegyen a szavazáshoz szükséges létszám, ám se nem szavazott, se nem szállt be a vitába.

Négy órás intenzív vitát követően kerülhetett sor a bizalmi szavazásra, hogy végül ne szavazzák meg a felkért miniszterelnök-jelöltet. Gavriliţa beszédében elmondta, hogy a jelenlegi parlament elveszítette a legitimitását, valamint arról is beszélt, hogy a parlamentnek figyelembe kellene vennie a novemberi elnökválasztás eredményét, és arra kért mindenkit: működjék együtt az államfővel, Sanduval.

Miért nem akarta még a miniszterelnök-jelölt sem megszavaztatni magát?

Ezzel a lépéssel bekövetkezik az a forgatókönyv, amire az államfő, Maia Sanu a leginkább várt. Vagyis egy

ugyanis novemberi megválasztását követően a még mindig szocialista többségű moldáv parlamentben Igor Dodon szocialistái elkezdték megnyirbálni a még elnöki hivatalába se lépett Sandu hatásköreit, és saját maguknak kedveznek Sandu kárára. Sandu céljainak eléréshez azonban a moldovai parlamentnek másodszor is el kell utasítania az államfő által felkért miniszterelnök-jelöltet, ahhoz, hogy a parlament feloszlassa önmagát és előrehozott választásokat írjanak ki.

Mindezt Igor Dodon szocialistái akadályozhatják meg, akik jelenleg is relatív többségben vannak a moldáv parlamentben, csütörtökön pedig

Dodon szocialistái ismét megismétlik Sandu bukása utáni időszakot (Maia Sandu ugyanis államfővé választása előtt rövid ideig, 2019 júliusa és októbere között az ország miniszterelnöke volt a szocialistákkal szövetségben, akik végül megbuktatták őt, és egy „technokrata” kormányt neveztek ki a helyére), ugyanis az általuk nevesített kormányfőt és kormányt mint „technokratát” állították be.

A szocialisták a kivárásra játszanak, ugyanis a közvélemény-kutatásokban Sandu „nyugatos” pártja, a PAS megelőzi őket. Az egyik legutóbbi, február eleji közvélemény-kutatás szerint jelenleg a moldovai parlamentbe négy párt jutna be: Maia Sandu pártja, az Akció és Szolidaritás Párt (PAS) 38 százalékon áll, a korábbi államfő, a sokak által oroszbarátnak tartott Igor Dodon Moldovai Szocialisták Pártja (PSRM) 32 százalékot kapna. Elérné a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot a Șor Párt, amelyre 11 százaléknyi választó szavazna, valamint egy új formáció, a Mi Pártunk is, amely éppen csak becsúszna a parlamentbe az 5,2-os eredményével.

A dolgot bonyolíthatja a moldovai alkotmánybíróság egyik régebbi határozata, amely szerint az államfő köteles kinevezni a többséget szerzett koalíció miniszterelnök-jelöltjét. Vagyis előfordulhat az, hogy az országnak ismét a szocialisták által háttérből mozgatott „technokrata” kormánya lesz. Ha viszont a parlament ismét elutasítja a Gavriliţa-kormányt, akkor az országban az alkotmány előírásai szerint előrehozott választásokat kell tartani. Az államfő nyilván utóbbira játszik.

NYITÓKÉP: Natalia Gavriliță / Facebook