Miért lenne jó az ivermectin a covid ellen?

Csuja László

Szerző:
Csuja László

2021.02.10. 16:10

Ha egy széles körben használható, a betegség korai fázisban is hatékony gyógyszerrel küzdünk bármely vírus ellen, akkor a vírus mutációs rátájánál gyorsabbak lehetünk, szűkíthetjük a vírus mozgásterét, és javítjuk a vakcinálás eredményességét.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Mielőtt a cenzorok és konkurens gyógyszercégek farkast kiáltanának, jelzem, hogy az ivermectin nem egy gyógyszer neve, hanem egy hatóanyagé, amiről a hírek elsősorban nem a „méjnsztrim”, hanem a „szósöl” médiában terjednek a Covid-19 ellen küzdő orvosok jóvoltából, akik a tudományos folyóiratokban megjelenő cikkeik mellett folyamatosan itt is megírják/megvitatják terápiás tapasztalataikat.

Az egyértelmű jó eredmények miatt a fejlődő világ országaiban dolgozó orvosok a járványügyi alapellátás oszlopos gyógyszerévé tették az ivermectint. Számos országban szükséghelyzeti engedéllyel hivatalosan elismert Covid-19 ellenes gyógyszerek hatóanyaga az ivermectin. Legutóbb a velünk szomszédos szlovák egészségügyi miniszter adott ki engedélyt az ivermectin használatára az alapellátásban dolgozó orvosok számára. A járvány miatti szükséghelyzet kitermelt komplett ivermectin-alapú Covid-19 terápiás protokollokat is. A legelismertebb terápiás protokollt Dr. Merényi Attila orvos és Dr. Tóth Sándor PhD biológus állította össze Budapest Covid-19 Protokoll néven.

Nem csodaszer, de jó lehet

Miért is érdemel ez a történet egy hosszabb elemzést itt a Covid-19 járvány kellős közepén Magyarországon? Mert annyira tipikusan magyar módon viszonyulunk ehhez a molekulához, ahogy néhány évtizeddel ezelőtt Béres József ásványianyag- és nyomelempótló ajánlásához. És mindezt ráadásul megfejeli az a fajta bürokratikus gondolkodás, amit járvány idején etikátlan alkalmazni, hiszen állandósult a mindenkire kiterjedő életveszély és óriási az esélye a maradandó egészségkárosodásnak is. Ez a magatartás gyengíti az egészségügyi hatósági munka hatékony érvényesülését.

A múlt század ötvenes éveiben a magyar orvosok tisztelete és tekintélye megkérdőjelezhetetlen volt, közegészségügyünk a világ élvonalával együtt haladt. A későbbi MTA-tag professzor Koch Sándor (1926-2009) vezette munkacsoport az Országos Közegészségügyi Intézetben élvonalbeli védőoltásokat fejlesztett ki a tetanusz, mumpsz és a polio vírus ellen, és mentett meg vele sok tízezer életet. A magyar vakcinafejlesztést és -gyártást a rendszerváltást követő vadnyugati stílusú privatizáció söpörte el. és egyetlen kicsiny üzem maradt életben a GlaxoSmithKline multicég tulajdonában Gödöllőn.

A közegészségügyi rendszerünket és háttérintézményeit a rendszerváltást követő valamennyi kormányzat folytonos átszervezésekkel, pénzügyi megvonásokkal leépítette. Csak most érezzük ennek hihetetlen romboló hatását, amikor napi tízmilliárd forint kárt okoz a Covid-19 járvány nemzetgazdaságunknak, nem beszélve arról a kiszolgáltatottságról, amit az alapkutatás hiánya, a vakcina fejlesztésnek és gyártásnak a hiánya okoz. Vajon hány évtized felelőtlen kormányzati döntéseinek eredménye, hogy például Karikó Katalin és a hasonló kaliberű tudósok munkája nem a magyar nemzetgazdaságot gyarapítja?

Az ivermectin egyáltalán nem csodaszer, de évtizedek óta széles körben használt megbízható gyógyszer. Társadalmi hasznossága és a mellékhatások csekély volta miatt 2015-ben Nobel-díjat is kaptak a feltalálói.

Tehát nem megalapozatlan a morális igény, hogy olyan komoly figyelmet érdemeljen az ivermectin a nemzetközi tudományos és gyakorlati tapasztalatok alapján Magyarországon és nemzetközi szinten is, mint az aszpirin, ugyanis nagyon kevés olyan gyógyszermolekula van, amelyet olyan sokoldalúan lehessen felhasználni és olyan kevés mellékhatása legyen, mint az ivermectinnek.

Ki gondolta volna az aszpirinről 120 évvel ezelőtt, hogy trombózisellenes szerként krónikus betegek millióin fog segíteni, hiszen első törzskönyve egészen más indikációra szólt? Ki gondolta volna az ivermectin első törzskönyvezésénél valahol a múlt század 70-es éveiben, hogy a féreghajtó szerként törzskönyvezett molekula kiváló vírusölő hatást mutat majd 50 év múlva a mindennapi orvosi gyakorlatban? Hazánkban ma is csak rühatka elleni kenőcsként van forgalomban.

Nyugat-Európa több országában receptre patikában nemcsak kenőcs, hanem tabletta formában is kapható, de Európa-szerte csak féreghajtóként ismert. A fejlődő világ országaiban az ivermectinnek a tablettás formája terjedt el, mivel a paraziták döntő többsége belső élősködő. Évente sokmillió tabletta kerül forgalomba a hetvenes évek óta. A WHO adatbázisa szerint több mint 3,7 milliárd humán dózissal gyógyítottak már. Ezzel küzdenek a trópusi és fejlődő országokban a legszörnyűbb parazita okozta betegségek ellen. Az ivermectinre vonatkozó mellékhatás bejelentések száma a WHO-statisztikában látható: a 3,7 milliárd alkalmazásból nem érte el a kétezret, tehát szinte értékelhetetlenül kevés, ami mutatja, hogy egy magas terápiás értékű, jól célozható és jól tolerálható molekuláról van szó.

A molekula sokoldalú használhatóságát jelzi, hogy egy pár hete megjelent tudományos közlemény szerint kiváló terápiás hatása van egyes gyógyszereknek ellenálló rákbetegségeknél. Vannak rákgyógyszerek, amelyek az ivermectinnel együtt adva hatékonnyá tudnak válni olyan ráktípusok ellen is, amelyek ellen eddig hatástalanok voltak a ráksejtek védekezőképessége miatt.

Az ivermectin használatát elutasítók (például Sarkadi Balázs vagy Július Hodosy) hangsúlyosan emlegetik az ellenjavallati kört és a mellékhatásokat. Természetesen az ivermectin egy gyógyító molekula és nem placebó, ezért esetenként van mellékhatása vagy a gyógyító hatásának egyéb következménye is. Az ivermectin esetében – sok más gyógyszerrel ellentétben – az ellenjavallat rendkívül egyszerűen, egészségügyi alapellátási (háziorvosi) szinten megállapítható, hiszen azokban az esetekben, illetve terápiákban tilos használni, ahol agysérülés történt vagy agyat is érintő betegség zajlik vagy bizonyos a vér-agy gátat átjárhatóvá tevő gyógyszereket szed a beteg. (A vér-agy gátról közérthetően itt írnak.) 

Az ivermectin alapú gyógyszerek alkalmazási előírattában felsorolt mellékhatások két nagy csoportra oszthatók. Egyik csoportba tartozó tüneteket nem az ivermectin okozza, hanem az ivermectin hatására elpusztuló parazitákból felszabaduló toxikus anyagok. Ezeknek a tüneteknek a tárháza szinte felsorolhatatlanul széles és függ a parazitáltság mértékétől és a parazita tulajdonságaitól. Ha viszont az orvosi terápia célja rákkezelés vagy konkrétan a Covid-19 gyógyítása, akkor ezekkel a hatásokkal értelmetlen számolni.

Facebook-csoportban ment a tudósok diskurzusa, törölte a Facebook

Ellentmondók a hírek arról, hogyan született meg a gondolat, hogy kipróbálják az ivermectint a vírusok ellen is, de mégis: kézenfekvő magyarázata van. A tudományos kutatók kreatívak, de nemcsak ők, hanem a segítő szándékú és kevés eszközzel rendelkező fejlődő világban dolgozó orvosok is.

Járvány idején a szükség törvényt bont. Ami raktáron van, abból kell gazdálkodni, és olyat kell választania az orvosnak, aminek kevés mellékhatása van és talál a szakirodalomban utalást a gyógyszer esetleges jó hatására.

Ha nála és a kollégáinál is beválik a kiválasztott gyógyszer, akkor rutin lesz belőle. Így születnek az „off label” alkalmazások és így fejlődik az orvosi praktikum, amit ma már a világháló is segít – és tudományos kutatók az „off label” sikeres orvosi tapasztalat okait utólag állapítják meg, magyarázzák meg. Ez történt az ivermectinnel is.

2020-ban a világ szinte minden országában beindult a Covid-19 járvány. Áprilisban megjelent ausztrál kutatók tollából egy jeles és nagy példányszámú nemzetközi tudományos szaklapban egy „in vitro” laborkísérlet eredménye: az ivermectin molekula számos RNS-vírus (ebola, zika, SARS Cov-2) ellen hatékony. A Nature-ben júniusban megjelent cikk írói szerint még több vírus ellen hatékony.

Ezeket a tudományos eredményeket a világ számos országában elolvasták, többek között Magyarországon Merényi Attila és Tóth Sándor is. Ők felismerték a tudományos közlemények értékét, és elindították az Ivermectin MD csoportot a Facebookon, amelybe a világ minden tájáról gyűjtöttek szakembereket. Hatalmas szellemi kapacitás gyűlt össze: 100 országból 10 200 tag csatlakozott, közöttük több, mint 1000 magyar orvos is. Az orvosok hozták az eredményeiket, és megvitatták.

Számos tudományos vizsgálat és praktikus megfigyelés elindításának forrása lett az Ivermectin MD csoport. Sajnos a Facebook kilenchónapos működés után ezt a zártan működő szakmai csoportot érthetetlen okból, de sejthetően az ellenérdekelt cégek lobbierejének hatására a napokban elérhetetlenné tette, sőt talán törölte is az ott összegyűjtött tudást, ezért a moderátorok egy új világhálós felületen most szervezik újra a csapatot. Ez az új felület nyílt és bárki számára elérhető, de hasonlóan erősen moderált, tehát csak szakemberek posztjai maradnak fenn. A felület beszélt nyelve az angol.

Nincs mögötte akkora tőke

Ma már a tudományos világ az ivermectinnek a vírusok szaporodást gátló mechanizmusát is gőzerővel kutatja. A néhány hónap alatt felpörgött kutatások alapján már látszik, hogy az ivermectin dózisfüggően több ponton is befolyásolja a sejtek anyagcseréjét és ma már bizonyított, hogy a vírusnak a sejtmagba jutását megakadályozza, így szaporodási esélye megszűnik. Ezen kívül a Covid-19 betegek halálához is vezető heves gyulladási és trombotikus folyamatokat (citokinvihar) is fékezi. A hazai és külföldi „off label” orvosi tapasztalat az, hogy az ivermectinnel kezelt betegek intenzív, három napos kezelést követően néhány nap múlva PCR-negatív leletet produkálnak. Az orvosi beszámolókat megerősítő hivatalos klinikai vizsgálatok már zajlanak.

Szükséghelyzeti engedélyekkel a világ számos országában rendelhet az orvos hivatalosan is Covid-19 betegek gyógyítására ivermectin-alapú gyógyszert, sőt több országban állam által is elismert hivatalos protokollok is készültek az ivermectin-alapú Covid-19-terápiára. Becsülhetően már többszázezer, de lehet, hogy többmillió covidos beteg életét mentették meg a fejlődő világ orvosai a Budapest COVID-19 Protokollal vagy annak módosított változatával. Azokban az országokban (itt van erről egy részletes térkép), ahol a Covid-19 elleni gyógykezelésnek hosszabb ideje része az ivermectin, ott az alapellátásban dolgozó orvosok ki vannak képezve az ivermectin-terápiára és munkájuk eredménye, hogy az egymillió lakosra eső halálozás 100 alatt van, míg az EU-országokban (így Magyarországon is) és máshol a világon, ahol az ivermectin-terápia nem elfogadott, 1000 fölötti a halálozások száma.

Mi az oka annak, hogy az európai, köztük a magyar orvosegyetemek erősen távolságtartók az ivermectin-alapú Covid-19-terápiával? Kézenfekvő az intézményes ok, hogy amelyik molekula szabadalommal védett, ott a gyógyszercégek vastag csövön öntik a pénzt és finanszírozzák a klinikai kutatásokat, ezért a fejlett országok szellemi erőforrásainak jelentős részét ők kötik le. Kik maradnak szabadon? A kezdő kutatók, a kórházi önkéntes aktív orvosok, az elméleti kutatók kicsiny hányada és az emeritus professzorok.

Az ivermectin kutatása mögött kicsi a tőkeerő, más kutatásokból lecsípett összegekből, kisebb erőforrásokból és önkéntes munkából halad előre. Hitelességét talán ez is erősíti, továbbá a fejlődő világ orvosainak gyakorlati tapasztalata és publikált eredményei.

Ennek ellenére a kisebb akadály a tőkeerő hiánya, mert van ennél nagyobb, a híres/hírhedt „I”, azaz irigységfaktor. Ugyanis az európai kutatások egy része azokon a témákon zajlik, ahol az ivermectin alkalmazása nagyon hatékony megoldásnak tűnik, vagyis átvág több gordiuszi csomót. Megoldást ad olyan problémákra, amiknek kutatásába, fejlesztésébe már több évtizedes karriert építettek és milliárdokat öltek bele, holott csak szét kellett volna nézni a „spájzban”, elővenni nagyanyánk lekvárját (az ivermectint), megkóstolni, megvizsgálni és használni. Szóval az ivermectinnek igenis van konkurenciája, és ennek az ellenérdekeltségnek minden bizonnyal a döntéshozatalokban is van szerepe.

A háziorvosok kezébe való

Mi a különlegessége és verhetetlen előnye az ivermectin alapú Covid-19-terápiának? Tudjuk, hogy ma egy európai háziorvosnak a telefonon és a mentőszolgálaton kívül szinte semmi eszköze nincs a Covid-19-terápiához, tehát szégyen ugyan, de nagyjából annyi, mint a Gyurcsók-féle távgyógyítóknak. Ugyanakkor a legfontosabb és szinte egyedülálló terápiás értéke az ivermectinnek, hogy a végstádium kivételével a betegség minden szakaszában alkalmazható.

A járványügy képes lenne a szükséghelyzetre hivatkozva a háziorvos kezébe is adni egy hatékony és kis mellékhatással bíró gyógyszert, ha nem a békeidők bürokráciája szerint gondolkodna és nem büntetné, hanem jutalmazná az ivermectin „off label” alkalmazását az alapellátásban.

Magyarországon sajnos még az „off label” alkalmazás is csak nagyon korlátozott körben (három kórházban, tehát nem alapellátásban) miniszteri engedéllyel tudott elindulni. Az emberi fogyasztásra engedélyezett, Indiában gyártott ivermectin-tabletták importját az OGYÉI álláspontjára hivatkozva a NAV egy ideje akadályozza, ami miatt a magyar orvosok beszerzései hónapok óta vámraktárban porosodnak. Pedig a human felhasználású ivermectin-tabletta nem illegális szer Magyarországon – hiszen EMA-engedély van rá –, és parazitózis esetén Nyugat-Európából recept ellenében gond nélkül beszerezhető, de a Covid-19 terén egyelőre nincs javallata, tehát alkalmazása ”off labelnek” számít.

Egyáltalán nem mellékes, hogy hihetetlen olcsó terápiás eszköz lenne az ivermectin, hiszen egy szabadalommal már nem védett molekuláról van szó, amit akár magyar gyógyszergyár is gyárthatna, sőt a Budapest Covid Protokollban szereplő egyéb gyógyszerek és táplálékkiegészítők is hasonlóan olcsók. Járványügyi szempontból talán a legfontosabb, hogy ha egy széles körben használható és a betegség korai fázisban is hatékony gyógyszerrel küzdünk bármely vírus ellen, akkor a vírus mutációs rátájánál sokkal gyorsabbak lehetünk, szűkíthetjük a vírus mozgásterét, „​karanténba zárjuk” és javítjuk a vakcinálás eredményességét.

A vakcinákkal és az ivermectinnel eliminálhatjuk és a történelem lomtárába juttathatjuk a SARS-COV-2 vírust. Mi más lehet a járványügy végső célja?

Ha ilyen jó az ivermectin alapú Covid-19-terápia, akkor Magyarországon miért kvázi tilos alkalmazni a hatósági akadékoskodáson túl? Hát, a régi jó reflex miatt: „Ha valamit lehet drágán gyógyítani, akkor miért kéne az olcsóbbat választani?” Az orvostársadalomba, de sajnos a közvéleménybe is beleégett, hogy két gyógyszer közül biztos a drágább a hatékonyabb.

Akár itthon is lehetne gyártani

Vajon van Magyarországon olyan „nagytőkés”, amelyik képes lenne elég drágává tenni az ivermectint vagy ha olcsó is, de jó üzletet lát benne? Kérem, ne nyugodjunk bele a közhiedelembe és legyen olyan „nagytőkés”, aki lát üzletet egy sokoldalúan használható generikus gyógyszermolekulában, és úgy gondolja, hogy jó az a kicsi hal is, ha sok van belőle és ne mondja neki senki, hogy évi párszázezer ember életének megmentése, sorsának jobbítása, gyógyítása nem jó üzlet. És akkor még nem is beszéltünk a korlátozások feloldásából eredő nemzetgazdasági haszonról.

Összegezve: a sikeres járványkezelés titka egy paradigmaváltási képesség. A paradigmaváltás három oszlopon kell álljon.

1. A legfontosabb a járási szintig lemenő és jól felszerelt háttérintézményekkel rendelkező önálló és egységes irányítású szakhatósági/tisztiorvosi rendszer. Ezt a struktúrát elengedhetetlen újra felépíteni a jövőbeni hatékony járványkezeléshez.

2. Járvány idején élni kell a szükséghelyzeti engedélyeztetés minden eszközével, és sutba kell dobni a megszokott lassú soklépcsős döntéshozatalt. Ebből a szempontból nem indokolt kifogásolni a vakcinák gyorsított engedélyeztetését. Persze a felgyorsított döntéshozatal nem nélkülözheti a szakszerűségnek megfelelő dokumentáltságot és átláthatóságot, ami azért is fontos, mert hiánya rontja az egészségügyi ellátás iránti közbizalmat. Emberek ezreinek élete múlik a gyorsaságon és a bizalmon. Kétszer ad, ki gyorsan ad.

3. Járványhelyzetben elsődlegesen nem a kórházakra, hanem az alapellátásra kell koncentrálni az erőforrásokat. Hatékony jogi és gyógyító eszközöket kell az alapellátásban dolgozó orvosok kezébe adni. Szigorú helyi karanténok és gyors, alapos kontaktszűrések szükségesek azonnali gyógyszerezéssel, és csak a legsúlyosabb esetekben szabad a kórházba vinni a betegeket. Az ivermectin hatóanyagú tabletta egy ilyen paradigmaváltás hatékony alapellátási eszköze lehet.

A szerző biológus, aki az Azonnalinak az ivermectin szlovákiai ideiglenes engedélyezéséről szóló cikke kapcsán ragadott tollat. A cikk elkészültében közreműködött Susan Van-Weert idegtudomány szakirányos sejt- és molekuláris biológus.

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek