+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Dercsényi Dávid
2021. február 10. szerda, 11:10
Legyenek nyilvánosak az algoritmusok, ne a kormányok kezében legyen a jogorvoslati lehetőség: a Momentum is beállt a Facebook és társai tevékenységét szabályok alá vonni akaró politikai erők közé. Donáth Anna elmondta az Azonnalinak, miben különbözik pártja elképzelése a Fidesz vagy a Mi Hazánk hasonló ötleteitől, és hogy ebből mikorra lehet bármilyen szabályozás.

Az ausztrál kormány 2020 júliusának végén jelentette be, három hónapot ad a megegyezésre a Google, a Facebook és az ausztrál médiumok között, hogy az előbbiek fizessenek az utóbbiak híreinek felhasználásáért. De már itt felbukkant a híreket, posztokat szelektáló algoritmusok átláhatóvá tételének ötlete is. A szabályok megszegőire milliárd forintnyi bírságot is kiszabhatna az ausztrál kormány. A Google azt reagálta erre, hogy általa kattintások milliárdjait kaszálják a ország tartalomszolgáltatói, amit a szabályozás figyelmen kívül hagyna.

 

Az Európai Bizottság még 2020 decemberében ismertetett két intézkedéscsomagot (Digital Services Act, és Digital Markets Act), amelyek a techcégeket sújtó nagyobb bírságok kiszabását, akár a feldarabolásuk lehetőségét, bizonyos oldalak felfüggesztését tennék lehetővé a Bizottságnak, és szorosabb együttműködésre, adatszolgáltatásra is köteleznék a nagy techcégeket.

 

A vita közben elérte Magyarországot is, ráadásul lett egy új belépő a közösségi oldalak megregulázását felvető pártok mezőnyébe: a Fidesz és a Mi Hazánk mellé beszállt a Momentum Mozgalom is. A párt EP-képviselője, Donáth Anna tette közzé azt a javaslatcsomagot, amely EU-s és tagállami szinten rendezne bizonyos kérdéseket. A párt javaslatai a következők:

 

Az óriásplatformok (Facebook, Instagram, Google, stb.) tegyék közzé, milyen alapon szabályozzák, hogy mit láthatunk vagy épp nem láthatunk a hírfolyamaikban, milyen algoritmus hogyan szervezi ezt.

 

Fizessenek a felhasználóknak és a médiacégeknek a reklámbevételeik után a felhasznált és begyűjtött személyes adatokért.

 

Álljon fel egy független szervezet, amelyhez a felhasználó a panaszaival fordulhat, mondjuk ha letiltják a profilját, és ennek joga legyen ezt felülvizsgálni, sőt visszafordítani.

 

A szólásszabadságot is EU-s és nemzetállami hatóságok felügyeljék az oldalakon, ne maguk az óriásplatformok.

 

A felhasználók dönthessenek arról, mikor, kinek, mennyi adatot adnak át.

 

Lehessen könnyen letölteni, költöztetni mindenféle tartalmakat a közösségi oldalakról.

 

Az óriásplatformok tegyenek évente jelentést a hatóságoknak arról, hogy miért és milyen tartalmakat korlátoztak vagy távolítottak el.

 

Érdekes társaságba csöppent a Momentum

 

A Fidesz oldaláról korábban Varga Judit igazságügyi miniszter jelentette be a Facebookon, hogy tavasszal jön az ún. Facebook-törvény, amelynek konkrét tartalmáról még keveset tudni. A kormány a „törvényes, átlátható és ellenőrizhető működést” akarja elérni ezzel, ami minden vállakozóra, cégre egyaránt vonatkozik.

 

Az EU-val együttműködve a gyorsabb jogorvoslatért is fellépne a kormány: amint a miniszter írja,

 

„szándékos, ideológiai vagy üzleti érdekből történő digitális károkozás Magyarországon sem maradhat többé következmények nélkül”.

 

A Mi Hazánk a saját facebookos korlátozását sérelmezte, valamint a korlátozások, tiltások, törlések átláthatatlanságát. Ezért olyan törvényjavaslatot nyújtott be, hogy a cégnek kötelező legyen magyar állampolgárságú képviselőt állomásoztatni nálunk, és az is, hogy magyarországi szervereken tárolják a magyar állampolgárok adatait. Azt is törvényben szabályozta volna a párt, hogy ha a magyar bíróság letilt egy jogsértő tartalmat, azt 24 órán belül végre kelljen hajtania a Facebooknak.

 

A Nemzeti Adatvédelmi és Információhatóság (NAIH) szerint is sérti a szólásszabadságot a Facebook indokolatlan és hullámszerű profilletiltási gyakorlata. Ezt Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke szerint csak alapos indokkal lehessen megtenni, és a magyar hatóságoknak kell, hogy legyen felülvizsgálati jogköre. Ezért is kért még augusztusban „Facebook-törvényt” a kormánytól Péterfalvi.

 

A Momentum ötlete érdekes helyzetet teremt az ellenzéki oldalon, ugyanis

 

a NAIH által szorgalmazott törvény ellen felszólalt a DK és a Jobbik is, utóbbi petíciót is indított ellene, a Momentum által megfogalmazott célok pedig átfedésben vannak a NAIH által javasoltakkal.

 

Donáth Annát kérdeztük a Momentum elképzeléseiről.

 

+ + +

 

Fizessen a Facebook és a többi techcég az adathasználatért a felhasználóknak, ez az egyik momentumos javaslat. Jelenleg ezek a cégek ingyenes szolgáltatásokat nyújtanak az adatokért cserébe. Akkor a felhasználónak is fizetni kellene a közösségi platformokért? 

 

Egyértelműen végiggondoltuk ezt, és már voltak előzményei is. Ausztráliában komoly törvényhozási vita zajlik épp, ami szerintünk precedenst is fog teremteni. Mert az egy teljes téveszme, hogy a Facebook ingyenes szolgáltatást nyújt csak azért, mert ingyen jutunk a tartalmakhoz. Hiszen alapvetően a mi adatainkból gazdálkodik, a mi információmorzsáinkból ők dollármilliárdokat keresnek.

 

Belőlünk élnek, mi vagyunk a termék.

 

Ezért itt megfordul a viszonyrendszer, és ha már így van, akkor fizessen nekünk a Facebook! Erre különböző üzleti modellek léteznek, de ha ők kompenzálják azokat, akiknek az adataiból elképesztő profitra tesznek szert, az egy igazságosabb rendszer lenne.

 

Milyen összegeket fizethetne a Facebook egy embernek egy napra?

 

Ez az a fajta részletkérdés, amire modelleket kell gyártani, és ki kell alakítani egy igazságos megoldást, ami nem torzítja túlzottan a piaci rendszert.

 

Nekünk nem célunk bedönteni a Facebookot, nem leszámolni akarunk velük, csak egy igazságosabb rendszert létrehozni.

 

Ez a fizetős elem csak egy része a javaslatcsomagnak, a többivel együtt kell értelmezni. Először arról kell beszélnünk, hogy rendben van-e az, hogy Facebook az adatainkat teljesen kontrollálhatatlanul használhatja. Rendben van-e, hogy semmilyen befolyásunk nincs arra, ahogy az algoritmusok működnek?

 

DONÁTH ANNA MOMENTUMOS EP-KÉPVISELŐ AZ EURÓPAI PARLAMENT STRASBOURGI ÉPÜLETÉBEN SZÓLAL FEL. FOTÓ: GENEVIEVE ENGEL / EP, 2020

 

A javaslat Facebook-törvényről beszél, a nagy techóriásokra céloz – miben különbözik ez a célzott jogalkotás az Orbán-kormány hasonló jogalkotásától, amikor személyre szabva írnak törvényeket? Amit amúgy az ellenzéki pártok szeretnek kárhoztatni.

 

Ez nem személyre szabott jogalkotás, hanem figyelemmel van arra, hogy bizonyos cégek a méretüknél fogva túlnőttek annak a szolgáltatásnak a keretein, amiből elindultak. A versenyjog a monopolhelyzetben lévő vállalatokat egyébként is külön eszközökkel kezeli, azoknak eltérő kötelességeik vannak. A fideszes tervekhez képest a mi javaslatunk viszont teljesen másról szól.

 

Amit Orbán Viktor vagy Varga Judit Facebook-törvénynek hív, az az eddigi elszólások alapján és az alapján, ahogy a Fidesz a szabad nyilvánossághoz hozzááll, valószínűleg nem a szólásszabadság biztosításáról, hanem a szabad facebookozás ellehetetlenítéséről fog szólni.

 

Cenzúrázni akarják a Facebookot, amivel a nyilvánosság utolsó szeletét is az uralmuk alá akarják vonni.

 

Láttuk azt, hogy mi lesz akkor, amikor Orbánék az internethez nyúlnak, ezt hívták netadónak, ezt se felejtsük el – azt sem a plusz adóbevétel miatt vezették volna be, hanem mert már akkor zavarta őket, hogy az internetet nem tudják kontrollálni, a Facebookot pedig nem tudják felvásárolni.

 

A kormány azt akarja elérni, hogy az emberek ne mondhassák el szabadon a véleményüket az interneten. Először a független médiát darálták be, most pedig a közösségi média után mennek.

 

Nekik nem azzal van a problémájuk, hogy a Facebook hogyan él vissza az adatainkkal, hanem azzal, hogy a Facebook mondhatja meg, hogy melyik tartalmat lehet látni, és melyiket nem, nem pedig a magyar kormány.

 

Szerintem ez teljesen másról szól, mint a mi javaslatunk. Szerintünk ezeket a nagy techcégeket azért kell szabályozni, mert már nem magáncégek szolgáltatásáról van szó, hanem olyan szinten nőttek ezek bele a mindennapjainkba, hogy a magánéleti kapcsolattartáson túl alapvető demokratikus folyamatokat is befolyásolnak.

 

Kijelenthető, hogy ezek a cégek gyakorlatilag közszolgáltatást nyújtanak. És erre válasza kell legyen a politikai döntéshozóknak. Szabályozni kell azt, hogy lehessen jogorvoslatért fordulni, hogy átlátható és transzparens legyen a rendszer, illetve hogy az emberek tudják, mihez adják a nevüket és beleegyezésüket.

 

Mert látjuk: választásokat tudnak eldönteni ezek a platformok, úgy tudják irányítani a véleményünket, hogy azt korábban el sem tudtuk képzelni.

 

Épp itt volt az ideje, hogy a politika elkezdjen ezzel foglalkozni – és itt a politikának a törvényalkotói részére gondolok, nem a politikai haszonszerzésre. Itt az ideje, hogy meghozzunk olyan szabályokat, amelyek a monopolhelyzetben lévő cégeket visszafogják, hogy ne csak a profitszerzés legyen a cél, és ne tehessenek meg bármit a felhasználókkal.

 

Ha abból indulunk ki, ami keveset eddig lehet tudni a kormány terveiről, ők is átlátható működésről beszélnek, ahogy a momentumos javaslat is, illetve a Mi Hazánk is olyan dolgokat fogalmaz meg, ami nem áll távol a Momentumétól. Itt mintha a Momentum közelebb állna ezen a területen a Fideszhez és a Mi Hazánkhoz. a DK meg a Jobbik kifejezetten tiltakozott Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos hasonló felvetései hallatán: ez egy új törésvonal az ellenzéken belül, a Momentum közelebb került az elvileg tőle távolabb álló pártokhoz?

 

Ezen csak mosolyogni tudok. Abból, hogy a Facebookot átláthatóvá kell tenni, még rengeteg különböző következtetés adódhat. Mi egyértelműen azt mondjuk, hogy itt európai szabályozásra van szükség, olyanra, amit egy autokrata rendszer nem tud a saját kénye-kedve szerint befolyásolni.

 

Mi nem azzal megyünk szembe, hogy a Facebooknak joga van-e különböző tartalmakat leszedni, hanem hogy ez nem átlátható, nincs egy egyértelmű kritériumrendszere ennek, és nincs normális jogorvoslati lehetőség. Azt gondoljuk, hogy ennek

 

a jogorvoslati fórumnak nem lenne szabad az Orbán-kormány kezében lennie, a magyar médiahatóság ugyanis nem pártatlan, amit a Klubrádió ellehetetlenítése is mutat.

 

Mi azt gondoljuk, európai szintű szabályozásra van szükség, mert EU-s szinten jobban lehet biztosítani a felhasználók érdekeit, a szólásszabadságot és a különböző jogállamisági elveken nyugvó jogorvoslati lehetőségeket. Ha van egy új jelenség, egy globális jelenség, azt nem lehet tagállami szinten szabályozva megoldani.

 

Pláne az olyan, akár egyes nemzetállamoknál is nagyobbra és erősebbre nőtt óriásplatformok esetében, mint a többmilliárd felhasználóval rendelkező Facebook. A Fidesz tehát önmaga akarja szabályozni a Facebookot. A Mi Hazánk pedig csak trollkodik, az elnökük már át is költözött Putyin VKontaktéjára, gondolom, a szólásszabadság jegyében.

 

Én abból indulok ki, amit a pártok mondtak, illetve benyújtottak törvényjavaslatként.

 

Nézzük meg, ne csak azt, amit a pártok mondanak, hanem hogy milyen értékek mentén és minek a védelmében lépnek fel. Amikor a Momentum azt mondja, hogy szólásszabadság, egészen egyértelműen mást ért alatta, mint amikor

 

az Orbán-kormány próbálja azt harsogni, hogy itt milyen baloldali médiatúlsúly van, ami próbálja elnyomni a szerencsétlen Varga Judit posztjait a Facebookon.

 

Önmagában azzal a mondattal, hogy szabályozni kell a Facebookot, még nem mondtak semmit.

 

Mikorra lehet ebből kész, elfogadott szabályozás? Az Európai Bizottságtól is elindult egy folyamat nagyobb büntetési tételek, feldarabolási fenyegetés belengetésével, ami halad a maga útján. 

 

Európai szinten a különböző direktívák kidolgozása, bizottsági programjavaslatok alkotása zajlik. A Von der Leyen-féle Európai Bizottság a felállásakor a programja első három prioritása részeként említette a digitális agenda-programpontot. Ennek fog most a vitája elkezdődni az Európai Parlamentben.

 

Nyilván az európai szintű szabályozás létrehozása évekbe is telhet.

 

Olyan komoly kérdésről van szó, amit tényleg nem lehet félvállról venni. Ha pár év múlva lesz csak szabályozás, ez ahhoz képest nem lassú, hogy csak egy évtizede léteznek ezek az óriásplatformok. És ahogy ők is, a szabályozásuk is mindenkinek az életére hatással lesz, úgyhogy át kell gondolni, hogy mit csinálunk.

 

De a jogállamisági mechanizmus felállítása is bizonyította, hogy tud gyorsan döntést hozni az EU – fél évvel korábban még senki nem gondolta volna, hogy ebből lesz valami, most pedig 2021 januárjától él a mechanizmus, nem lehet a pénzeket csak úgy büntetlenül lopni tovább. (Valójában a jogállamisági mechanizmus különféle verzióin két és fél évig ültek az EU-s jogalkotó szervek, erről itt írtunk bővebben – a szerk.) A techcégek szabályozásánál van egy versenyjogi kérdés, és van egy ennél sokkal távolabbra nyitó emberi jogi kérdés: mit gondolunk a szólásszabadságról, transzparenciáról. Vagy arról, ahogyan a tőlünk szerzett adatokkal gazdálkodnak ezek a cégek, és aztán ez az adat válik a legfontosabb értékünkké a 21. század digitális világában.

 

NYITÓKÉP: Mathieu Cugnot / Európai Parlament, 2020

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német Zöldek hétfőn döntik el: Baerbockkal vagy Habeckkel lesz-e esélyük az ország történetében először zöld kancellárt adni. Vajon kit és mit támogatnak a két magyar zöldpártnál? Megkérdeztük.

Az iskolák is újra teljesen nyitva vannak, bár az osztályokban továbbra is viselni kell a maszkot. Az országban heteken belül jöhet a teljes nyitás.

Az orosz cég így biztosan nem vehet részt a dukovany-i atomerőmű bővítésében. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki.

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás