Donáth Anna: A Fidesz uralni akarja a Facebookot, mi szabályozni

Legyenek nyilvánosak az algoritmusok, ne a kormányok kezében legyen a jogorvoslati lehetőség: a Momentum is beállt a Facebook és társai tevékenységét szabályok alá vonni akaró politikai erők közé. Donáth Anna elmondta az Azonnalinak, miben különbözik pártja elképzelése a Fidesz vagy a Mi Hazánk hasonló ötleteitől, és hogy ebből mikorra lehet bármilyen szabályozás.

Az ausztrál kormány 2020 júliusának végén jelentette be, három hónapot ad a megegyezésre a Google, a Facebook és az ausztrál médiumok között, hogy az előbbiek fizessenek az utóbbiak híreinek felhasználásáért. De már itt felbukkant a híreket, posztokat szelektáló algoritmusok átláhatóvá tételének ötlete is. A szabályok megszegőire milliárd forintnyi bírságot is kiszabhatna az ausztrál kormány. A Google azt reagálta erre, hogy általa kattintások milliárdjait kaszálják a ország tartalomszolgáltatói, amit a szabályozás figyelmen kívül hagyna.

Az Európai Bizottság még 2020 decemberében ismertetett két intézkedéscsomagot (Digital Services Act, és Digital Markets Act), amelyek a techcégeket sújtó nagyobb bírságok kiszabását, akár a feldarabolásuk lehetőségét, bizonyos oldalak felfüggesztését tennék lehetővé a Bizottságnak, és szorosabb együttműködésre, adatszolgáltatásra is köteleznék a nagy techcégeket.

A vita közben elérte Magyarországot is, ráadásul lett egy új belépő a közösségi oldalak megregulázását felvető pártok mezőnyébe: a Fidesz és a Mi Hazánk mellé beszállt a Momentum Mozgalom is. A párt EP-képviselője, Donáth Anna tette közzé azt a javaslatcsomagot, amely EU-s és tagállami szinten rendezne bizonyos kérdéseket. A párt javaslatai a következők:

+ Az óriásplatformok (Facebook, Instagram, Google, stb.) tegyék közzé, milyen alapon szabályozzák, hogy mit láthatunk vagy épp nem láthatunk a hírfolyamaikban, milyen algoritmus hogyan szervezi ezt.

+ Fizessenek a felhasználóknak és a médiacégeknek a reklámbevételeik után a felhasznált és begyűjtött személyes adatokért.

+ Álljon fel egy független szervezet, amelyhez a felhasználó a panaszaival fordulhat, mondjuk ha letiltják a profilját, és ennek joga legyen ezt felülvizsgálni, sőt visszafordítani.

+ A szólásszabadságot is EU-s és nemzetállami hatóságok felügyeljék az oldalakon, ne maguk az óriásplatformok.

+ A felhasználók dönthessenek arról, mikor, kinek, mennyi adatot adnak át.

+ Lehessen könnyen letölteni, költöztetni mindenféle tartalmakat a közösségi oldalakról.

+ Az óriásplatformok tegyenek évente jelentést a hatóságoknak arról, hogy miért és milyen tartalmakat korlátoztak vagy távolítottak el.

Érdekes társaságba csöppent a Momentum

A Fidesz oldaláról korábban Varga Judit igazságügyi miniszter jelentette be a Facebookon, hogy tavasszal jön az ún. Facebook-törvény, amelynek konkrét tartalmáról még keveset tudni. A kormány a „törvényes, átlátható és ellenőrizhető működést” akarja elérni ezzel, ami minden vállakozóra, cégre egyaránt vonatkozik.

Az EU-val együttműködve a gyorsabb jogorvoslatért is fellépne a kormány: amint a miniszter írja,

A Mi Hazánk a saját facebookos korlátozását sérelmezte, valamint a korlátozások, tiltások, törlések átláthatatlanságát. Ezért olyan törvényjavaslatot nyújtott be, hogy a cégnek kötelező legyen magyar állampolgárságú képviselőt állomásoztatni nálunk, és az is, hogy magyarországi szervereken tárolják a magyar állampolgárok adatait. Azt is törvényben szabályozta volna a párt, hogy ha a magyar bíróság letilt egy jogsértő tartalmat, azt 24 órán belül végre kelljen hajtania a Facebooknak.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információhatóság (NAIH) szerint is sérti a szólásszabadságot a Facebook indokolatlan és hullámszerű profilletiltási gyakorlata. Ezt Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke szerint csak alapos indokkal lehessen megtenni, és a magyar hatóságoknak kell, hogy legyen felülvizsgálati jogköre. Ezért is kért még augusztusban „Facebook-törvényt” a kormánytól Péterfalvi.

A Momentum ötlete érdekes helyzetet teremt az ellenzéki oldalon, ugyanis

Donáth Annát kérdeztük a Momentum elképzeléseiről.

+ + +

Fizessen a Facebook és a többi techcég az adathasználatért a felhasználóknak, ez az egyik momentumos javaslat. Jelenleg ezek a cégek ingyenes szolgáltatásokat nyújtanak az adatokért cserébe. Akkor a felhasználónak is fizetni kellene a közösségi platformokért? 

Egyértelműen végiggondoltuk ezt, és már voltak előzményei is. Ausztráliában komoly törvényhozási vita zajlik épp, ami szerintünk precedenst is fog teremteni. Mert az egy teljes téveszme, hogy a Facebook ingyenes szolgáltatást nyújt csak azért, mert ingyen jutunk a tartalmakhoz. Hiszen alapvetően a mi adatainkból gazdálkodik, a mi információmorzsáinkból ők dollármilliárdokat keresnek.

Ezért itt megfordul a viszonyrendszer, és ha már így van, akkor fizessen nekünk a Facebook! Erre különböző üzleti modellek léteznek, de ha ők kompenzálják azokat, akiknek az adataiból elképesztő profitra tesznek szert, az egy igazságosabb rendszer lenne.

Milyen összegeket fizethetne a Facebook egy embernek egy napra?

Ez az a fajta részletkérdés, amire modelleket kell gyártani, és ki kell alakítani egy igazságos megoldást, ami nem torzítja túlzottan a piaci rendszert.

Ez a fizetős elem csak egy része a javaslatcsomagnak, a többivel együtt kell értelmezni. Először arról kell beszélnünk, hogy rendben van-e az, hogy Facebook az adatainkat teljesen kontrollálhatatlanul használhatja. Rendben van-e, hogy semmilyen befolyásunk nincs arra, ahogy az algoritmusok működnek?

A javaslat Facebook-törvényről beszél, a nagy techóriásokra céloz – miben különbözik ez a célzott jogalkotás az Orbán-kormány hasonló jogalkotásától, amikor személyre szabva írnak törvényeket? Amit amúgy az ellenzéki pártok szeretnek kárhoztatni.

Ez nem személyre szabott jogalkotás, hanem figyelemmel van arra, hogy bizonyos cégek a méretüknél fogva túlnőttek annak a szolgáltatásnak a keretein, amiből elindultak. A versenyjog a monopolhelyzetben lévő vállalatokat egyébként is külön eszközökkel kezeli, azoknak eltérő kötelességeik vannak. A fideszes tervekhez képest a mi javaslatunk viszont teljesen másról szól.

Amit Orbán Viktor vagy Varga Judit Facebook-törvénynek hív, az az eddigi elszólások alapján és az alapján, ahogy a Fidesz a szabad nyilvánossághoz hozzááll, valószínűleg nem a szólásszabadság biztosításáról, hanem a szabad facebookozás ellehetetlenítéséről fog szólni.

Láttuk azt, hogy mi lesz akkor, amikor Orbánék az internethez nyúlnak, ezt hívták netadónak, ezt se felejtsük el – azt sem a plusz adóbevétel miatt vezették volna be, hanem mert már akkor zavarta őket, hogy az internetet nem tudják kontrollálni, a Facebookot pedig nem tudják felvásárolni.

A kormány azt akarja elérni, hogy az emberek ne mondhassák el szabadon a véleményüket az interneten. Először a független médiát darálták be, most pedig a közösségi média után mennek.

Szerintem ez teljesen másról szól, mint a mi javaslatunk. Szerintünk ezeket a nagy techcégeket azért kell szabályozni, mert már nem magáncégek szolgáltatásáról van szó, hanem olyan szinten nőttek ezek bele a mindennapjainkba, hogy a magánéleti kapcsolattartáson túl alapvető demokratikus folyamatokat is befolyásolnak.

Kijelenthető, hogy ezek a cégek gyakorlatilag közszolgáltatást nyújtanak. És erre válasza kell legyen a politikai döntéshozóknak. Szabályozni kell azt, hogy lehessen jogorvoslatért fordulni, hogy átlátható és transzparens legyen a rendszer, illetve hogy az emberek tudják, mihez adják a nevüket és beleegyezésüket.

Épp itt volt az ideje, hogy a politika elkezdjen ezzel foglalkozni – és itt a politikának a törvényalkotói részére gondolok, nem a politikai haszonszerzésre. Itt az ideje, hogy meghozzunk olyan szabályokat, amelyek a monopolhelyzetben lévő cégeket visszafogják, hogy ne csak a profitszerzés legyen a cél, és ne tehessenek meg bármit a felhasználókkal.

Ha abból indulunk ki, ami keveset eddig lehet tudni a kormány terveiről, ők is átlátható működésről beszélnek, ahogy a momentumos javaslat is, illetve a Mi Hazánk is olyan dolgokat fogalmaz meg, ami nem áll távol a Momentumétól. Itt mintha a Momentum közelebb állna ezen a területen a Fideszhez és a Mi Hazánkhoz. a DK meg a Jobbik kifejezetten tiltakozott Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos hasonló felvetései hallatán: ez egy új törésvonal az ellenzéken belül, a Momentum közelebb került az elvileg tőle távolabb álló pártokhoz?

Ezen csak mosolyogni tudok. Abból, hogy a Facebookot átláthatóvá kell tenni, még rengeteg különböző következtetés adódhat. Mi egyértelműen azt mondjuk, hogy itt európai szabályozásra van szükség, olyanra, amit egy autokrata rendszer nem tud a saját kénye-kedve szerint befolyásolni.

Mi nem azzal megyünk szembe, hogy a Facebooknak joga van-e különböző tartalmakat leszedni, hanem hogy ez nem átlátható, nincs egy egyértelmű kritériumrendszere ennek, és nincs normális jogorvoslati lehetőség. Azt gondoljuk, hogy ennek

Mi azt gondoljuk, európai szintű szabályozásra van szükség, mert EU-s szinten jobban lehet biztosítani a felhasználók érdekeit, a szólásszabadságot és a különböző jogállamisági elveken nyugvó jogorvoslati lehetőségeket. Ha van egy új jelenség, egy globális jelenség, azt nem lehet tagállami szinten szabályozva megoldani.

Pláne az olyan, akár egyes nemzetállamoknál is nagyobbra és erősebbre nőtt óriásplatformok esetében, mint a többmilliárd felhasználóval rendelkező Facebook. A Fidesz tehát önmaga akarja szabályozni a Facebookot. A Mi Hazánk pedig csak trollkodik, az elnökük már át is költözött Putyin VKontaktéjára, gondolom, a szólásszabadság jegyében.

Én abból indulok ki, amit a pártok mondtak, illetve benyújtottak törvényjavaslatként.

Nézzük meg, ne csak azt, amit a pártok mondanak, hanem hogy milyen értékek mentén és minek a védelmében lépnek fel. Amikor a Momentum azt mondja, hogy szólásszabadság, egészen egyértelműen mást ért alatta, mint amikor

Önmagában azzal a mondattal, hogy szabályozni kell a Facebookot, még nem mondtak semmit.

Mikorra lehet ebből kész, elfogadott szabályozás? Az Európai Bizottságtól is elindult egy folyamat nagyobb büntetési tételek, feldarabolási fenyegetés belengetésével, ami halad a maga útján. 

Európai szinten a különböző direktívák kidolgozása, bizottsági programjavaslatok alkotása zajlik. A Von der Leyen-féle Európai Bizottság a felállásakor a programja első három prioritása részeként említette a digitális agenda-programpontot. Ennek fog most a vitája elkezdődni az Európai Parlamentben.

Olyan komoly kérdésről van szó, amit tényleg nem lehet félvállról venni. Ha pár év múlva lesz csak szabályozás, ez ahhoz képest nem lassú, hogy csak egy évtizede léteznek ezek az óriásplatformok. És ahogy ők is, a szabályozásuk is mindenkinek az életére hatással lesz, úgyhogy át kell gondolni, hogy mit csinálunk.

De a jogállamisági mechanizmus felállítása is bizonyította, hogy tud gyorsan döntést hozni az EU – fél évvel korábban még senki nem gondolta volna, hogy ebből lesz valami, most pedig 2021 januárjától él a mechanizmus, nem lehet a pénzeket csak úgy büntetlenül lopni tovább. (Valójában a jogállamisági mechanizmus különféle verzióin két és fél évig ültek az EU-s jogalkotó szervek, erről itt írtunk bővebben – a szerk.) A techcégek szabályozásánál van egy versenyjogi kérdés, és van egy ennél sokkal távolabbra nyitó emberi jogi kérdés: mit gondolunk a szólásszabadságról, transzparenciáról. Vagy arról, ahogyan a tőlünk szerzett adatokkal gazdálkodnak ezek a cégek, és aztán ez az adat válik a legfontosabb értékünkké a 21. század digitális világában.

NYITÓKÉP: Mathieu Cugnot / Európai Parlament, 2020