Mit tehetnek jogilag a nyitás miatt bezáratott vagy megbírságolt vendéglátósok?

Igenis lehet italt eladni elvitelre, és érdemes a bérleti díj csökkentését vagy átütemezését kérni a bérbeadóktól – mondja az Azonnalinak Pálvölgyi Miklós ügyvéd, aki az elvitelre való kinyitás miatt 60 napra bezáratott és megbírságolt Központot képviseli. Ha viszont valaki polgári engedetlenség keretében nyitott ki, be kell vállalnia a hosszú és kockázatos utat az Alkotmánybíróságig.

Az Azonnalin több cikkben is foglalkoztunk a veszélyhelyzet novemberi kihirdetése óta a vendégek előtt kényszerűen zárva tartó vendéglátóhelyek újranyitását célzó akciókkal. Az ügy érdekében tüntetéseket is tartottak január 31-én és február elsején – az aktívan igazoltató és bírságoló rendőrség részvételével –, viszont maga a február 1-re tervezett „tömeges üzletnyitás” – egy-két kósza kivételtől eltekintve – nem valósult meg az utolsó pillanatban jelentősen megszigorított szankcióknak köszönhetően.

A nyitást nagy érdeklődés övezte, a hely előtti téren sok ember gyűlt össze, amit a rendőrség azzal jutalmazott, hogy 60 napra bezáratta a Központot és félmillió forintos bírságot szabott ki a helyre. (Összehasonlításképp érdemes hozzátenni, hogy azóta az említett „tömeges üzletnyitási” akcióra tekintettel tovább szigorították a szabályokat: eszerint a rendőrök már mérlegelés nélkül kötelezően bezáratják a szabályok ellenére kinyitó helyeket minimum fél évre, és megemelkedtek a bírságösszegek is.)

A Központ pár nappal az eset után közölte is az Azonnalival: bírósági úton fogják megtámadni a rájuk kirótt bírságot és a bezáratást, ugyanis az az álláspontjuk, hogy ők minden szabályt betartottak, hiszen csak az elvitelre rendelők tartózkodhattak a kocsmában és az üzlethelyiségben senki nem fogyasztott.

és mond néhány általánosabb jogi tippet is a többi nehéz helyzetbe került vendéglátósnak.

Azt is számon kérték, mi történik a kocsma előtt

A Központ bezáratásakor és megbírságolásakor a rendőrség indokként arra hivatkozott, hogy:

+ az üzlethelyiségben tartózkodó vendégek elviteles italra vártak, miközben a veszélyhelyzeti kormányrendelet csak az elvitelre kiadott ételekre várakozást említi jogszerű bent tartózkodási indokként;

+  az emberek kint a kocsma előtt beszélgettek és alkoholt fogyasztottak;

+ a helyen zene szólt.

A Központot képviselő Pálvölgyi Miklós ügyvéd szerint azonban egyik érv sem áll meg, és a Központ a veszélyhelyzeti kormányrendeletet teljes mértékben betartotta. Az étel-ital megkülönböztetésre vonatkozó szőrszálhasogatás kapcsán megjegyezte: van egy vendéglátóipari ágazati rendelet, amely kifejezetten rendelkezik arról, hogy ilyen esetekben az étel alatt italt is kell érteni.

Azzal kapcsolatban a Központot felelősségre vonni, hogy az elvitelre rendelő emberek a kocsma előtti közterületen mit csináltak, teljesen értelmetlen – mondja Pálvölgyi. Egy vendéglátóhelynek nincs eszköze arra, hogy az üzlethelyiségen kívül bármilyen szabályt is másokkal betartasson:

– fejtette ki. A veszélyhelyzeti kormányrendelet ráadásul egyáltalán nem tiltja azt sem, hogy egy elvitelre nyitva tartó helyen zene szóljon – mondta.

A bezáratásról és a bírságról szóló rendőrségi határozatokat tehát bíróságon támadják meg, döntés azonban az ügyben várhatóan hónapok múlva, nyár környékén várható, akkor, amikor a zárvatartás feltehetően már a múlté lesz. Pálvölgyi az Azonnalinak azt mondta: kérelmezni fogják az eljárásban, hogy annak lezárultáig ne kelljen a félmilliós bírságot kifizetni (nyilván ha nyernek, akkor később sem), a határozat 60 napos bezáratásról szóló részét viszont addig is végre kell hajtani.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy abba beletörődnének.

közigazgatási jogkörben okozott kár jogcímén – mondta Pálvölgyi.

Mit tehet a többi vendéglátós?

Azt semmiképp ne fogadják el, hogy italt ne adhatnának ki elvitelre – kezdte erre a kérdésre Pálvölgyi Miklós.

Az ügyvéd felidézte azt is, hogy a Miniszterelnökséget vezető fideszes miniszter, Gulyás Gergely a vendéglátóhelyek bérleti díjával kapcsolatban azt nyilatkozta: azt májusig az állami, önkormányzati tulajdonú bérlemények esetén nem kell fizetni, magánbérbeadóknál pedig – bár a kormány „nem akar beleszólni” – hivatkozzanak a bérlők vis maiorra (azaz elháríthatatlan külső okra), hogy megússzák a bérletidíj-fizetést. Pálvölgyi szerint teljes tévedés, amiről – az egyébként elvileg jogász végzettségű – miniszter beszél, az ugyanis nem vis maior, hogy az állam jogszabállyal zárva tartásra kényszerítette a vendéglátóhelyeket. Ettől még maga a helyiség ugyanis nem lesz használhatatlan.

Szerinte inkább

ha nem is teljes elengedésének. Ez viszont csak akkortól kérhető, amikortól a keresetet a bíróságra benyújtották. Viszont kormányzati segítségre itt is nyílna lehetőség: ha ezeket a pereket soron kívülivé tenné a kormányzat, úgy hamarabb juthatnának lélegzethez a bérlők – nem csak a vendéglátószektorban.

Felvetésünkre, hogy eszerint a vendéglátósok leginkább morzsánként próbálhatnak-e csak némi kompenzációhoz jutni, jelen esetben nem is az állam, hanem a bérbeadójuk perlésével, Pálvölgyi azt mondta:

Utalt arra, amit Schiffer András is felvetett még az első, tavaszi veszélyhelyzet kihirdetésekor: hogy az Alaptörvény alapján nem is feltétlenül lehetne járvány miatt különleges jogrendet hirdetni, hiszen az Alaptörvény szerint a veszélyhelyzet elemi csapásokra vagy ipari szerencsétlenségekre vonatkozik. Pálvölgyi szerint a jogalkotó is belátta ezt a hibát, hiszen azóta módosították is az alkotmány különleges jogrendre vonatkozó rendelkezéseit. Ezek azonban csak 2023-ban fognak hatályba lépni, tehát az alkotmányos aggályok a novemberben kihirdetett és most meghosszabbított veszélyhelyzetre ugyanúgy érvényesek.

A gond ezzel csak az, hogy nagyon hosszadalmas egy ilyen eljárás, nem látszik a vége: először ilyenkor is közigazgatási pert kellene indítani, és – hacsak az eljáró bíró nem hajlandó maga az Alkotmánybírósághoz fordulni – csak azok sikertelensége esetén kerülhetne az AB elé az ügy. Meg persze az is kétséges, hogy az Alkotmánybíróság valaha kimondaná-e egyáltalán, hogy alkotmányellenesen hirdetett volna veszélyhelyzetet a kormány.

Mindenesetre azok számára – mondja kérdésünkre Pálvölgyi –, akik „polgári engedetlenségből” nyitottak ki valóban jogellenesen (tehát például nem elvitelre szolgálták ki a vendégeket) és így érte őket szankció, ez az egyetlen út látszik járhatónak.

NYITÓKÉP: Fortepan / Magyar Rendőr