Az enyhe és a közepes lefolyású megbetegedés esetében csak annyira volt hatásos az AstraZeneca vakcinája, mint a placebó. A Pfizeré valamelyest kevésbé hatott egy másik vizsgálat szerint.
Komoly gondot okozhat az egyik új vírusvariáns az AstraZeneca oltásának felhasználásában: a New York Times ír arról, hogy egy dél-afrikai kutatás szerint a dél-afrikai mutánsnak is nevezett B.1351-es vírusvariáns ellen bizonyos esetben nem hat az AstraZeneca oltása.
Emiatt Dél-Afrika le is állította az oltást a vakcinával még szombaton, most épp az egészségügyi dolgozókat oltják. A hivatkozott klinikai vizsgálat 1500 főn tesztelte a vakcinát, az azzal beoltottak közül 748 főből 19 ember fertőződött meg, a placebóval, tehát hatóanyag nélküli oltással beoltottak közül pedig 714-ből 20 fő. Egy hatóanyag nyilvánvalóan akkor hatásos, ha jobb eredményt lehet vele elérni, mint a placebóval,
Az enyhe és közepes lefolyású megbetegedés ellen nem működik
De pontosan mi ellen nem volt hatásos? A vizsgálatban résztvevők között kicsi volt a súlyos lefolyású fertőződés kockázata, mert fiatalabbak voltak, így azt nem lehet megmondani, hogy a súlyos lefolyású fertőzés ellen sem védene-e az oltás. De
A tudósok szerint további vizsgálatokra van szükség annak kiderítésére, hogy a súlyos lefolyású fertőzés ellen mennyire hatásos a vakcina, de a beoltottak vérében megjelenő immunválasz alapján bizakodóak, hogy az. Ha ezt további vizsgálatok is alátámasztják, a hatóságok újrakezdik az oltást a vakcinával.
A hír azért is rosszul érinti Dél-Afrikát, mert
A másik gond, hogy úgy tűnik, a korábbi koronavírus-fertőzés sem ad védelmet a dél-afrikai variáns ellen, miközben az országban már a B.1351-es variáns a legelterjedtebb. Ez az eredetinél gyorsabban terjedő, de enyhébb lefolyású betegséget okozó variáns már legalább 32 országban megjelent, a legtöbb, majdnem 700 esetet Dél-Afrikából jelentették, ahol 2020 októberében fedezték fel. Magyarországi jelenlétéről eddig nincs hír.
Az általános helyzet ugyanakkor nem rossz: Dél-Afrikában január 11. óta csökkenő trendeket muutat a járvány, az új megbetegedések száma napról napra csökken. A legutóbbi hétnapos átlag 3000 főre esett vissza a januári 19 ezerről. Eddig 46 ezer ember halt meg a járvány következtében.
A Pfizer-vakcina sem szerepelt olyan jól a dél-afrikai mutáns ellen
A Pfizer/BioNTech is eredményeket publikált a vakcinája új, brit és dél-afrikai variánsok elleni hatásosságát illetően. A kutatók olyan genetikailag módosított vírussal fertőzték meg a vizsgálat résztvevőit, amelyek hasonlítotak a vírusmutációkra, és a szervezet megkezdte ellenük is az antitestek termelését.
Ennyire fogalmaz konkrétan a Pfizer közleménye, adatokat, számokat nem említ.
A vírus mutálódása, genetikai változása természetes jelenség, a legtöbb ilyen változásnak nincs jelentősége az oltás hatékonysága vagy a fertőzés után már kialakult védettség szempontjából. Jelenleg három nagyobb mutációt különböztetünk meg a koronavírus esetében: a korábbi domináns vírususnál akár 70 százalékkal gyorsabban terjedő, de enyhébb megbetegedést okozó brit, a dél-afrikai és a brazil vírust. Ezeket folyamatosan vizsgálják a világ immunológiai laboratóriumai, hogy minél jobban feltérképezzék a jellegzetességeiket.
A védőoltások hatásossága különbözőképpen változik a variánsok esetében attól függően, hogy milyen elven működnek. Itt magyaráztuk el A reszkessetek, betörők Kevinjének segítségével, hogy melyik vakcina hogyan működik, valamint a variánsokkal kapcsolatos hatásosságukat is. Itt pedig azt, hogy kinek melyiket ajánljuk.
Az AstraZeneca oltása rekombináns vakcina, amely egy emberre ártalmatlan vírussal, egy adenovírussal juttatja be a szervezetbe a vírus egy részének, a tüskefehérjének a genetikai állományát. Ezt ismeri fel a szervezet, és ha a vírus bejut a szervezetbe, kiváltja az immunválaszt, antitesteket termel. De ez a fehérje módosulhat a mutációk miatt, így egy jelentősen módosult vírusvariáns esetében módosítani kell a védőoltást is, hogy az új tüskefehérjére is kiváltsa az immunválaszt.
AstraZeneca: csőstül jön a baj
A hagyományos, elölt vírussal működő oltások esetében (ilyen a kínai Sinopharm vakcina, amiből 5 millió adagot vásároltunk), mint szakértőink elmondták, jobban reagálnak a vírusban lezajló genetikai változásokra, a hatékonyságuk kevésbé esik vissza –, igaz, eleve kevésbé hatékonyak, mint a rekombináns, vagy a legújabb generciós, módosított mRNS-sel működő vakcinák (utóbbiba tartozik a Pfizer/BioNTeché).
Az AstraZeneca vakcinájával nem ez az első probléma. Olaszország beperelte a svéd-brit céget, mert nem tudta leszállítani a szerződéseben ígért mennyiség leszállítását, és Németország is fontogatja a jogi utat. Az Európai Bizottság is nagy nehezen érte el, hogy a cég ne csak 31 millió adagot szállítson le, hanem 40 milliót a vállalt 80 millió adagból. Még exportnehezítő lépésekre is szükség volt, mert felmerült, az AstraZeneca azoknak rendesen szállít (pl. Nagy-Britannia), akik többet fizetnek.
Azt sem lehet még tudni, hogy
ezért nekik nem ajánlják az oltást, jóllehet az uniós gyógszerhatóság EMA kiadta az engedélyt a 65 év felettieknek is. Emellett a svájci gyógyszerhatóság nem engedélyezte az oltást addig, amíg nincs elegendő adat a vakcina 3-as tesztfázisú, azaz sok (többezer fős) tesztalanyon végzett vizsgálatából.
Magyarországon január 20-án engedélyezte az OGYÉI a vakcinát, vizsgálat nélkül, a brit gyógyszerhatóság engedélye alapján, ahol ez már december 30-án megtörtént.
NYITÓKÉP: Rohit Barnwal / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.