Az AfD túl szélsőjobboldali már a saját értelmiségének is

Miközben a német szélsőjobboldali párt alkotmányvédelmi megfigyelés alá kerül radikális kapcsolatai miatt, a párthoz közelálló értelmiségi holdudvar már egy új párt lehetőségét kutatta meg – eszerint a németek negyede kész lenne akár a jelenlegi AfD-től balrább álló új konzervatív erőre szavazni.

Az AfD egykoron professzorok pártjaként jött létre – a hamburgi közgazdászprofesszor Bernd Lucke körül csoportosuló kör elsősorban az euróválság kezelésével és önmagában a közös valutával volt elégedetlen. A 2015-ös menekültválság hozott aztán új témát a pártnak, amely beleállt az idegenellenességbe is. Lucke ezt azonban már nem érhette meg a párton belül, mert 2015 nyarán botrányos körülmények között –

A pártot régóta feszíti a konzervatívok és a radikálisok közötti ellentét – utóbbiak főleg azon keletnémet tartományokban vannak jelen, ahol az AfD jelenleg is a második-harmadik legerősebb erő. Főleg a nyugati pártszervezeteket zavarják az onnan érkező hírek, elvégre a keletnémet AfD – főleg Björn Höcke türingiai pártelnök köre – leér egészen a neonácikig. Emiatt azonban az AfD nem tud alternatíva lenni azon szavazók számára, akik ugyan elégedetlenek esetleg a CDU/CSU-val, de egy neonácikhoz közeli pártra sohasem szavaznának.

Ezen réteg hangja a párt egyik társelnöke, Jörg Meuthen professzor, aki a pártot az Európai Parlamentben képviseli. Az AfD legutóbbi kongresszusán szokatlanul éles hangnemben ment neki a párton belüli szélsőségeseknek – nemcsak a neonáciknak, de például a koronavírus-tagadóknak –, amiért ki is fújjolták. Meuthen azt sürgette, hogy

Meuthen egykoron még azt is felvetette: a párt szakadjon ketté, a radikálisok szervezzék a maguk pártját, a konzervatívok pedig hozzanak létre egy polgári erőt, amely ugyan jobbra áll a CDU-tól, de határozottan elzárkózik a neonáciktól. (Jörg Meuthennel készült 2019-es Azonnali-interjút itt olvashatod el.)

Meuthent még nem érte el persze az AfD-társelnökök sorsa, azaz még nem kellett menekülnie saját párttagságától. De láthatóan csökken a tekintélye. Erről tanúskodik, hogy a társelnököt a párt szürke eminenciása, Alexander Gauland frakcióvezető is bírálta. Gauland amúgy azon kevés pártalapító egyike, aki még mindig az AfD-ben van – a politikus maga inkább szabadelvű konzervatívként írható le, de jól felmérte, hogy

azaz – legalábbis a szavak szintjén – melléjük áll. Hasonlóan opportunista a másik frakcióvezető, Alice Weidel, aki eleve a liberális FDP-ből érkezett az AfD-be – tehát nem szélsőjobboldali múltja van –, de ő is felismerte, hogy a hatalmát csak akkor őrizheti meg, ha nem szegül szembe azon Höckéékkel, akiknek párton belüli platformja hivatalosan feloszlott, de igazából ma is jelentős befolyással rendelkeznek.

Már decemberben felmerült, hogy az AfD-t a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal mint az államrendre veszélyes párt megfigyelné – jelenleg csak a szélsőbaloldali Die Linke áll ilyen megfigyelés alatt. A megfigyelés kérdése még hivatalosan nem dőlt el – az AfD jelenleg jogi úton próbálná ettől eltiltatni a hivatalt –, de már maga a hír is sokat ártott az AfD-nek, amely – legalábbis a nyugatnémet tartományokban – szereti magát a CDU/CSU és az FDP polgári, jobbközép alternatívájaként beállítani. Hogy

mutatja: a radikális jobboldali Tichys Einblick újság felkérést adott arra egy közvéleménykutató cégnek, hogy vizsgálja meg, hányan lennének hajlandóak egy új jobboldali pártra szavazni, ami az AfD és a CDU között helyezkedne el – azaz valahol ott, ahová az AfD alapítói eredetileg megálmodták a pártot.

A felmérés szerint hét százalék mindenképpen szavazna egy ilyen pártra – ez amúgy kevesebb annál, mint ahányan jelenleg az AfD-re szavaznának –, de további 18 százalék elképzelhetőnek tartaná, hogy egy ilyen pártot ikszelne. Hozzá kell tenni: már eddig is több AfD-szakadár próbálkozott egy hasonló párttal – Bernd Lucke Liberális-Konzervatív Reformerek, Frauke Petry pedig Kék Párt néven hozott létre új pártokat, de egyikük se érné el még az egy százalékot se.

Éppen ezért az AfD-közeli Junge Freiheit hetilap – amely maga is sokszor kritikus az AfD radikálisaival – nem új pártot javasolna, hanem a jelenlegi megreformálását. A hetilap azonban figyelmeztet: az AfD helye „a jobbközép ellenzékben“ van. Az esetleges szélsőséges fordulat kapcsán az újság is megjegyzi, hogy ha nem sikerül pártot jobbközépen tartani – tegyük hozzá: a Junge Freiheit elég megengedően értelmezi a jobbközép fogalmát –, akkor

NYITÓKÉP: Az AfD radikálisai tüntetnek Türingiában / AfD Türingia, FB