+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael & Varsányi Bence
2021. február 8. hétfő, 07:04
Hogyan büntetnék meg 2022-t követően Mészáros Lőrincet? Félnek-e Gyurcsánytól? Belelát-e a fideszes szavazók fejébe? Miért Budán indulnak a nagyágyúik? Hogyan nyelte le a DK a határon túli magyarok támogatását, a Jobbik pedig az európaiságot? Azonnali-nagyinterjú a Momentum elnökével!

Tisztázzuk: ön lesz a Momentum miniszterelnök-jelöltje az előválasztáson?

 

Ki fog derülni.

 

Mitől függ ez?

 

A Momentum közösségétől. Egy olyan embert szeretnénk, hogy képviselje a Momentumot, aki a rendszerváltás körül született, egy szabadabb Magyarországon nőtt fel, akinek volt lehetősége látni, hogy európai demokráciákban hogyan mennek a dolgok, és aki kellően elszánt, bátor és tiszta lelkű ahhoz, hogy ezt véghez tudja vinni Magyarországon is.

 

Ez igaz önre?

 

A Momentum négyezer fős közösségéből rengetegen megfelelünk ennek, magam is. 

 

Az elnökség – mint azt meg is írtuk – önt támogatja erre a posztra. Ha a küldöttgyűlés mégsem ennek megfelelően dönt, el fogja fogadni az eredményt?

 

A közösség demokratikus döntése szent. Ez így lesz Magyarországon is akkor, amikor a Momentum kormányzati lehetőséghez jut: amit az emberek egy népszavazáson eldöntenek, azt mi véghez fogjuk vinni.

 

Mikor fog erről dönteni a küldöttgyűlés?

 

Hamarosan.

 

Ez mit jelent?

 

A következő hetekben.

 

Mit gondol azokról, akik már bejelentkeztek a miniszterelnök-jelöltségre, hogyan jellemezné őket?

 

Jakab Péter harcos típus, szükség van rá az Orbán-rendszerrel szemben. Pálinkás József tudóstípus, és belülről ismeri a NER-t – ez a tudás nem hátrány. Márki-Zay Péter pedig egy sikeres polgármester, aki egy megyei jogú városnyi közösséget igazgat, és erre vállalkozik nagyban is. Mindhármuknak sok sikert kívánok.

 

Mit szólna Dobrev Klárához?

 

Ő az Európai Parlament alelnöke, akit elismerés illet a munkájáért.

 

Karácsony Gergely?

 

Ha Jakab Péter volt a harc embere, akkor Karácsony Gergely a békéé.

 

Beszéljünk az előválasztásról: mikor lesz ez egyáltalán?

 

Nyár előtt, vagy nyár után. Hogy mikor pontosan, az a járványon és az átoltottságon múlik.

 

Bízom benne, hogy meg lehet tartani nyár előtt, de sok a kétségem efelől. Ősszel sokkal nagyobb biztonsággal meg tudjuk szervezni.

 

Akkor az őszi időpont tűnik valószínűbbnek?

 

Számomra igen, viszont a nyár előtti előválasztásra készülünk az ellenzéki szövetségeseinkkel. Ezzel kapcsolatban részletes információk tavasszal látnak napvilágot. 

 

Kicsit azért olyan érzése van az embernek, hogy amikor szépeket kell mondani a közös kormányzás alapelveiről vagy egy távoli célt kell kitűzni, például hogy október 23-ra lesznek közös jelöltek, az megy, de amikor közelebbi, konkrét dolgokat kellene mondani, az már nem. Óhatatlanul is arra kell gondolnunk, hogy ez azért van, mert az összefogásban megy az iszapbirkózás még ezekről a kérdésekről.

 

Ez újságírói paranoia, ez nincs így. Rengeteg konkrétumot tudnék mondani most is az előválasztásokkal kapcsolatban, viszont abban állapodtunk meg a kollégákkal, hogy amikor az összes kérdést lezártuk, akkor tárjuk azt egyben a nyilvánosság elé.

 

Szóval nem birkóznak már azon, hogy mind a 106 körzetben legyen-e előválasztás, vagy hogy az inkumbens ellenzéki politikusoknak odaadják-e a jelöltséget előválasztás nélkül?

 

Ezek a kérdések már lezárultak. Még tavaly elspoilereztem – aminek nem örültek a kollegák –, hogy ha és amennyiben egy előválasztáson megválasztott jelölttel kapcsolatban kiderül, hogy méltatlan a feladatra, a pártelnökök őt utólag konszenzussal visszavonhatják, és a helyére tehetik például az előválasztáson a második helyezettet. Lesz mozgástér a korrekcióra, de bízom benne, hogy nem lesz rá szükség. 

 

Ha már itt tartunk: a jelölteket az előválasztást megelőzően is át fogják világítani. Ezt ki és milyen szempontok alapján fogja végezni?

 

Ezek olyan fontos részletkérdések, amelyekről a többi részlettel együtt fogunk beszélni.

 

Az átvilágításnak konkrét, részletes, többlépcsős, több feltételt tartalmazó szabályai lesznek.

 

Ezt a pártok maguk végzik majd, vagy lesz erre egy külön, független szervezet?

 

Ez a kérdés még nyitva van.

 

 

A Momentum mit preferál: a pártok vizsgálják a saját jelöltjeiket, vagy legyen erre egy külön vizsgálóbizottság?

 

Az utóbbi a célravezetőbb.

 

Tervez egyébként egyéni választókerületben indulni? 

 

Még ez sem eldöntött kérdés.

 

Mitől függ?

 

Több mindentől. Például attól, hogy mennyit fogok kampányolni az országban. Ha nagyon sokat, akkor kevesebb időm maradna dolgozni az egyéni választókerületben. Indultam 2018-ban, de visszaléptem az utolsó héten V. Naszályi Márta javára a fővárosi 1-es egyéni választókerületben. Felmerülhetne újra ez a körzet, de ott a momentumos alpolgármester, Gelencsér Ferenc fog indulni, aki egy tettrekész, extrém motivált srác, nyerni fognak vele a helyi polgárok. Visszatérve az indulásomra: rólam még nincs döntés.

 

Mikor lesz? 

 

A következő hetekben.

 

Minden az elkövetkező hetekben fog eldőlni a Momentum háza táján?

 

Mi egy ilyen gyorsan dolgozó és döntő mozgalom vagyunk, igen.

 

Apropó, Gelencsér Ferenc: ő is része annak a budai dreamteamnek, amit a Momentum Budán indít. Mennyire bölcs dolog nem is Budapestre, hanem csak Budára koncentrálni a párt olyan húzóneveit, mint Hajnal Miklós, Orosz Anna vagy Berg Dániel? Nem inkább szétszórni kéne ezeket az embereket az országban, ellensúlyozandó a fővárosi vízfejűséget?

 

Debrecenben bemutattam három Hajdú-Bihar megyei jelöltet, aztán Salgótarjánban egy nógrádit, majd Egerben egy Heves megyeit: minden, csak nem vízfejű a párt. Orosz Anna és Hajnal Miklós Budán lakik, Berg Dániel szintén, Kosztin Mihály meg Vámospércsen, Barlabás András Székesfehérváron, Sebők Éva pedig Orosházán. Készülünk mindenhol. 

 

Akkor semmilyen taktikai megfontolás nincs amögött, hogy Budára koncentrálják a nehéztüzérséget?

 

Nincs. Az ország majdnem ötöde Budapesten lakik, Hajnal Miklós és Orosz Anna pont ebbe az ötödbe tartozik. Ejtőernyőztetni nem szeretnénk, mindenki ott indul, ahol el tudja végezni a feladatát, vagyis le tudja győzni a korrupt és kisstílű múltat. 

 

Miért nincsen a Momentumban több Paróczai Anikó? Elég nehéz elhinni, hogy csak Kispesten van az egész országban az ellenzéki összefogás más pártjainál mutyizgatás – miért nem látunk önöktől hetente leleplező anyagokat az ország többi Kránitz Krisztiánjáról?

 

Örülnék neki, ha nem lenne több Kránitz Krisztián az országban.

 

Ön szerint nincs?

 

Azért ennyire idealista én sem vagyok.

 

Biztos, hogy vannak, de nem biztos, hogy azokban a városokban, amiket ellenzékiek vezetnek. A momentumosoknak a vérében van a korrupció elleni harc, és sok helyütt át is nyomtuk az átláthatósági rendeleteket, például az Ezaminimumot.

 

Ha önöknek a vérében van az antikorrupció, akkor a IX. kerületben miért nem a Fidesz és az MSZP parkolási mutyijai ellen fellépő Baranyi Krisztinát támogatták a 2019-es önkormányzati választáson?

 

Vívtunk egy előválasztást Baranyi Krisztával – miután ő nyert Jancsó Andreával szemben, mi felszántottuk neki a körzetet, és azóta együtt dolgozunk az önkormányzatban.

 

Az nem okoz konfliktust az ellenzéki összefogáson belül, hogy Paróczai sok olyan, leginkább szocialista politikus ellen nyomoz, akik pártjával együtt kéne működniük? Nem kapják meg a szövetségeseiktől, hogy „egy kicsit le lehetne csavarni ezt a Paróczait, mert amit csinál, az összefogást gáncsolja”?

 

Erre szoktuk azt mondani, hogy vagy megszoksz, vagy megszöksz. A partnereinknek meg kellett azzal barátkozni, hogy a momentumosok nem tolerálják a mutyit és az átláthatatlanságot. Nem is nagyon próbáltak minket erről lebeszélni, mert tudják, hogy lehetetlen.

 

Akkor is így lenne, ha a DK-sokkal lenne ezek miatt konfliktus? Nem az lenne inkább, hogy erősebb pártként a DK várná el teljes joggal, hogy a Momentum alkalmazkodjon hozzá?

 

Csak a valóság az, hogy a társadalmi többség a mi oldalunkon áll. 

 

Ezt miből gondolja?

 

A magyarok nem szeretik, ha ellopják a pénzüket. Azt sem, ha Rogán-félék, és azt sem, ha Kránitz-félék. 

 

Harmadik alkalommal választották meg kétharmaddal a Fidesz-kormányt, amire azt mondják, hogy lop, csal, hazudik.

 

A Fidesz-szavazók jelentős része is tudja, hogy lopnak.

 

És így is oda szavaznak.

 

Mert az ellenzék több pártján ugyanezt látták 2010 előtt, és mert nem látják azt az alternatívát, amit inkább választanának.

 

Tehát Fekete-Győr András belelát a fideszes szavazók fejébe, és tudja, hogy ők igazából nem is akarnak a Fideszre szavazni.

 

Közvélemény-kutatók állítják, hogy belelátnak a fejükbe. 

 

Ahhoz, hogy a fideszesek is lássák az alternatívát, kéne először is egy közös program, hogy mit csinálnának kormányra kerülve. A mondás most az, hogy ezt az ellenzék tavasszal társadalmi vitára fogja bocsátani. Hogyan fog ez kinézni?

 

A programalkotás koordinációja nem nálam van, ezért nem tudom, hogy ennek mi lesz a pontos menetrendje, de a pártok szakpolitikusai már elkezdték a közös munkát.

 

Ezt nem tudja az összefogás egyik legerősebb pártjának elnöke?

 

Eddig az történt, hogy január elején elfogadtuk a kormányzás hat alapelvét: minden ebből következik.

 

Azért ezt nem lehetett olyan nehéz összehozni, abban eddig is mindenki egyetértett, hogy demokratikus jogállamot szeretnének. A valódi munka a programírással van, amiről egyelőre hallgatnak.

 

Nem feltétlenül: az alapelvek közül az első pont a társadalmi békéről és a határon túli magyarokkal való együttműködésről szól. Van olyan párt ebben a hatpárti koalícióban...

 

A DK. 

 

…igen, a DK, ami nem a legjobb barátja a határon túli magyarságnak. A DK ebben engedett az ötpárti többségnek.

 

Nehéz volt erre rábeszélni őket? 

 

Nem, mivel

 

ők is látták, hogy van öt másik párt, ami máshogy gondolkodik erről a kérdésről, és az öt az egy ellen nem a leghálásabb szerepfelosztás.

 

Az európaiság és az eurózónához való csatlakozás kérdésében a Jobbik tett gesztust a többség felé. 

 

A célok és elvek a legfontosabbak, más kérdés, hogy mik lesznek a részletek – ezekben ott lakozhat az ördög, és itt a miniszterelnök-jelöltek lesznek főszerepben. Tőlük várjuk, hogy álljanak majd elő azokkal a programokkal és prioritásokkal, amik a különbségeket ki fogják domborítani, és amik közül a választók tudnak majd dönteni. Azaz

 

a közös miniszterelnök-jelölt fogja majd egyik vagy másik irányba elvinni a közös kormányprogramot is,

 

amit akkor fogunk véglegesíteni, ha meglesz ez az emberünk. 

 

Azt, hogy közben a társadalmi egyeztetésen milyen kérdések lesznek, nem tudom pontosan. Azt tudom, hogy sok civil szereplő, a pedagógusoktól kezdve a szakszervezeteken át az egészségügyi dolgozói érdekszervezetekig nagyon sok mindenki be lesz vonva a programalkotó munkába.

 

 

Azt mondta, hogy a határon túli magyarok esetében a DK-nak, az eurózóna esetében meg a Jobbiknak kellett engednie. Akkor mégiscsak az erősebb kutya elve érvényesül az összefogáson belül.

 

Ez inkább a kompromisszum kultúrája, ez érvényesül.

 

A kettő nem zárja ki egymást. Kierőltetni is lehet a kompromisszumot.

 

Minden párt engedett, az előválasztások és az alapelvek esetében is. Én ezt kompromisszumkészségnek nevezem, és tisztelem a kollégákat érte. 

 

Politológusként elég nehéz elképzelnem, hogy tényleg ilyen big happy family lenne az ellenzék.

 

Olvastam Magyari Péter írását a 2018-as ellenzéki összefogásról, aminek a Momentum még nem volt szerves része. Sokat beszélgettem akkori szereplőkkel: ég és föld volt az ellenzéki hangulat és az együttműködés minősége akkor és most. Ezek a szereplők ma már tudnak eredményesen együtt dolgozni, kompromisszumra készek, és nem akarják megölni a másikat. Legfeljebb meggyőzni. 

 

Amikor Gyurcsány Ferenc 2019-ben váratlanul ráindította Kálmán Olgát az MSZP-Párbeszéd főpolgármester-jelöltjére, Karácsony Gergelyre, Kunhalmi Ágnes elkeseredve mondta, hogy ha ezt Gyurcsány velük megcsinálta, mással is megteheti. Láttunk is hasonlóra példát Göd esetében, ahol a DK manipulált hangfelvétellel akart politikai hasznot hajtani. Nem félnek Gyurcsánytól?

 

A gödi vitába erőteljesen bele is állt a Momentum, aminek az lett az a vége, hogy a DK-s renitens önkormányzati képviselők kiléptek a DK-ból, és függetlenként folytatták a rombolást. Gödön most már viszonylagos béke uralkodik, és Balogh Csaba polgármester vezeti az önkormányzatot. Ami az utolsó kérdést illeti: 

 

nem félünk Gyurcsány Ferenctől, a Momentum pedig nem fél a DK-tól. Szövetségest látunk bennük, nem ellenséget.

 

Mit mondana azoknak, akik szerint a Momentum ezzel szembeköpte saját magát, és feladta a kezdeti alapelvét, hogy sem Orbánnal, sem Gyurcsánnyal nem akar összefogni? 

 

Tőlük azt kérem, hogy vegyenek részt az előválasztásokon, és szavazzanak azokra az emberekre, akikben az új Magyarország lehetőségét látják.

 

Az előválasztást kik fogják lebonyolítani? Ha jól tudjuk, az aHang mindenképp, de mi lesz a Magyar György-féle Civil Választási Bizottsággal, ami besegített már a 2019-es főpolgármesteri előválasztásba is?

 

Az összes civil szervezet, ami segíteni tud az előválasztásban, már együtt dolgozik velünk. Az aHanggal például az online választás lehetőségén dolgozunk.

 

Ez akkor a felosztás? Az aHang viszi az előválasztás online, Magyar Györgyék meg az offline részét?

 

Erről még nincs döntés.

 

Az aHangon és a Civil Választási Bizottságon kívül van még más, akit bevontak az előválasztás szervezésébe?

 

Lehet, hogy vannak egyeztetések más szervezetekkel is, de ezzel a kettővel biztosan.

 

Nem érzi úgy, hogy a Momentum szélkakas párt lett? Teljesen feladták a kezdeti harmadikutas politikájukat, mert ott látták a nagyobb politikai hasznot – persze ezt önök úgy fogalmazzák meg, hogy „a választók összefogást akarnak”. A választókra hivatkoznak akkor is, amikor bedobják az ötleteiket, mint most a részleges nyitási tervüket. Mintha – hasonlóan a Fideszhez – mindig úgy hajlítgatnák a politikájukat, hogy az a lehető legtöbb hasznot hozza.

 

Bármikor meg tudom védeni a „100 ezret a védőoltásért” című kezdeményezésünket, sok-sok szakmai érvvel tudjuk ezt alátámasztani, de arra még nem vennék mérget, hogy a többség velünk lenne ebben a kérdésben. A Momentum nem a szavazókat vizslatja, hanem a korszakváltás lehetőségét keresi. Ez most egy beszélgetés, ezért én is visszakérdeznék:

 

tud-e az összefogásnál jobb stratégiát, amivel leváltható egy Putyinnal frigyre lépő, korrupt, autoriter vezető? Ha ezt megmondja nekem politológus végzettségű újságíróként, azt megköszönöm.

 

Egyelőre mi vagyunk az újságírók, mi kérdezzük önt, nem fordítva. A kérdés arra irányult, hogy van-e a Momentumnak tartással rendelkező, saját politikája, vagy mindig úgy alakítja azt, hogy az aktuális közhangulatot kiszolgálja vele.

 

Mondok három példát, amikor nem éreztem úgy, hogy a társadalom többségi véleményére támaszkodtunk volna. Elmentünk Törökszentmiklósra, hogy a Mi Hazánk tüntetésével szemben kiálljunk a roma honfitársak védelme érdekében. Elmentünk Erdélybe, hogy elmondjuk: vannak olyan választási helyzetek, amikor van alternatíva valamelyik magyar párt támogatása mellett is. És kiálltunk az azonos neműek házassága mellett is.

 

Mi azért dolgozunk, hogy ne a politikus rohadt pénztárcájáról és a kisstílű hatalmi törekvéséről szóljon a közélet, hanem arról, hogy a politika az emberek életet tegye könnyebbé, gyorsabbá, élhetőbbé. Amikor azt mondtuk, hogy EU-s pénzt csak kórházra, iskolára és munkahelyre költsünk, azzal elmondtuk, hogy nekünk magyaroknak ez a három legfőbb prioritásunk – ellentétben a Fidesszel. Meghalnék, ha a 2022-es kormányváltás után az oktatási reformba a Momentum nem tudna belevágni.

 

Hosszútávon társadalmi békét szeretnénk, ami egy rohadt nehéz vállalkozás ebben a végletekig megosztott országban.

 

A békéhez vezető úton lesz egy pont, ahol a korrupt fideszes elitet meg kell regulázni, le kell váltani, bíróság elé kell állítani.

 

Szóval a társadalmi békéhez először le kell dózerolni azokat, akik nem illeszkednek bele Fekete-Győr András béketervébe.

 

Azt mondom, hogy ha harminc év után sem mutatunk példát az utódainknak arról, hogy a tetteknek következményei kell legyenek, akkor Magyarország soha nem fogja tudni utolérni Finnországot vagy Észtországot, és lehúzhatjuk magunkat a vécén. Csinálhatjuk persze azt is 2022-ben, hogy mindenkinek megbocsátunk, aki az elmúlt bő évtizedben korrupciós vagy egyéb bűnt követett el. Csak milyen példát fogunk mutatni akkor a következő nemzedéknek? Azt, hogy itt szabadon lehet lopni, csalni, hazudni. Ez nem járható út. Példát kell statuálni azokkal az emberekkel, akik ezt a rendszert működtették, és akik Magyarország meglopását és megalázását megvalósították.

 

Tegyük fel, 2022-ben kormányra kerül az ellenzék. Hogyan büntetné meg a Momentum Mészáros Lőrincet?

 

A terv erre készül.

 

Hadd találjuk ki: a következő hetekben ezt is megismerhetjük.

 

Az a vicc, hogy igen. Külön programmal készülünk a magyar gazdaság és a magyar állam fidesztelenítésére. Ennek része lesz a Mészáros-vagyon sorsa, ahogy Polt Péter és egyéb szereplők kilátásai is.

 

Annyi konkrétumot azért mondott az ellenzék, hogy szeretne új választási törvényt és új alkotmányt is majd kormányra kerülve – amikhez viszont kétharmad kell. Mi lesz ezekkel, ha csak abszolút többséget sikerül szerezniük?

 

A legvalószínűbb forgatókönyv most, hogy egyszerű többségünk lesz 2022-ben. Vannak persze korlátai az egyszerű többségnek, de jóval kevesebb, mint azt első ránézésre gondolnánk. Minden esetben

 

van arra lehetőség, hogy a magyar gazdaság, illetve a magyar állam különböző kulcspozícióiban segget nyaló személyeinek működését ellehetetlenítsd,

 

vagy létrehozz egy párhuzamos intézményt, például egy antikorrupciós ügyészséget. Ezek olyan tervek és döntések, amiket nem választási programokban társz a nagyérdemű elé, mert az ellenfelednek nem akarsz semmilyen előnyt sem nyújtani. Ezen terveket illetően tehát nem vagyunk és nem is leszünk transzparensek – e tekintetben a nyilvánosság megértését kérjük. 

 

Milyen érzés a Mi Hazánkkal a nyitás kapcsán egy oldalon állni?

 

Felemelő, sose gondoltam volna. A covid egyesíti a nemzetet! (Nevet.) Egyetértek a Mi Hazánk kezdeményezésével, ők meg egyetértenek a Momentuméval. Szuper!

 

Novák Előd azért odaszúrt önöknek, hogy szerinte a nyitás kapcsán a baloldali pártok pálfordulása a közvélemény-kutatási adatoknak tudható be. Miért csak most lett a Momentum nyitáspárti?

 

Tavaly ősszel jött a második hullám, amikor senki se nyitni, hanem zárni akart. Azóta eltelt majdnem fél év. Az emberek kezdenek begolyózni otthon, a magányban, munka, barátok, család nélkül. Azt éreztük, hogy a társadalomban van egy nagyfokú feszültség, elindult egy mozgalom – ugye láttuk a tüntetést vasárnap és hétfőn –, miközben vannak teljesen ésszerűtlen és értelmetlen korlátozások.

 

Ilyen, hogy hétkor bezárnak a boltok, mikor sokan a munkából jövet éppen akkor torlódnak össze. Vagy az, hogy 8 után nem tudsz kimenni a pároddal sétálni, egy jót futni. Vagy van egy vendégházad a Bakonyban négy szobával, és egyiket sem tudod kiadni. Ezekre az ésszerűtlenségekre válaszul tettük le az asztalra az 5+1 pontos nyitási tervet.

 

Na de ezek az ésszerűtlenségek fennállnak már november 11-e óta, miért csak most áll elő ezzel a Momentum?

 

Amikor már hónapokat eltöltesz ebben az értelmetlen, korlátozó rendszerben, egy idő után ezek az ellentmondások kibuknak, és úgy lesz vele a társadalom, hogy ezen változtatni kell. A második hullámban nagyon megijedt mindenki, mi is, mert rengeteg embert elveszítettünk. Volt, hogy kétszáz ember halt meg naponta. Egy ilyen időszakban az ember nyilván óvatosabb. Azóta sikerült stabilizálni a helyzetet, és azt érezhetjük tavaszhoz közeledve, hogy muszáj lazítani. Azért is muszáj, mert emberek a vendéglátó szektorban, a kulturális szektorban, a szórakoztató iparban a csőd szélén állnak, vagy már csődbe mentek.

 

El tudna képzelni a nyitás ügyében közös gondolkodást, együttműködést a Mi Hazánkkal?

 

Nem.

 

Miért nem?

 

Mert a Mi Hazánk a Fidesz által finanszírozott és támogatott párt. Mint ilyen, a bizalma a momentumosoknak és az ellenzéki választóknak velük szemben nulla. Együttműködni pedig nehéz azzal, akiben nem bízol.

 

Említette a vasárnapi és hétfői megmozdulást. A Momentum miért nem támogatta a tömeges üzletnyitásért szervezett megmozdulást?

 

Mi számít támogatásnak? Hogy ott van a Momentum zászlókkal meg logókkal?

 

Például. Kint voltak egyáltalán a politikusaik? Ön kint volt?

 

Én a családommal voltam kint vasárnap, nem tudom, hogy a többiek ott voltak-e. Mindenki a maga eszközeivel küzd. A Momentum a vendéglátósok mellett az 5+1 pontos nyitási tervet dolgozta ki, aminek az egyik pontja, hogy a teraszokat csökkentett kapacitással kinyithassák az éttermek és a kávézók.

 

Szóval meg sem fordult a momentumosok fejében, hogy ezen kezdeményezés mögé szervezetileg oda kéne állni.

 

Sok ilyen kezdeményezés fut a Facebookon – 

 

mi az 5+1 pontos nyitási tervet kezdeményeztük. Ennél szerintem nem kell több.

 

A vendéglátó helyek teraszait ötven százalékos kapacitással nyitná ki a Momentum. Miért pont ennyit, és miért pont így nyitnának? Tágas belterekben a másfél méteres távolságot megtartva miért nem lehet önök szerint nyitni?

 

Én elgondolkodnék a beltéri helyek részleges megnyitásában is. Ezzel kapcsolatban azonban sokkal megosztottabb maga a szakma, mert beltéren mégiscsak jobban terjed a járvány, és nem tartod magadon a maszkot, miközben eszel, iszol. Ami a kültéri nyitást illeti, a szakmára bízza az ember, hogy pontosan hány százalékos kapacitással biztonságos a fogyasztás. Hogy ez 30 vagy 50 százalékos legyen? Ezt nem tudom. Azt tudom, hogy az emberek nem tudnak beülni egy kávéra vagy egy teára, és ez szerintem baj. 

 

Mit mondana annak a sommeliernek, aki most kőművesként kell dolgozzon feketén, hogy a felszínen tudjon maradni?

 

Kár, hogy nem vagyok kormányzati szereplő. Ha az lennék, ezek az emberek kapnának százezer forintos minimumjövedelmet. Így, hogy ellenzékben vagyunk, csak azt tudom kívánni, hogy tartsanak ki. Remélem, hamarosan jön az EU-s pénz, azt kivételesen nem lopja majd el a kormány, és jut belőle a kőművesként dolgozó sommeliernek is.

 

A Momentum úgy gondolja, hogy felnőttként kezeli a társadalmat?

 

Igen.

 

Akkor miért akarja megmondani neki, hogy melyik vakcinában bízzon? Nem pont az lenne a cél, hogy a kritikus gondolkodást értékként kezelve azt mondja az embereknek, hogy tájékozódjatok a különböző vakcinák előnyeiről és hátrányairól, és döntsetek felelősségteljesen, ahelyett, hogy az Európai Gyógyszerügynökség autoritásának elfogadására bíztat?

 

Annyi bizonytalanság van a kínai és az orosz vakcinával szemben, hogy azt mondtuk: az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyása megfelelő garancia.

 

 

Miért?

 

Mert az olyan országok, mint Oroszország, Magyarország vagy Kína, előszeretettel gyakorolnak nyomást a saját hatóságaikra. Kínában a nagy gyógyszeripari cégek dollármilliós kártérítéseket fizettek ki betegeknek, mert – valószínűleg politikai nyomásra – megtévesztették a fogyasztókat a mellékhatások tekintetében. Oroszországban is komoly nyomást helyeztek a gyógyszerészeti hatóságra a Szputnyik esetén, ahogy Magyarországon is hallottuk, ahogy Orbán Viktor a Kossuth Rádióban elmondta, hogy ezeknek a vakcináknak az engedélyeztetése rövid időn belül át kell menjen. 

 

Biztos vagyok benne, hogy a magyar Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) munkatársai igyekeznek a legjobban elvégezni a munkájukat. Ha viszont ők siettetve vannak egy elnyomó rezsimben, akkor lesznek fenntartásaim, így pedig legyenek a vakcinák jóváhagyva az uniós hatósággal is. 

 

Már az uniós vakcinabeszerzés körül is hatalmas belső harcok folytak a tagállamok között. Miből gondolja, hogy a vakcinák engedélyeztetése kapcsán nem tapasztalható ugyanolyan nyomásgyakorlás, mint nálunk?

 

Mindenkin van nyomás...

 

Miben különbözik a magyarországi és az uniós nyomás? Mitől lesz az előbbi aggodalomra okot adó, a másik meg elfogadható?

 

Az emberek és a kormányok részéről van nyomás mind a gyógyszergyártó cégekre, mind az Európai Bizottságra, hogy minél előbb hozzájussunk a vakcinákhoz. Ezzel együtt – tudomásom szerint – az Európai Unió nem egy önkényuralmi rendszer, ami könnyedén képes a tudomány képviselőit befolyásolni vagy zsarolni.

 

Nem ülök ott az Európai Gyógyszerügynökség igazgatóságában, de azt tudom, hogy biztosabb az, ha valamit kétszer is ellenőriznek, mintha csak egyszer. A bizalmunk az Európai Gyógyszerügynökséggel szemben sokkal magasabb, mint azzal az Orbán-kormánnyal szemben, aminek az egészségügyért felelős minisztere a járványválság alatt Horvátországban Mátyás király földi maradványai után kutakodik.

 

Szóval igazából csak percepció, hogy az EMA megbízhatóbb munkát végez, konkrétumokkal, tényekkel ezt nem tudják alátámasztani.

 

Vannak tények:

 

Orbán Viktor a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy minél hamarabb engedélyeztetni kell a kínai vakcinákat. Ursula von der Leyen ilyen nyilatkozatot nem tesz az Európai Bizottság nevében.

 

Személy szerint azt a vakcinát fogom beadatni magamnak, amit az EMA leokézott.

 

Hogyan befolyásolja az OGYÉI szakembereinek munkáját az, hogy Orbán Viktor a Kossuth Rádióban mit mond? Csak minden második oldalt fognak elolvasni az egyes vakcinák dokumentációiból?

 

 Orbán elmondta, hogy ne azt nézzék, amit mondok, hanem amit csinálok...

 

Nem Orbán Viktorról szólt a kérdés, hanem az OGYÉI munkájáról.

 

Orbán a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy kész nyomást gyakorolni a magyar hatóságokra. Kérdés, hogy a háttérben milyen nyomást gyakorolnak az ott dolgozókra – remélem, semmilyet. A Szputnyik-vakcinával kapcsolatban napvilágot láttak olyan cikkek, miszerint nem minden szakértői vizsgálat lett elvégezve.

 

A Magyar Olimpiai Bizottság már elkezdte kidolgozni egy 2032-es budapesti olimpia tervezetét. Mit szól ehhez? Felkiáltott örömében, amikor ezt először hallotta?

 

Mi készen állunk a következő népszavazási kezdeményezésre.

 

Szóval ha akkor lesz még Momentum, számíthatunk egy NOlimpia 2.0-ra?

 

Szerintem nem fogja senki elkövetni még egyszer azt a hibát, hogy nem kérdezi meg a magyarokat arról, hogy akarnak-e háromezer milliárd forintot elkölteni egy olimpiára egy korrupt rezsimben 2032-ig. Reményeink szerint a Momentum akkorra már a többedik koalíciós kormányzásában vesz majd részt  szövetségeseivel –

 

még az sem elképzelhetetlen, hogy egy Momentum-kormány alatt rendez olimpiát Magyarország.

 

Az egy egészen vicces és romantikus történet lenne.

 

INTERJÚFOTÓK: Petróczi Rafael, Varsányi Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szabadságpárti Herbert Kickl „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját.

Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat.

Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.

Miután Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, a dán liberális Radikális Párt azt szeretné, ha Dánia ingyenes abortuszt biztosítana az arra rászoruló lengyel nőknek.

Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.

De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Twitter megosztás Google+ megosztás