+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. február 8. hétfő, 10:57
A tervek szerint 2035-től lépne üzembe, és egyúttal ez lenne az első atomerőműve is az észteknek.

Egy észt energiacég, a Fermi Energia deklaráltan azért jött létre, hogy Észtországot átvigye a 21. századi nukleáris energiatermelés korszakába, és már több, mint egy éve dobták be a konkrét terveiket az ottani közbeszédbe.

 

A cég most hétfői bejelentése azt is tartalmazza, hogy mikortól léphet működésbe Észtország első atomerőműve – a 45 ezer négyzetkilométeres és 1,3 millió fő lakta balti állam ugyanis az energiatermelését döntő részben a magas szervesanyag-tartalmú – és épp ezért eléggé környezetszennyező – üledékes kőzet, az olajpala égetéséből szerzi.

 

2018-ban az észt energiamix több, mint 70 százaléka származott olajpalából,

 

ami ugyan így is elmarad az olajpala korábbi dominanciájától, azonban az észtek elkötelezettek ennek az energiatermelési módnak a további visszaszorításában.

 

Erre jelenthet megoldást a Fermi Energia nukleáris erőműve. Mint azt Kalev Kallemets, a cég vezérigazgatója a Reutersnek elmondta: „Észtország ambíciózus célt tűzött ki maga elé, hogy az olajpalából történő villamosenergia-termelésének 2035-re véget vessen.” Kalev Kallemets egyúttal

 

2035-öt jelölte meg céldátumnak, amikor az általuk tervezett atomerőmű megkezdheti működését.

 

Ráadásul nem is akármilyen erőműről beszélünk: a Fermi az atomerőművek legújabb generációjának, a kis moduláris reaktoroknak egy tagját szeretné megépíteni. A név beszédes: ez a reaktortípus jóval kisebb, mint a hagyományos maghasadásos reaktorok.

 

Ennek legnagyobb előnye, hogy

 

alkatrészeit le lehet gyártani és összeszerelni a központi gyártótelepen, és onnan majdhogynem egy darabban szállítani a használati helyszínre

 

ahelyett, hogy az alkatrészeket más és más helyen gyártva, más és más helyről kelljen jóval bonyolultabban és nagyobb költségek mellett szállítani és összeszerelni.

 

További előny, hogy ezeket a kisebb erőműveket a legtöbbször úgy tervezik, hogy nagyobb társaiknál kisebb legyen a szennyező radioaktív sugárzás kiszökésének veszélye az erre létrehozott tárolóból, valamint – ellentétben a hagyományos reaktorok többségével – az energiatermelése is szabályozható: amikor kevesebb elektromos energiára van szükség, akkor kevesebbet is lehet termelni.

 

Ilyesfajta kis méretű erőmű megépítésére a zöld lámpát először az Egyesült Államokban adták meg,

 

Európában viszont az észtek lehetnek az elsők, akik ilyen reaktort helyeznek üzembe.

 

Mint azt Kalev Kallemets hétfői nyilatkozatában elmondta, céljuk az, hogy a kormánytól megkapva a szükséges engedélyt még idén nekiláthassanak a kis méretű reaktor tervezésének, mely előreláthatólag öt évet fog igénybe venni, és figyelembe fogja venni a projekt kapcsán felmerülő környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági és nemzetbiztonsági szempontokat is.

 

A Fermi Energia vezérigazgatója szerint ez nagyjából passzolni is fog a kis reaktorokkal kapcsolatos technológiai előrehaladáshoz – az számításai szerint 2028-ra fog eljutni oda, hogy az erőművükhöz szükséges technológia rendelkezésre álljon. Mindezek alapján 2030-ban kezdődhet el a gyártás és az összeszerelés, és 2035-től állhat üzembe Észtország első atomerőműve.

 

A Fermi Energia eddig 560 ezer eurót, átszámítva majdnem 200 millió 700 ezer forintot kalapozott már össze a projektjére privát befektetőktől, valamint egy amerikai kockázatalap-kezelőtől, és – mint azt hétfői bejelentésében hozzátette – további egymillió eurót (több, mint 358 millió forintot) szeretne összeszedni a Funderbeam nevű platformon közösségi finanszírozásból, ahol a befektetők találhatják meg a támogatandó vállalatokat.

 

NYITÓKÉP: Cornelius Bartke / Cornelius Bartke

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Lukasenka-ellenes bloggert még az elnökválasztási kampányban tartóztatták le a közrend súlyos megsértésének vádjával – akár 15 évet is kaphat.

Az ostravai kórház covidosztályán dolgozók három hónapon keresztül szedték az Imunor nevű gyógyszert, és alig betegedtek meg közülük.

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

Mindez azelőtt derült ki, hogy novemberben ők tartják majd a következő klímakonferenciát.

Ez csak ráerősíthet azon tézisekre, hogy laborból indult a járvány. Mi következik ebből?

Az egyik legfontosabb angol baloldali lap szerkesztője kiakadt azon, hogy a magyar focistákat és szerinte a magyar társadalmat is összemossák Orbán Viktor homofóbiájával és szélsőjobboldaliságával.

A miniszter a kormányinfón az Azonnalinak a főpolgármesterrel készített interjújára is reagált.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás