Észtország építheti meg Európa első újgenerációs atomerőművét

A tervek szerint 2035-től lépne üzembe, és egyúttal ez lenne az első atomerőműve is az észteknek.

Egy észt energiacég, a Fermi Energia deklaráltan azért jött létre, hogy Észtországot átvigye a 21. századi nukleáris energiatermelés korszakába, és már több, mint egy éve dobták be a konkrét terveiket az ottani közbeszédbe.

A cég most hétfői bejelentése azt is tartalmazza, hogy mikortól léphet működésbe Észtország első atomerőműve – a 45 ezer négyzetkilométeres és 1,3 millió fő lakta balti állam ugyanis az energiatermelését döntő részben a magas szervesanyag-tartalmú – és épp ezért eléggé környezetszennyező – üledékes kőzet, az olajpala égetéséből szerzi.

ami ugyan így is elmarad az olajpala korábbi dominanciájától, azonban az észtek elkötelezettek ennek az energiatermelési módnak a további visszaszorításában.

Erre jelenthet megoldást a Fermi Energia nukleáris erőműve. Mint azt Kalev Kallemets, a cég vezérigazgatója a Reutersnek elmondta: „Észtország ambíciózus célt tűzött ki maga elé, hogy az olajpalából történő villamosenergia-termelésének 2035-re véget vessen.” Kalev Kallemets egyúttal

Ráadásul nem is akármilyen erőműről beszélünk: a Fermi az atomerőművek legújabb generációjának, a kis moduláris reaktoroknak egy tagját szeretné megépíteni. A név beszédes: ez a reaktortípus jóval kisebb, mint a hagyományos maghasadásos reaktorok.

Ennek legnagyobb előnye, hogy

ahelyett, hogy az alkatrészeket más és más helyen gyártva, más és más helyről kelljen jóval bonyolultabban és nagyobb költségek mellett szállítani és összeszerelni.

További előny, hogy ezeket a kisebb erőműveket a legtöbbször úgy tervezik, hogy nagyobb társaiknál kisebb legyen a szennyező radioaktív sugárzás kiszökésének veszélye az erre létrehozott tárolóból, valamint – ellentétben a hagyományos reaktorok többségével – az energiatermelése is szabályozható: amikor kevesebb elektromos energiára van szükség, akkor kevesebbet is lehet termelni.

Ilyesfajta kis méretű erőmű megépítésére a zöld lámpát először az Egyesült Államokban adták meg,

Mint azt Kalev Kallemets hétfői nyilatkozatában elmondta, céljuk az, hogy a kormánytól megkapva a szükséges engedélyt még idén nekiláthassanak a kis méretű reaktor tervezésének, mely előreláthatólag öt évet fog igénybe venni, és figyelembe fogja venni a projekt kapcsán felmerülő környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági és nemzetbiztonsági szempontokat is.

A Fermi Energia vezérigazgatója szerint ez nagyjából passzolni is fog a kis reaktorokkal kapcsolatos technológiai előrehaladáshoz – az számításai szerint 2028-ra fog eljutni oda, hogy az erőművükhöz szükséges technológia rendelkezésre álljon. Mindezek alapján 2030-ban kezdődhet el a gyártás és az összeszerelés, és 2035-től állhat üzembe Észtország első atomerőműve.

A Fermi Energia eddig 560 ezer eurót, átszámítva majdnem 200 millió 700 ezer forintot kalapozott már össze a projektjére privát befektetőktől, valamint egy amerikai kockázatalap-kezelőtől, és – mint azt hétfői bejelentésében hozzátette – további egymillió eurót (több, mint 358 millió forintot) szeretne összeszedni a Funderbeam nevű platformon közösségi finanszírozásból, ahol a befektetők találhatják meg a támogatandó vállalatokat.

NYITÓKÉP: Cornelius Bartke / Cornelius Bartke