Ha nem szülnek a szegények, attól a klímaváltozás nem áll meg

2021.02.06. 09:00

A klímaváltozás problémája nem szűnik meg azzal, ha a középosztálybeli értelmiség, a „társadalom értékes tagjai” tovább szaporodnak, de ettől a lehetőségtől megfosztjuk a tőlünk szegényebbeket.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Vági Márton a Miért nekem kell kifizetnem, ha te gyereket akarsz? c. írásában amellett érvel, hogy az emberiség kisebb ökológiai lábnyoma érdekében nem kellene mindenkinek gyereket vállalnia, és különben is, ne fizessük más gyerekének a felnevelését. A cikkben érvként hangzik el, hogy ne a munkanélkülieket, és a társadalom számára általa haszontalannak nevezett réteget termeljük újra, hanem az „értékes emberek reprodukálják magukat”.  

Az már alapvető probléma, hogy a szerző értékes és értéktelen emberek csoportjára bontja a társadalmat, de erre most nem térnék ki részletesen. Viszont ennél égetőbb probléma, hogyha

nem szülnek a szegények, attól még egyáltalán nem törvényszerű, hogy megszűnik a szegénység.

Annak számonkérése, hogy az állam mire költi az általunk befizetett adóforintokat, hogy az én pénzemből kit tartanak el, kit támogatnak, a legtöbbet hangoztatott liberális közhely. A jelenlegi helyzetben Magyarországon nem arra megy el a legtöbb adófizetői pénz, hogy mások gyerekvállalását finanszírozzuk, és a leszakadt társadalmi rétegeket segítsük, hanem a Nemzeti Együttműködés Rendszerének fenntartására.

A befizetett adófizetői pénzből nem részesülnek azok, akiknek erre a legnagyobb szüksége lenne. A társadalmi szakadék egyre nagyobb, aki szegény, csak még szegényebbé válik.

A kormány által adott családtámogatások a közép- és felsőközéposztály számára szólnak.

A szerző által „white trash”-ként emlegetett családok nem tudják felvenni a CSOK-ot, nem tudnak babaváró hitelhez jutni vagy otthonfelújítási támogatást igényelni. Ezekhez saját, komoly kezdőtőkével kell rendelkezni, vagy olyan szempontoknak megfelelni, amire csak a középosztálybeli családok képesek. 

A GYED-et úgy lehet igényelni, ha a gyerekvállalás előtt a szülő jövedelemmel rendelkezett, és rendben van az egészségügyi biztosítása. Ha ezeknek a feltételeknek nem felel meg, nem jár a támogatás. Akiket a szerző a társadalom haszontalan tagjainak nevez – azaz a munkanélkülieket –, azok ezt a feltételt nem tudják teljesíteni. Jellemzően ez a társadalmi réteg legfeljebb nem bejelentett, alkalmi munkákat végez. 

A mindenki számára társadalmi osztálytól függetlenül, az államtól járó támogatás a családi pótlék. Ennek összege 2009 óta változatlan, 12 200 forint egy gyermek után.

Ez nevetségesen kevés. Erre a bevételre nem lehet alapozni egy gyerek felnevelését, és semmiképpen sem ösztönző erő a gyerekvállalásra. 

A szegénység egy rendszerszintű probléma, amire nem megoldás, ha azokat támogatjuk, akik nem vállalnak gyereket. A leszakadt társadalmi rétegek számára ráadásul a fogamzásgátló eszközök is elérhetetlenek magas áruk miatt. Sem az iskolákban, sem családi körben nem részesülnek megfelelő szexuális felvilágosításban. Ezek azok a hiányosságok, amik miatt nagyobb a születések száma a leszakadt a családokban, és nem azért, mert mi kifizetjük a gyerekeik felnevelését.

Rendszerszintű problémára rendszerszintű megoldások kellenek. Nem lehet a szegénységet a születések korlátozásával felszámolni, ezzel nem szűnik meg az egyre szélesedő társadalmi szakadék.

A klímaváltozás problémája sem szűnik meg azzal, ha a középosztálybeli értelmiség, a „társadalom értékes tagjai” tovább szaporodnak, de ettől a lehetőségtől megfosztjuk a tőlünk szegényebbeket.

Igen, kisebb lenne az emberiség ökológiai lábnyoma, ha kevesebb ember élne a földön, de ehhez a megfelelő oktatást és hasznos tudást kell átadni az embereknek. Ezzel lehetőséget teremteni, hogy a gyerekvállalás a saját, tudatos döntésük lehessen. 

Sokszor hajlamos a középosztály a társadalmi problémákat a nála alacsonyabb jövedelmű és iskolázottságú rétegek nyakába varrni. Köztudott, hogy egy városi, jólétben élő ember ökológiai lábnyoma életviteléből adódóan sokkal nagyobb, mint a kevesebb bevétellel rendelkező társáé. A klímaváltozás kérdésében előszőr a saját, túlfogyasztásra hajlamos életünkben tegyünk rendet, aztán tekintsünk ennél kicsit távolabb és gondolkodjunk el a szabadkereskedelmi egyezmények és a multinacionális nagyvállalatok szerepén.

A szerző az LMP ifjúsági szervezetének, a Jövő Egyesületnek az alelnöke, és Vági Márton Miért nekem kell fizetni, ha te gyereket akarsz c. cikkére reagált. Vági Márton azt is megírta, miért kéne szerinte tanfolyamhoz kötni a családtámogatást, Németh Csaba pedig azt, miért jó, ha az állam támogatja a gyerekvállalást.

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek