+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Dercsényi Dávid
2021. február 4. csütörtök, 18:18
Úgy lenne teljesíthető a nem is a kormány, hanem egy egészségügyi szakértő által nyilvánosságra hozott terv, ha éjt nappallá téve oltanának szakrendelőkben, kórházakban, háziorvosnál, akár normál ügyemenet mellett, akár hétvégén is. De mennyire reális ez a terv? Utánajártunk.

Egy hétvége alatt akár egymillió beoltott ember – áll abban a levélben, amit Kunetz Zsombor toxiológus, egészségügyi szakértő tett ki Facebook-oldalára, és amely a népesség átoltását magyarázza el és készíti elő. A január 27-i keltezésű levelet Takács Péter országos kórház főigazgató-helyettes írta, és valamennyi fekvőbetegellátást végző intézmény megkapta, ezt több forrás is megerősítette az Azonnalinak.

 

A dokumentum meghatározza az oltási terv céljait:

 

+ normalizálni a társadalom rendjét,

 

+ biztosítani a gazdasági növekedéshez szükséges feltételeket,

 

+ elérni a nyájimmunitáshoz szükséges beoltottsági arányt, amit a szakértők 50-60 százalékra tesznek általában.

 

Ehhez 4-5 millió embert kéne beoltani, a többi már átesett a betegségen. A terv két részt különböztet meg, Ü, azaz ütemezett, és T, azaz tömeges oltási szakaszt – az előbbiben korlátozottabb mennyiségű vakcina áll rendelkezésre, az utóbbiban már milliók beoltására elég.

 

Napi működés mellett: egy hét alatt egymillió ember

 

Az ütemezett szakaszban 102 kórházzal, 131 szakrendelővel, 5004 felnőtt és vegyes háziorvosi praxissal számol a terv: itt a napi normál működés mellett folyna az oltás. A kórházakban átlag 6 oltóhelyet alakítanának ki, óránkként 12-15 ember beoltásával számolnak. 12 órás napi műszakokkal számolva – ami pihenőkkel 10 órás munkavégzést jelent –

 

ez 73 440 embert jelent naponta.

 

A szakrendelőkben 2 oltópontot hoznának létre átlagban, itt is 12 órás műszakokkal 31 440 napi beoltott emberrel terveznek. A háziorvosoknál a terv ezen szakaszában 20 főt irányoz elő naponta – normál munkavégzés mellett –, ami 100 080 ember napi beoltását jelenti.

 

Így az ütemezett szakaszban egy nap 204 960 ember beoltását tudná a rendszer elérni,

 

egy hét alatt 1,171 milliót.

 

Hétvégi nagy roham: egymillió ember két nap alatt

 

A nagyobb fokozatba kapcsoló tervezett szakaszban az oltást a hétvégére terveznék, és szinte a teljes egészségügyi ellátórendszer két napra csak az oltás szolgálatába állna a sürgősségi ellátás kivételével. A kapacitás azonos lenne az előző szakaszéval. A 102 kórházban 15 oltócsapatot állítanának fel, 12-15 fővel oltási feladatot végeznének nettó 10 órában egy nap –

 

ez 183 600 ember beoltását jelenthetné.

 

A szakrendelőkben 5-5 oltócsapat dolgozna napi nettó 10 órában, egy órába 12 fő beoltása tudna beleférni, ami 78 600 beoltott embert jelentene egy nap. A háziorvosoknál napi 50 főt lehetne beoltani a terv szerint, ez 250 200 beoltottat eredményezne országosan.

 

A tervezett szakaszban így egy nap 512 400 embert,

 

egy hétvége alatt összesen 1 millió 24 ezer embert lehetne beoltani.

 

Akár a szavazókörökben is lehetne oltani

 

A fenti két szakasz váltogathatná is egymást, attól függően, hogy épp mennyi oltóanyag van raktáron. Ha a tervezett szakaszra olyan hatalmas mennyiségű oltóanyag jutna, hogy annak felhasználásához sokkal több oltóhelyre lenne szükség, akkor akár a szavazókörökben is megindulhatna az oltás, amelyekből 10 278 van – erről egyébként beszélt Orbán Viktor is korábban. Céldátumként a dokumentum 2021 első negyedévét jelöli meg, ha elegendő oltóanyag áll rendelkezésre – tehát

 

még két hónap van a terv teljes végrehajtására.

 

A terv kéri a kórházakat, segítsenek felmérni a kapacitásokat, kezdejenek el gondolkodni a létrehozandó oltópontok kialakításán, valamint biztosítsanak oltóhelyenként két adminisztrátort, egy vizsgáló orvost és két egészségügyi dolgozót, akik be tudják adni az oltást – egyikük a férfiaknak, másikuk a nőknek adja majd be a vakcinát, mert az oltáshoz fent fehérneműig le kell vetkőzni. 

 

Az oltási ütem tartható, de csak ha minden flottul megy

 

Jó lépés ez az információgyűjtésre, mondta az Azonnalinak Lantos Gabriella egészségügyi szakértő, a Pálinkás József-féle Új Világ Néppárt egészségügyi szakpolitikusa, de szerinte ez arról tanúskodik, hogy még nincs kész az oltási terv, hiszen ezek az információk ahhoz kellenek. Amit Lantos szerint még tudni kéne a tervezéshez, hogy az embereket hogyan rendelik majd az egyes oltópontokhoz.

 

Őket Lantos elmondása alapján a háziorvosoknak a hozzájuk tartozó emberek közül lehetne kiválasztani és eldönteni, hogy az illető megkaphatja-e az oltást (mert például nem volt covidos vagy lázas beteg az utóbbi időben). A felvázolt oltási ütem tarthatónak tűnik, különösen a hétvégi egymillió körüli ember beoltása, hiszen akkor minden egészségügyi dolgozó ezzel foglalkozhat, mondja Lantos.

 

Azonban a napi munka mellett még beoltani 200 ezer embert, különösen a háziorvosnál 20 oltást beadni szerinte nem tűnik reálisnak.

 

Az ütemterv akkor lenne tartható, ha a betegek minden esetben időben eljutnak az oltópontra, és előkészülve, kikérdezve várják, hogy megkapják az oltást, ami így nem venne több időt igénybe 3-5 percnél.

 

Lantos szerint ugyanakkor nem kell minden oltópontra egy orvos, mert vizsgálatokat úgysincs idő elvégezni. Akkor van csak szükség orvosra, ha valakinél allergiás reakció alakul ki, de ehhez több oltóponthoz egy orvos is elég, akit lehet riasztani. Amihez sokkal több ember fog kelleni a szakpolitikus szerint, azok az oltási előkészületek:

 

nagy humán erőforrásra van szükség ahhoz, hogy felhívják a pácienseket, megkérdezzék, kérnek-e oltást, voltak-e betegek, és az oltópontokhoz rendeljék őket.

 

Kunetz úgy látja, eddig nem adott közre a kormány egy ennyire kohorens és tiszta elképzeléseket tartalmazó dokumentumot, írja az erről szóló posztjában. Szerinte is kérdés, hogy lesz-e erre elég a kapacitás, és ő is úgy látja, az előszűrésre nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, hogy ne a helyszínen derüljön ki, ki oltható, és ki nem.

 

Az oltásokat ugyanis bizonyos ellenjavallatok mellett nem szabad beadni azoknak, akik allergiások az összetevőkre, akiknek magas lázuk, akut fertőzésük van, és például – a Szputnyik V esetében – ha korábban erős allergiás reakciója volt valakinek. De terhes és szoptató nők esetében is ellenjavalt az összes nálunk eddig engedélyezett oltás, mert egyelőre nincs elegendő adat a vakcina hatásáról. Igaz, az izraeli Egészségügyi Minisztérium január 28-án kiadott egy állásfoglalást, amely szerint a terhes nők oltása ajánlott a terhesség bármelyik szakaszában, és nem tapasztaltak eddig semmilyen károsító vagy más negatív hatást a terhességre.

 

Több vakcina kell

 

Az oltási tervből eddig annyit lehetett megismerni, hogy milyen sorrendben javasol oltani a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), amin a most nyilvánosságra került tájékoztató sem változtat. Tehát azt oltást a következő sorrendben kapják meg a magyarok:

 

1. az egészségügyi dolgozók (ők már megkapták);

 

2. a szociális ellátásban dolgozók és a szociális ellátásban részesülők (ők most kapják);

 

3. a koronavírus szempontjából veszélyeztetett 60 évnél idősebbek (az idősek, egyelőre még csak a 85 év felettiek oltása a héten kezdődött el a háziorvosoknál és kórházi oltópontokon);

 

4. a rendvédelmi szervek dolgozói és a közigazgatási szervek kormánytisztviselői;

 

5. a 18-59 évesek, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségek;

 

6. a kritikus infrastruktúrában dolgozók (nincs további részletezés, kik tartoznak ide);

 

7. valamennyi 18-59 éves, akik nem tartoznak a fenti kockázati csoportokba. 

 

Az égető kérdés persze továbbra is az, hogy lesz-e elegendő oltás mindehhez. A kormány a folyamatosan érkező Pfizer- és Moderna-vakcinák mellé vett egymillió embernek elég orosz Szputnyik V és 2,5 millió embernek elég kínai Sinopharm-vakcinát, az oroszból meg is érkezett hétfőn az első 20 ezer adag. 

 

Nálunk eddig 249 687 fő kapott oltást, közülük 84 452 fő a második védőoltást is, amely után kialakul a teljes védettség. Az Azonnali számításai szerint

 

ha ötmillió embert kell még beoltani, akkor a 3,5 millió fő beoltására elegendő kínai és orosz vakcinamennyiség erre nem lesz elég, fel kellene pörögjön a Moderna- és a Pfizer-vakcina szállítása is.

 

A Pfizer mindenesetre megígérte, hogy február 15-e után többet szállít, hogy behozza a gyártókapacitások bővítése miatti csökkenést. Eddig heti 50-100 ezer adag Pfizer-oltás érkezett Magyarországra, Müller Cecília országos tisztifőorvos pedig február 1-jén mondta el, hogy a várt 18 ezer Moderna-oltás helyett eddig csak 11 ezer érkezett meg.

 

Emmi: az orvosok megkapják a szükséges tájékoztatót

 

A kínai és az orosz vakcinákkal történő oltáshoz azonban először is szükség lesz azok alkalmazási előírására, ami alapján az orvos el tudja dönteni, kinek lehet azt beadnia, és kinek nem – erre Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI) írt nyílt levelében hívta fel a figyelmet. Az Emmi pedig szerdán ígéretet tett arra az Atv-nek adott válaszában, hogy ezeket hamarosan közzéteszik.

 

Itt írtunk részletesebben arról, hogy kell-e tartani a kínai és az orosz vakcináktól, és itt mondtuk el általában a vakcinákról, melyik hogyan működik, és kinek ajánljuk őket.

 

NYITÓKÉP: Freeimageslive

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szabadságpárti Herbert Kickl „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját.

Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat.

Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.

Miután Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, a dán liberális Radikális Párt azt szeretné, ha Dánia ingyenes abortuszt biztosítana az arra rászoruló lengyel nőknek.

Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.

De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Twitter megosztás Google+ megosztás