+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. február 3. szerda, 20:30
Az ottani gyógyszerhatóság szerint nem áll rendelkezésre elég adat a vakcina harmadik tesztelési fázisáról.

Nehéz napok járnak mostanság a brit-svéd gyógyszergyártó cégnél, az AstraZenecánál: miután másfél hete bejelentették, hogy csak kisebb mennyiségben tudják szállítani az európai uniós tagállamokba a terméküket, mint arról előzetesen szerződésben megegyeztek – amiben a cég szerint ők tulajdonképpen csak azt vállalták, hogy mindent megtesznek az időben történő szállítás érdekében, de ezt nem ígérték biztosra – elkezdődött a politikai adok-kapok a felek között.

 

Például az AstraZeneca beperlését helyezte kilátásba mind Olaszország, mind Németország, és az Európai Bizottság többek között a brit-svéd cég vakcinájának exporttilalmával kezdett el fenyegetőzni, sőt, erről sürgősséggel már egy végrehajtási rendeletet is elfogadott.

 

Ezek után csak hab a tortán, hogy az EU-n kívül sem megy minden rendben: szerdán az engedélyeztetésért felelős svájci gyógyszerfelügyeleti hatóság, a Swissmedic dobta vissza az AstraZeneca készítményét azzal, hogy nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű adat az engedélyezéshez.

 

Ahogy arról a Swissmedic közleményében ír: az emberi gyógyszerekkel foglalkozó szakértői bizottságuk a készítmény előzetes értékelésekor arra a döntésre jutott, hogy először is

 

a vakcina Észak- és Dél-Amerikában zajló, kísérleti tesztelésének harmadik szakaszáról szeretne további adatokat, dokumentációt kapni, hogy szakértőik mélyrehatóbb képet kaphassanak a vakcina hatékonyságáról.

 

Ugye – mint azt az Azonnalin is megírtuk – ez az a tesztelési fázis, amikor már effektíve járványos területre mennek a szakemberek tesztelni a vakcinát. Ekkor ezer fő feletti önkéntesen (a létszám három- és negyvenezer között mozog általánosságban) tesztelik, hogy a való életben is megfelelően működik-e a vakcina, azaz biztonságos és hatékony-e a koronavírus ellen.

 

Mint azt a Swissmedic írja:

 

amennyiben ezeket a szükséges adatokat biztosítják számukra, az ideiglenes vészhelyzeti engedélyt gyorsan megkaphatná az AstraZeneca készítménye.

 

A gyógyszergyártó egyébként pont szerdán adott ki egy sajtóközleményt arról, hogy a Lancet című orvosi folyóiratban publikált előzetes tesztelési eredményeik alapján vakcinájuk az első adag beadása után átlagosan 76 százalékban ad védettséget a vírus ellen, ami 82 százalékra tornázható fel, ha a második adagot csak 12 hét múlva adják be az illetőnek. Az AstraZeneca szerint a készítményük a vírus tünetmentes átadását is képes megelőzni.

 

Mindazonáltal ezekre az adatokra nem volt szüksége sem a magyar Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI), sem az Európai Gyógyszerügynökségnek: az előbbi már január 20-án, az utóbbi január 29-én adta meg a vészhelyzeti engedélyt a rekombinás vírusos technológiával kifejlesztett vakcinára – hogy ez pontosan mit jelent, hogyan hat a szervezetünkre az ilyen típusú vakcina, és mik az előnyei, illetve hátrányai, itt szedtük össze.

 

NYITÓKÉP: Európai Bizottság / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az orosz cég így biztosan nem vehet részt a dukovany-i atomerőmű bővítésében. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki.

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

Az elmúlt egy hónapban adták be az eddigi összes covid elleni oltás 58 százalékát, de ez nem egységesen oszlik el a világon. Mutatjuk, hogyan áll az oltásokkal Közép-Európa!

Sebastian Kurz osztrák kancellár sajtóinformációk szerint az FPÖ elnökével azt tervezte, hogy a szélsőjobboldali pártra cseréli le a Zöldeket a kormányban. Az FPÖ-frakció akadályozta ezt meg.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás